Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-340

Az országgyűlés képviselőházának 340. ránk bízni, hogy mit csinálunk! — Fábián Béla: Látjuk!) De mi önzetlenül akarunk cselekedni! Elnök: A képviselő urat figyelmeztetem, hogy beszédideje rögtön lejár. Pakots József: Ez kétszázötvenezer pengő évi terhet jelentene a városnak. Azonkívül itt van a névjegyzékeknek a javaslat szerint tervtoevett összeállítása. Nem a régi rendszer, hanem az új rendszer szerint külön fogják a törvényhatósági névjegyzéket öszszeállítani. Ez is 250.000 pengő évi költség. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Dehogy külön!) Azonkívül az új számvevőség és az új számszék felállítása, ahol a hivatalvezető, a helyettes fizetése évi 24.000 pengő. (Bródy Ernő: Ezt nevezik a közigazgatás egyszerűsítésének!) Végül az üzemi tanács tagjainak díj azasa. Nem tudom, hogyan állunk az üzemi tanácstagok díjazásával, mit fog eredmé íyezni ez a vita, ez is jelent 946.000 pengőt. Mint mondottam, ez összesen 1,574.400 pengő (Seitovszky Béla belügyminiszter: Éppen olyan önkényesen lehet hatm'ilió is!) Sajnos, az idő előrehaladt és nem tudom tovább folytatni azoknak a költségeknek felsorolását, amelyek az autonómiára haramiának ebből a törvényjavaslatból kifolyólag. Innen, mintennek a vitának első szónoka, tiszteletteljes és meggondolt felhívást intézek Budapest város közönségéhez, minden egyes emberhez, a lakásokban, műhelyekben, boltokban nehéz gondok között dolgozókhoz, a szellemi és fizikai munkásokhoz, akik a maguk életével, a maguk munkájával fejlesztik naggyá ezt a várost: merő tiltakozás legyenek ez ellen a merénylet ellen, amelyet Budapest autonómiájával szemben megkísérel ^most a kormány. (Ügy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Mert ha nem lesznek merő tiltakozás és azt a jogfosztogató kezet, amely belenyúl Budapest önkormányzatába, nem fogják meg, akkor a saiát maguk létének sírját ássák meg. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Budapest autonómiája volt már néhányMv.or ve«zedelemben, amikor néptanáes volt a Városházán és más alkalmakkor is, amikor királyi biztos ült rá a város nyakára, de még soha ilyen veszedelmes helyzetbe nem került. Eszembe jut egy akvinkumi sírkőlelet, • amely egy Kr. u. I. században meghalt római színész síriát jelezte és amelyet az akvinkumi ásatások alkalmával napvilágra hoztak Ezen a sírkőn van egy felirat, amely úgy hangzik, hogy: «Sokszor halt meg, de ígv még soha.» Azt mondom ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy a főváros önkormányzata már sokszor halt meg a kormány erőszakoskodása és egyéb támadások folytán, de ífív még soha! Nem fogadom el a javaslatot. (Élénk helyeslés és tàps a szélsőbaloldalon. — Fábián Béla; Nem baj, majd feltámad!) Elnök: Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelet, a vitát megszakítom. Bemutatom a t Háznak a Felsőház elnökének átiratát, amelyben tudatja, hogy a Felsőház a közhasználatú gépjárművállalatokról szóló törvényjavaslatot nem a Képviselőház szövegezésében, hanem változtatásokkal^ fogadta el. A törvényjavaslatnak a Felsőház által megváltoztatott szakaszait a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel vésrett kiadna a törvényjavaslatot annakidején tárgyaló közgazdasági és közlekedésügyi bizottságnak Erődi-Harrach Tihamér képviselő úr, mint a mentelmi bizottság előadója, kíván jelentést tenni Erődi-Harraeh Tihamér: T. Képviselőaáz! Propper Sándor országgyűlési képviselő úr a ülése 1929 december 13-án, pénteken. 151 Képviselőház 1929. évi december hó 11. napján tartott 338. ülésében interpellációt^ intézett a m. kir. belügyminiszterhez a folyó hó 1-én Szolnokon megtartott képviselőválasztások tárgyában és beszédében a gyorsírói feljegyzések szerint a csalás és hamisítás szavakat használta, amiért elnöki rendreutasításban részesült. Propper Sándor a rendreutasítás után azt a kijelentést tette, hogy azokat tartja «rendreutasítandóknak és megtorlandóknak, akik a csalást elkövették és nem azokat, akik ezt felfedik és a nyilvánosság tudomására hozzák». Az elnök figyelmeztette a nevezett képviselőt, hogy az elnöki intézkedést kritika tárgyává nean teheti. Propper Sándor képviselő úr ezután beszéde további folyamán azt a kitételt használta, hogy «a Szolnok városi iklikk előre elhatározott stratégia szerint választási csalást követett el». Az elnök Propper Sándor képviselő urat ezért ismételten rendreutasította. A miniszter válaszára előterjesztett felszólalásában a következő kifejezést használta: «En tudtam, hogy az ördögöt nagyanyjánál perlem, ha én ezt a kérdést idehozom.» Az elnök ezért a sértő kifejezésért Propper Sándor képviselő urat rendreutasította és figyelmeztette, hogyha hasonló kifejezéseket használ, a szót megvonja tőle. Propper Sándor ezen elnöki rendreutasítással szemben azt a kifejezést használta, hogy „ez közismert magyar mondás, amely egyáltalában nem hívja ki a kritikát, nem imparlamentáris kifejezés». Az elnök ezután enunciálta, hogy «a képviselő úr nem teheti kritika tárgyává az elnöki intézkedést. Ezt ma már egyszer mondtam. kérem, hogy ettől tartózkodjék». Erre Propper Sándor képviselő kijelentette, hogy: «megmaradok az eredeti kifejezés mellett». Erre az elnök Propper Sándor képviselő úrtól, miután megmaradt az eredeti sértő kifejezés mellett, a szót (megvonta. (Peyer Karoly: Az ördögre sértő!) Miután a többség a miniszter válaszát tudomásul vette, Propper Sándor képviselő kijelentette, hogy «mégis csaló». Az elnök ezért a sértő kifejezésért Propper Sándor képviselő urat rendreutasította és kérdésére a Ház Propper Sándor képviselő urat a mentelmi bizottság elé utasította. Ä mentelmi bizottság a képviselő úr meghallgatása után javasolja a t. Háznak, hogy Propper Sándor képviselő úr a házszabályok 195. §-ának 2. bekezdése alapján jegyzőkönyvileg megróvassék, figyelemmel az elkövetett sértések ismétlésére és súlyosságára, valamint arra a körülményre, hogy ismételten szembehelyezkedett az elnöki rendreutasítássaL Továbbá figyelemmel volt a mentelmi bizottság arra, hogy Propper Sándor képviselő úr ezen ülésszak alatt a mentelmi bizottság előtt még hasonló körülmények között nem állt. (Peyer Károly: Büntetlen előéleti) A mentelmi bizottság ezen határozatát Györki Imre és Fábián Béla országgyűlési képviselő urak, a, bizottság tagjai, az iratokhoz csatolt kisebbségi véleményével szemben hozta meg. Ez a kisebbségi vélemény nevezetesen arra irányult, hogy a Ház térjen napirendre ebben az ügyben. Tisztelettel kérem a t. Házat, hogy méltóztassék a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni. Elnök; Fábián Béla képviselő úr, mint a kisebbségi vélemény előadója, kíván szólani. Fábián Béla: T. Képviselőházi Propper Sándor képiselőtársunkon beigazolódott, hogy nem jó az ördögöt a falra festeni. De nemcsak az igazolódott be rajta, hogy nem jó az ördö23*