Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-340

130 Az országgyűlés képviselőházának 3. tésekre és hatásköri összeütközésekre adott okot. Azért ez a törvényjavaslat megoldotta ezt a kérdést, meg akarta szüntetni a jövőben esetleges bekövetkezhető hatásköri összeütkö­zéseket és meg akarta előzni azokat a félreérté­seket, amelyek eddig felmerülhettek a két fon­tos közigazgatási szerv között. Azt hiszem, t. Képviselőház, hogy itt a hatáskör megállapítá­sánál nagyon helyesen oldotta meg a törvény­javaslat a kérdésnek ezt a részét; megmondotta, hogy a polgármesternek milyen kinevezési jog­köre van, hogy minden ügy hozzátartozik, meg­mondotta a főpolgármesternél is, úgyhogy á jövőben semmiféle ellentét közöttük most már nem lesz. (Gr. Hunyady Ferene: Az a baj, hogy megmondotta a főpolgármesternél is!) Amint méltóztatik tudni, a fővárosnak óriási vagyona van, ezt kezelni kell s azért számviteli és pénztári kérdést is rendezni kell. (Baraes Marcell: Ez a fő!) Ezt szintén a tör­vényjavaslat egészen szabályosan megmondja, hogy mi a hatásköre a fővárosi számvevőség­nek és pénztárnak. Amit a törvényjavaslat nem rendezett, arról szabályrendelet intézked­hetik, úgyhogy a törvényhatóságnak még módja lesz ezeket a kérdéseket az igényeinek megfele­lően rendezni. Üj dolog, amit a törvényjavaslat felvet, a székesfővárosi számszék, amelyet mindig sürge­tett maga a főváros is, de amelyet helyesnek tartott maga a közigazgatási bizottság is, he­lyesnek tartotta azt, hogy most már számszék állíttatik fel a számvitelneki, a vagyoni gazdál­kodásnak,^ a vagyoni kezelésnek ellenőrzésére. A számszé'knek vezetője a főszánivevő lesz; őt és helyettesét a belügyminiszter nevezi ki. (Gr. Hunyady Ferenc: Ez a legnagyobb hiba!) Azt hiszem, ez nem hiba. (Gr. Hunyady Ferenc: De óriási hiba!) Azt hiszem, nem hiba, hogy a bel­ügyminiszter nevezi ki. (Zaj és mozgás") Elnök: Kérem, ne méltóztassék zavarni a tárgyalást. (Bródy Ernő: Ki fizeti?) Méltóztas­sanak személyes megjegyzésektől tartózkodni. Ez egyáltalában nem tartozik a vitába. (Bródy Ernő: Töröljék el az egész autonómiát! Mit mó­káznak?!) _ Usetty Ferenc előadó: Nem volna helyes, hogy azt ellenőrizze, aki kinevezi. (Bródy Ernő: Hivatalnok a belügyminisztériumtól, Budapest pedig fizessen!) Elnök: Bródy Ernő képviselő urat már egy­szer figyelmeztettem. (Bródy Ernő: Minek ez a komédia?) Ne méltóztassék ilyen kifejezéseket használni. Ez sérti a törvényhozás méltóságát és a képviselő úrnak nincs joga közbeszólni és ilyen kifejezéseket használni. (Zaj és mozgás.— Bródy Ernő: A polgárság fizet, és az urak diri­gálnak !) Usetty Béla előadó: Azt hiszem, nem lehet hatályos ellenőrzést megkívánni attól, aki an­nak a kinevezésétől függ, 'akit neki ellenőriznie kell. Feltétlenül helyes tehát, ha a belügyminisz­ter fogja kinevezni az illető tisztviselőket. Ab­ban egyöntetű volt az álláspont, hogy ez-a ren­delkezés jó. (Bródy Ernő: A névtelen adófizető pedig fizessen!) Hogy ki fogja fizetni, azt most nem tudom. Azt hiszem, a főváros fogja fizetni, mert a főváros érdekében történik az ellenőr­zés, a főváros javára, a főváros hasznára, tehát a fővárosnak kell fizetnie. (Propper Sándor: Üj munkaalkalom egy jó kurzusembernek!) Nem hiszem, hogy itt újabb alkalmazás lenne, mert most is megvan a fővárosnak a főszámve­vője, nem lesz e téren változás, nem kell majd új embereket bállítani, akik az ellenőrzést fog­ják gyakorolni. 0. ülése 1929 december 13~án, pénteken. T. Képvislőház! A törvényjavaslat további fejezete rendelkezik a főváros háztartásáról és különösen az üzemekről. Megállapítja, hogy miként kell összeállítani a vagyonleltárt, hogy minden öt esztendőben a fővárosnak új vagyon­leltárt kell összeállítania, rendelkezik a költség­vetés összeállításáról. A költségvetésre vonat­kozólag ugyanoly rendelkezéseket tartalmaz, mint eddig voltak érvényben, nevezetesen, hogy szeptember 15-éig kell összeállítani a költségve­tést, hogy november 15-éig kell a törvényható­sági közgyűlésnek letárgyalnia és november vé­géig, illetve december 3-áig kell felterjeszteni a belügyminiszterhez az összes fellebbezésekkel és javaslatokkal együtt. Semmiféle új rendel­kezés nem foglaltatik tehát ezekben. TTj rendelkezés talán az, ami az üzemekre . vonatkozik. Az üzemekre vonatkozólag eddig jogszabályaink nem voltak, pedig a fővárosnak nagy vagyona fekszik az üzemekben. így pél­dául az 1929. évi költségevtés szerint 119 millió volt a bevétel azokból az üzemekből, amelyek nem részvénytársasági formában vannak a fő­város tulajdonában és 64 millió volt a bevétel a részvénytársasági formában működő üzemek­ből, összesen tehát 200 millió pengő körül volt csak ezekből a főváros bevétele. Kellett tehát, hogy szabatosabb rendelkezések foglaltassanak a törvényjavaslatba ezeknek az üzemeknek keze­lésére, vezetésére, létesítésére, egyesítésére vagy megszüntetésére nézve. A törvényjavaslat 88— 91. §-ai foglalkoznak ezzel a kérdéssel és teljesen jogi alapon rendezik ezt. Három szempontot kel­lett itt figyelembe vennie a törvényjavaslatnak. Az első az volt, hogy rendelkezzék azokról az üzemekről, amelyek egyéni cégként, egyéni vál­lalatként vezettetnek a főváros által, azokról, amelyek kereskedelmi társaság formájában ve­zettetnek és azokról, amelyek részvénytársaság, illetve szövetkezet formájában vezettetnek. À törvényjavaslat megmondja azt, hogy csak azo­kat lehet részvénytársaság vagy szövetkezet for­májában vezetni, amelyeknek nem egyedül a fő­város a tulajdonosa, hanem csak részben rész­vénytulajdonos, vagy üzletrész-tulajdonos. A részvénytársasági, illetve szövetkezeti formát csak ott engedi meg, ahol nem egyedül tulajdo­nos a főváros. Azt hiszem, ez helyes is. Már maga a jogi hely ezt kívánta ezt meg. Ott, ahol egy tulajdonos van, ott tulajdonképpen nincs részvénytársaság, vagyis egy kézben vannak az összes részvények, ott már a részvénytársaság jogi lehetősége megszűnik. A 88. § megadja a jogot a törvényhatóságnak arra, hogy üzemszabályzatot létesítsen, tehát megmondhassa azt, hogy miként kívánja azo­kat az üzemeket vezetni. Az üzemekbe való hatá­lyosabb beleszólást kíván azonban biztosítani a törvényhozás azon szerveinek, akik vezetik a fő­várost, így a törvényhatósági tanácsnak és ezért a törvényhatósági tanácsnak megadta azt a jo­got, hogy az üzem igazgatóságába tagokat küld­het. Amint a törvényjavaslatból kitűnik, hét tagja van az üzemigazgatóságnak; hat tagot a törvényhatósági tanács küld oda ki és egy tagot a főpolgármester, ami által biztosítva van a tör­vényhatóság teljes ingerenciája, mert utasít­hatja azokat, megmondhatja nekik, hogy mikép­pen kell eljárniok és vissza is vonhatja őket on­nan. A részvénytársaságokhoz kiküldötteket nevezhet ki, természetesen olyan formában, mint ahogyan azt a kereskedelmi törvény előírja, tehát igazgatósági vagy felügyelőbizottsági ta­gokként. Itt meg van kötve a főváros keze olyan mértékben, hogy ezekkel csak a kereskedelmi törvény értelmében rendelkezhetik, nem lehet

Next

/
Thumbnails
Contents