Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.
Ülésnapok - 1927-340
Az országgyűlés képviselőházának 340 őket úgy visszahívni, mint ahogyan vissza lehet hívni az üzemigazgatókat. A törvényjavaslat utolsóelőtti része, amely a kormányhatósági főfelügyelet felől rendelkezik, kimondja, hogy általában a főfelügyeleti jog a belügyminisztert illeti meg; azokban a kérdésekben azonban, amelyekben egyes szakminiszterek is érdekelve vannak és főleg a pénzügyi kérdésekben, ott a pénzügyminiszter, illetve szakminiszter uraknak is beleszólást enged és a törvényjavaslat ezt úgy kodifikálja, hogy ezekben az esetekben a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel, illetve szakminiszterekkel egyetértőleg jár el. A törvényjavaslat utolsó része pedig az átmeneti intézkedésekről rendelkezik. Itt kellett intézkedni méltányossági szempontból azokra az esetekre, amelyek a törvény életbelépte alkalmával be fognak állani, s így nevezetesen a tisztviselőkérdésre vonatkozólag. Itt méltányossági szempontból a törvényjavaslat kimondta azt, hogy azok a tisztviselők, akiket nem választanak meg újból, akiknek azonban nem telt még le az a hatéves ciklusa, amelyre meg lettek választva, szolgálaton kívüli viszonyba kerülnek, a pótlékokon kívül megkapják teljes fizetésüket és nyugelbánás alá csak azután vonandók. Itt mondotta ki a törvényjavaslat azt is, noha ki van kötve az, hogy a főszámvevőnek, illetve helyettesének jogi képesítésre van szüksége, aki 1918 óta a főváros számvevőségének szolgálatában áll, vagy akik most vezetői a főváros számvevőségének, azoknál ^most átmenetileg nem kívánják meg a jogi képesítést. Itt kellett rendelkezni arra vonatkozólag is, hogy a javaslat egyes szakaszai rögtön a törvény kihirdetésével életbelépjenek. Ezek nevezetesen az ügyrendre vonatkozó rendelkezések, (Szilágyi Lajos: Semmi szükség nincs rá!) amelyeket az egyöntetűség szempontjából kellett a törvényjavaslatnak felvennie, mert az 1929 : XXX. te, amely már életbe lépett, rendezte ezt és az összes többi törvényhatóságoknál ez már életben van. Ezek azok a rendelkezések, amelyeket szükségesnek tartottam a t. Képviselőház előtt ismertetni. A közigazgatási bizottság magát a javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta és amidőn ezt előterjesztem, a magam részéről tisztelettel kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. A törvényjavaslattal, illetőleg a közigazgatási bizottság jelentésével szemben Peyer Károly és Györki Imre képviselő urak jelentettek be kisebbségi véleményt, amely kisebbségi vélemény tartalma az, (Peyer Károly: Majd én jobban elmondom.) hogy nem időszerű a javaslat és nem kielégítőek demokratikus szempontból a törvényjavaslat rendelkezésed A közigazgatási bizottság álláspontja az volt, hogy a kisebbségi vélemény nem helytálló. Tisztelettel kérem, méltóztassék a kisebbségi véleményt elvetni. (Elénk helyeslés a jobboldalon. — Zaj a baloldalon. — Szilágyi Lajos: A tegnap esti határozatokat nem ismerteti az előadó úr? — Propper Sándor: Tegnap a házi vacsorán mit határoztak? — Zaj.) Elnök: Peyer Károly képviselő urat, mint a kisebbségi vélemény előadóját illeti a szó. Peyer Károly: T. Ház! A világháború szenvedései a végsőkig fokozták a lakosság elkeseredését. A háborús uszítók valamennyien rövid ideig tartó háborúra számítottak és mindegyik fél bizonyos volt abban, hogy e háborúban ő fog győzni. A világháború elhúzódása azonban oly szenvedéseket jelentett minden nemzetre, hogy ülése 1929 december 13-án, pénteken. 131 & f szenvedések már a háború alatt is aggasztották azokat, akik ezt a háborút felidézték, akik ezt a rettenetes szenvedést Európa és Amerika népeire hozták. Már a háború alatt is, de különösen a háború befejezésével számolni kellett azokkal a jelenségekkel, amelyek nemcsak a legyőzött országokban, hanem a győző országokban is jelentkeztek. A frontról hazaözönlő katonák, az otthoni lakosság rettenetes szenvedése oly társadalmi mozgalmakat idézett elő, amely mozgalmak előreláthatok voltak, és amely mozgalmak leszerelésére, levezetésére a békeszerződésben kívántak rendelkezéseket felvenni. A békeszerződésbe felvették XIII. fejezetnek a munkafejezetét, amely arról rendelkezik, miképpen kell a szociális ellentéteket kiegyenlíteni. Létesítettek egy nagy hivatalt Genfben, amelynek az a célja, (Zaj a jobboldalon. — Propper Sándor: Folytatják a pártvacsorát? — Elnök csenget.) hogy évi állandó ülésezéssel és a gazdasági helyzet állandó figyelésével igyekezzék az ellentéteket kiegyenlíteni. Ez az intézkedés természetesen elkésett. Ha ilyen hivatal előbb lett volna, a háború előtti időben, ez talán alkalmasabb lett volna ennek a kérdésnek megoldására, de a nemzetek szenvedéseit ez a hivatal, különösen a kezdetén a legkevésbé volt képes megszűntetni. A szenvedések különben is már árháború alatt felborították a helyzetet Oroszországban, ahol a legkevesebb köze volt a népnek az^ államhoz, ahol a legnagyobb volt a jogfosztás és a háború utáni forradalmi időkben is ott voltak a legerősebbek ezek a mozgalmak, ahol a nép idegen volt, ahol a nép ki volt rekesztve az alkotmányból, ahol a népnek nem voltak jogai. (Ügy van! a szélsői baloldalon-) Németországban, ahol a német nép évtizedeken keresztül, ha korlátozottan is, de részese voU az államhatalomnak, illetőleg a törvényhozásnak, a német nép maga vette kezébe az ellenállás szervezését és szembeszáll ezekkel a felforgató törekvésekkel. München rövid ideig tartó bolseviznmsát leszámítva, nem is volt különösebb jelenség Németországban. Ami Magyarországot illeti, amelynek népe éppen olyan jogfosztott volt, mint amilyen az orosz nép volt, ahol a nép nagy része ki volt rekesztve a^ törvényhozásból, természetes, hogy a felfordulásra itt is sokkal inkább megvolt a lehetőség, a felfordulásra inkább volt hajlamosság, mint ott, ahol az alkotmányos érzést évtizedeken keresztül belenevelték a népbe. Miután itt ilyen érzéseket a népbe nem neveltek bele, a nép idegennek érezte magát az akkori törvényhozással szemben, semmiféle közösséget nem vállalt vele, s éppen ez tette lehetővé, hogy egy maroknyi kalandor — felhasználva a háború által okozott szenvedéseket és elkeseredést — Magvarország népét is belevigye a boise vizmusb a. Ez a helyzet. Olaszországban egy másik helyzetet látunk, amely az olasz nép temperamentumával szintén szélsőséges irányba vitte az országot. Ott parlamentárisán fejlődött ki ez a rendszer, amely azután egy másik rendszer terrorja alatt bukott meg és adta át helyét annak az irányzatnak, amelyet ma fasizmusnak ismerünk. Pontos és szükséges leszögezni ezt az én meggyőződésemet azért, mert felfogásom szerint ebben a törvényjavaslatban, amely most a Ház elé került, újabb jogfosztás készül, újabb visszafejlődés van. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Fontos ezt leszögezni és kejl hogy én azokat a jelenségeket, amelyek a háború utáni időben jelentkeztek, és figyelmeztess