Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-340

130 Az országgyűlés képviselőházának 3. tésekre és hatásköri összeütközésekre adott okot. Azért ez a törvényjavaslat megoldotta ezt a kérdést, meg akarta szüntetni a jövőben esetleges bekövetkezhető hatásköri összeütközéseket és meg akarta előzni azokat a félreértéseket, amelyek eddig felmerülhettek a két fontos közigazgatási szerv között. Azt hiszem, t. Képviselőház, hogy itt a hatáskör megállapításánál nagyon helyesen oldotta meg a törvényjavaslat a kérdésnek ezt a részét; megmondotta, hogy a polgármesternek milyen kinevezési jogköre van, hogy minden ügy hozzátartozik, megmondotta a főpolgármesternél is, úgyhogy á jövőben semmiféle ellentét közöttük most már nem lesz. (Gr. Hunyady Ferene: Az a baj, hogy megmondotta a főpolgármesternél is!) Amint méltóztatik tudni, a fővárosnak óriási vagyona van, ezt kezelni kell s azért számviteli és pénztári kérdést is rendezni kell. (Baraes Marcell: Ez a fő!) Ezt szintén a törvényjavaslat egészen szabályosan megmondja, hogy mi a hatásköre a fővárosi számvevőségnek és pénztárnak. Amit a törvényjavaslat nem rendezett, arról szabályrendelet intézkedhetik, úgyhogy a törvényhatóságnak még módja lesz ezeket a kérdéseket az igényeinek megfelelően rendezni. Üj dolog, amit a törvényjavaslat felvet, a székesfővárosi számszék, amelyet mindig sürgetett maga a főváros is, de amelyet helyesnek tartott maga a közigazgatási bizottság is, helyesnek tartotta azt, hogy most már számszék állíttatik fel a számvitelneki, a vagyoni gazdálkodásnak,^ a vagyoni kezelésnek ellenőrzésére. A számszé'knek vezetője a főszánivevő lesz; őt és helyettesét a belügyminiszter nevezi ki. (Gr. Hunyady Ferenc: Ez a legnagyobb hiba!) Azt hiszem, ez nem hiba. (Gr. Hunyady Ferenc: De óriási hiba!) Azt hiszem, nem hiba, hogy a belügyminiszter nevezi ki. (Zaj és mozgás") Elnök: Kérem, ne méltóztassék zavarni a tárgyalást. (Bródy Ernő: Ki fizeti?) Méltóztassanak személyes megjegyzésektől tartózkodni. Ez egyáltalában nem tartozik a vitába. (Bródy Ernő: Töröljék el az egész autonómiát! Mit mókáznak?!) _ Usetty Ferenc előadó: Nem volna helyes, hogy azt ellenőrizze, aki kinevezi. (Bródy Ernő: Hivatalnok a belügyminisztériumtól, Budapest pedig fizessen!) Elnök: Bródy Ernő képviselő urat már egyszer figyelmeztettem. (Bródy Ernő: Minek ez a komédia?) Ne méltóztassék ilyen kifejezéseket használni. Ez sérti a törvényhozás méltóságát és a képviselő úrnak nincs joga közbeszólni és ilyen kifejezéseket használni. (Zaj és mozgás.— Bródy Ernő: A polgárság fizet, és az urak dirigálnak !) Usetty Béla előadó: Azt hiszem, nem lehet hatályos ellenőrzést megkívánni attól, aki annak a kinevezésétől függ, 'akit neki ellenőriznie kell. Feltétlenül helyes tehát, ha a belügyminiszter fogja kinevezni az illető tisztviselőket. Abban egyöntetű volt az álláspont, hogy ez-a rendelkezés jó. (Bródy Ernő: A névtelen adófizető pedig fizessen!) Hogy ki fogja fizetni, azt most nem tudom. Azt hiszem, a főváros fogja fizetni, mert a főváros érdekében történik az ellenőrzés, a főváros javára, a főváros hasznára, tehát a fővárosnak kell fizetnie. (Propper Sándor: Üj munkaalkalom egy jó kurzusembernek!) Nem hiszem, hogy itt újabb alkalmazás lenne, mert most is megvan a fővárosnak a főszámvevője, nem lesz e téren változás, nem kell majd új embereket bállítani, akik az ellenőrzést fogják gyakorolni. 0. ülése 1929 december 13~án, pénteken. T. Képvislőház! A törvényjavaslat további fejezete rendelkezik a főváros háztartásáról és különösen az üzemekről. Megállapítja, hogy miként kell összeállítani a vagyonleltárt, hogy minden öt esztendőben a fővárosnak új vagyonleltárt kell összeállítania, rendelkezik a költségvetés összeállításáról. A költségvetésre vonatkozólag ugyanoly rendelkezéseket tartalmaz, mint eddig voltak érvényben, nevezetesen, hogy szeptember 15-éig kell összeállítani a költségvetést, hogy november 15-éig kell a törvényhatósági közgyűlésnek letárgyalnia és november végéig, illetve december 3-áig kell felterjeszteni a belügyminiszterhez az összes fellebbezésekkel és javaslatokkal együtt. Semmiféle új rendelkezés nem foglaltatik tehát ezekben. TTj rendelkezés talán az, ami az üzemekre . vonatkozik. Az üzemekre vonatkozólag eddig jogszabályaink nem voltak, pedig a fővárosnak nagy vagyona fekszik az üzemekben. így például az 1929. évi költségevtés szerint 119 millió volt a bevétel azokból az üzemekből, amelyek nem részvénytársasági formában vannak a főváros tulajdonában és 64 millió volt a bevétel a részvénytársasági formában működő üzemekből, összesen tehát 200 millió pengő körül volt csak ezekből a főváros bevétele. Kellett tehát, hogy szabatosabb rendelkezések foglaltassanak a törvényjavaslatba ezeknek az üzemeknek kezelésére, vezetésére, létesítésére, egyesítésére vagy megszüntetésére nézve. A törvényjavaslat 88— 91. §-ai foglalkoznak ezzel a kérdéssel és teljesen jogi alapon rendezik ezt. Három szempontot kellett itt figyelembe vennie a törvényjavaslatnak. Az első az volt, hogy rendelkezzék azokról az üzemekről, amelyek egyéni cégként, egyéni vállalatként vezettetnek a főváros által, azokról, amelyek kereskedelmi társaság formájában vezettetnek és azokról, amelyek részvénytársaság, illetve szövetkezet formájában vezettetnek. À törvényjavaslat megmondja azt, hogy csak azokat lehet részvénytársaság vagy szövetkezet formájában vezetni, amelyeknek nem egyedül a főváros a tulajdonosa, hanem csak részben részvénytulajdonos, vagy üzletrész-tulajdonos. A részvénytársasági, illetve szövetkezeti formát csak ott engedi meg, ahol nem egyedül tulajdonos a főváros. Azt hiszem, ez helyes is. Már maga a jogi hely ezt kívánta ezt meg. Ott, ahol egy tulajdonos van, ott tulajdonképpen nincs részvénytársaság, vagyis egy kézben vannak az összes részvények, ott már a részvénytársaság jogi lehetősége megszűnik. A 88. § megadja a jogot a törvényhatóságnak arra, hogy üzemszabályzatot létesítsen, tehát megmondhassa azt, hogy miként kívánja azokat az üzemeket vezetni. Az üzemekbe való hatályosabb beleszólást kíván azonban biztosítani a törvényhozás azon szerveinek, akik vezetik a fővárost, így a törvényhatósági tanácsnak és ezért a törvényhatósági tanácsnak megadta azt a jogot, hogy az üzem igazgatóságába tagokat küldhet. Amint a törvényjavaslatból kitűnik, hét tagja van az üzemigazgatóságnak; hat tagot a törvényhatósági tanács küld oda ki és egy tagot a főpolgármester, ami által biztosítva van a törvényhatóság teljes ingerenciája, mert utasíthatja azokat, megmondhatja nekik, hogy miképpen kell eljárniok és vissza is vonhatja őket onnan. A részvénytársaságokhoz kiküldötteket nevezhet ki, természetesen olyan formában, mint ahogyan azt a kereskedelmi törvény előírja, tehát igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagokként. Itt meg van kötve a főváros keze olyan mértékben, hogy ezekkel csak a kereskedelmi törvény értelmében rendelkezhetik, nem lehet