Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-341

158 Az országgyűlés képviselőházának $41. ülése 1929 december 17-én, kedden. a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mindenféle választás tökéletesen illuzórius, (Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) ha a választói jogot gyakorló testület akaratától függetlenül az illető állásától bármikor önkényesen felmenthető. Ezt különben a belügyminiszter úr is érezte, mert az előadói tervezetben ez a rendelkezés helyésebben volt benne. Ha a kormány a főpolgármester megválasztásának jogát udvariasságból vagy más oknál fogva a törvényhatósági bizottság részére bizonyos korlátok között biztosítani akarja, akkor ennek a jognak csak akkor van értelme, ha a főpolgármester megválasztásának időtartama alatt nem menthető fel (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) és ha csak • az állami tisztviselők tekintetében érvényben levő fegyelmi jogszabályok hatálya alatt áll. Ha a kormányt ez nem elégíti ki, akkor meg vagyok győződve arról, hogy mindenki szívesen belemegy abba, hogy a főpolgármestert lényegesen rövidebb időre, akár csak egy évre is válasszák vagy pedig, hogy a kormányzó úr ő főméltósága közvetlenül gyakorolja a kinevezési jogot, de ebben az esetben — nyomatékosan ismétlem — csak ellenőrző jogkör illeti meg és nem rendelkezési és végrehajtási jogkör. Ez a törvény a főpolgármestert régi éis immár évtizedes tradíciók által megszentelt állásában és hatáskörében látszik meghagyni, valósággal azonban mégis lépésről-lépésre és szakaszról-szakaszra tágítja a főpolgármesteri jogkort és igyekszik részére olyan befolyást biztosítani, amely az autonómia életének döntő befolyására vezet. Itt van mindenekelőtt a kijelölő választmány, amely a törvénytervezet 60. §-a szerint hét tagból állana; elnöke a főpolgármester és három tagot a főpolgármester nevez ki, hármat pedig a törvényhatósági bizottság saját tagjai közül választ. Egészen bizonyos, hogy ez a kijelölő választmány a főpolgármesternek és ezáltal a kormánynak akaratát híven fogja kifejezni. Pedig ennek a kijelölő választmánynak most már nemcsak az a rendkívül fontos jogköre van, hogy az 58. •§> szerint az 1. a) és 1. c) pontban foglalt állásokra indítványt tesz és így az önkormányzat legfontosabb állásaira csak a kijelölő választmány határozata alapján lehet szavazni, ami virtuálisan azt jelenti, hogy csak a kormány előzetes hozzájárulása alapján kerülhet bárki is az autonómia magasabb állásaiba, hanem még tovább is rendkívüli széles jogköre van ennek a kijelölő választmánynak, tudniillik az örökös tagokat a kijelölő, választmány előterjesztése alapján választja a törvényhatósági bizottság és szavazni csak azokra lehet, akiket a kijelölő választmány javaslatba hoz. Ez virtuálisan annyit jelent, hogy az örökös tagokat a főpolgármester és rajta keresztül a kormány nevezi ki. (Szilágyi Lajos: Ügy van! A Kozma-pártnak azok a tagjai, akik választás útján nem juthattak be, most bekerülnek majd!) Ezt a lehetőséget pedig még csak qualifikálni sem kívánom az autonómia szempontjából. Az összeférhetlenségi bizottsági évrőlévre történő kijelölése szintén a kijelölő választmány határozata alapján történik, ami ebben az irányban is döntő tényezővé teszi a főpolgármester akaratát. Az autonómia szempontjából a lehető legkáirosabb, hogy a kijelölő választmány többsége révén a főpolgármester gyakorol döntő befolyást az összeférhetlenségi bizottság összeállítására és károsnak tartam, hogy az összeférhetlenségi bizottság általános irányát is a kijelölő választmányon keresztül a főpolgármester határozza meg. Éppen ezért ebben a két hatáskörben bátorkodom indítványt beterjeszteni, hogy a kijelölő választmánnyal szemben egy kijelölő bizottságot kreáljunk, amely hivatott volna arra, hogy az autonómia döntő befolyását megóvja az örökös tagok választásánál és az összeférhetlenségi bizottság összeállításánál. Teljesen méltánytalan dolognak tartom, hogy a vidéki törvényhatóságokban az örökös tagok választásánál az autonómia akarata tökéletesebben érvényesüljön mint a fővárosban, hiszen a fővárosnál a főpolgármester szempontjából koncessziót tesz a kormány (Bródy Ernő: Vidéken csak 5% lehet örökös tag, itt 16%!) és e koncesszió által kifejezésre juttatja, hogy a székesfővárost az egyéb törvényhatóságokkal szemben megkülönböztetett bánásmódban óhajtja részesíteni. (Egy hang jobbfelől: Helyes!) Itt azonban helyzete nem előnyös ... (Bródy Ernő: Mi a helyes\ — Baracs Marcell: Maguk szavaznak nyilvánosan! r— Bródy Ernő: Mi a helyese — Baracs Marcell: Szolgalelkű gondolkozás ez! — Szilágyi Lajos: E miatt buktunk meg vasárnap is a magánalkalmazottak választásánál! — Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak nyugalmukat megőrizni és csendben maradni! (Bródy Ernő: Izgat bennünket! — Kuna P. András közbeszól. — Zaj.) Bródy Ernő képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Gr. Hunyady Ferenc: Az örököstagok választásánál azonban nem megkülönböztetett bánásmódban részesül a székesfőváros, hanem a megyei törvényhatóságokkal szemben egyenesen hátrányos helyzetben van. Azért kérem a t. Házat, hogy az örököstagok jelölésére és az összeférhetlenségi (bizottság összeállítására irányuló módosításomat elfogadni •szíveskedjék. Külön kijelölő bizottság alakítását^ ajánlom, amelyben a megyei törvényhatóságok módjára az elnök a főpolgármester volna, két tagot és egy póttagot a főpolgármester, két tagot és egy póttagot a törvényhatóság első tisztviselője nevez ki, két tagot és egy póttagot pedig a törvényhatósági bizottság választ. • Figyelmeztetem a megyei képviselőket és azokat, akik a megyei autonómia iránt érdeklődnek, hogy az autonómia a fővárosban és a megyében egyforma (Ellenmodások a jobboldalon.) és a főváros nem fog belenyugodni... (Bródy Ernő: Mi a baj? — Zaj a jobboldalon.) Ne méltóztassanak megnehezíteni azt, hogy objektíven megvédjem a főváros autonómiáját. (Rassay Károly: Itt nincs történelmi tradíció? — Szilágyi Lajos: A fővárosi képviselők felvonultak a megyei autonómia mellett, de ez viszont nem történt meg! — Bródy Ernő: A fővárosi adókat elfogadják! Fizetni igen!) Elnök: Kérem, képviselő úr, tessék csendben maradni! Gr. Hunyady Ferenc: Ami az autonómia jogkörét a fővárosban szűkíti, az meg fogja hozni a maga következményeit a vármegyénél is. Továbbmegyek azonban es rátérek a tisztviselők kinevezésének kérdésére. A főpolgármesteri hatáskör itt is hihetetlen mértékben gyarapszik. (Egy hang jobbfelől: Helyes!) A törvényjavaslat 58. § 1. bekezdésének b) pontja azt mondja, hogy a legalsó fizetési osztályokba tartozó tisztviselőket a főpolgármester nevezi ki. Kimondja ezt annak ellenére, hogy a 103. § 1. bekezdésének ib) pontja általában úgy rendelkezik, hogy azok az ügyek, amelyeik e törvény életbelépése előtt a tanács hatáskörébe tartoztak, általában a polgármester