Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-338

Az országgyűlés képviselőházának 338. ülése 1929 december 11-én, szerdán. 105 felállíttatott volna, így azonban csak most volt módunk arra, hogy az állomást felállítsuk. Azt mondja a t. képviselő úr, hogy ez kis apparátussal működik és mostani formájában mem alkalmas arra, hogy hivatásának megfeleljen. Az állomás eddig egy év alatt 2500 búza-, illetőleg Tisztmintátvaí kísérletezett és 20 vegyi vizsgálatot tartott minden egyes búzafajtára. Az állomás négy főiskolai végzettségű egyén vezetése alatt áll, öt kisegítő felsőiskolát végzett munkatársuk van és 22 kisegítő alkalmazottjuk. Mindaddig, amíg nem fejlődnek a vizsgálatok, mindaddig, amíg nagyobb arányú munkák nem kerülnek az ő elintézése alá, mai formájában és mai nagyságában teljes mértékben meg tud felelni a feladatoknak. A t. képviselő úr azt kérte, hogy a törzskönyvből töröljük azokat a búzafajtákat, amelyek nem állapíttattak meg szaporításra alkalmasaknak. Ez meg fog történni, mert most má,r teljes összhangban dolgozik a magyar királyi Növénynemesítő Intézet, valamint a Gabona- és Lisztkísérleti Állomás és közösen állapítják meg, hogy növénytermelési szempontból és belső érték szempontjából^ melyek azok a búzafajták, amelyekről végleg megállapítható az, hogy az elszaporítás és továbhtermelós szempontjából előnnyel bírnak. A t. képviselő úr azt kérte, hogy a .törzspontjában azt kéri, hogy «a magyar búza minőségének hatalmas tempóban történő megjavítása céljából minden bürokratikus fennhatóságtól, sőt- magának a föildmívelésügyi^ minisztériumnak kísérleti főosztályától teljesen független és önálló hatáskörrel létesítsen az országgyűlés gabonák ormánybiztosságot, amely szakszerű munkásságát illetőleg, valamint erkölcsi és anyagi felelősségéire^ nézve kizárólagosan csakis a minisztertanácsnak tartozzék felelősséggel.» Ez olyan lehetetlen kívánság, aminő a gazdák részéről alig hinném, hogy komoly formában felmerülne. Hiszen maga a kívánság egy nonsens, azért, mert a politikai felelősséget valakinek viselnie kell. Már pedig ez az új intézet a földmívelésügyi minisztérium fölött álló intézet volna, aminő Magyarországon nincs is, mert hiszen az alkotmányos felelősséget valakinek az országgyűlés előtt viselnie kell, és kell, hogy valaki felelősségbe vonható legyen. Ma, amikor a takarékosság jelszava alatt működünk és ez a jelszó vonul végig az egész gazdasági- és közéleten, lehetetlennek tartom, hogy egy ilyen nagy apparátust szervezzünk újra és egész búzaminisztériumot állítsunk fel és ennek hatáskörébe utaljuk azokat a tennivalókat, amelyeket ma tulajdonképpen télies hatáskörrel a magyar királyi földmívelésügyi minisztérium lát el. A t. képviselő úr azt mondja, hogy a búza árának alacsonyra süllyedése olyan fontos kérdés, amellyel foglalkoznunk kell. Azt állítja továbbá, hogy nem keresik a magyar búzát, mert nem üti mes azt a mértéket, amely a külföld igényét kielégíti, s ez a nemesítésnek tudható be. (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Ezzel mi nem használunk a magyar búza értékének, ezzel mi csak ártunk annak. (Ügy van! Ügy van!) A t. képviselő úr nem tudja alátámasztani elfogadható indokkal ezt az állítást. A közgazdasági egyesületben most is folynak ezek a viták, ahol a szakkörök egészen más megállapodásra jutottak, mint amire a t. képviselő úr jutott. A gabona- és lisztkísérleti állomás^ megállapításai is teljes mértékben ellentétben állanak azzal az állítással, amelyet itt a képviselő úr hangoztatott. (Ügy van! Ügy van!) Nagyon kérem a t képviselő urat, ne méltóztassék erről a helyről, ahonnan messzire elhangzik bizonyos megállapítás, alátámasztani azt a törekvést, amely talán üzleti, de nem tudom milyen szempontból törekszik a magyar búzát diszkreditálni, talán megspekulálni, megjátszani igyekszik még azt is, hogy a magyar búza a nemesítés következtében veszített belső értékéből és veszített abból a jellegéből, amely annak a búzának keresettségét ezelőtt biztosította. A gabona- ^és lisztkísérleti állomás a siker és a belső érték szempontjából is megállapította egyes búzafajtáknál, hogy a nemesített búzafajták siker szempontjából versenyeznek a Manitobával. (Ügy van! Ügy van!) Vannak azután a sütőképesség és a nyúlósság szempontjából kifogások egyes búzafajtáknál, a további kísérletezések és nemesítések útján azonban, miután most már az összes tudományos eszközök rendelkezésünkre állanak, ezeket a hátrányokat is előrelthatólag ki fogjuk tudni küszöbölni. A t. képviselő úr nem kevesebbet kíván, mint azt, hogy a kisgazdák vetőmagját a gabona- és lisztkísérleti állomás vizsgálja meg és csak megfelelő vetőmagot engedjen elvetni. Ez olyan zűrzavart okozna a termelésben és anynyira bürokratizálná a ^termelést, hogy megakadna maga a termelés. Ebben a tekintetben mi megtesszük kötelességünket és irányító befolyást gyakorolunk, de hogy mi akár rendeletben, akár törvényben azt mondjuk ki; hogy csak valamilyen intézmény által megvizsgált vetőmagot engedünk elvetni X-nek, Y-nak, vagy akár az egész vonalon minden termelőnek, ezt nem tehetjük, mert akkor megállana az egész termelés és ezen fenekelnék meg az a törekvésünk, amit tulajdonképpen a képviselő úr is — megengedem — nagy jóindulattal és nemes elgondolással előbbre vinni kíván. T. Képviselőház! A magyar búza ára nem azért süllyedt, mint ahogy azt a t. képviselő úr itt előadta, mert a belső értékéből veszített, és nem azért, mert a külföld igényének nem felel meg. Ez teljesen téves megállapítás és nagyon téves beállítás. A magyar búza árának süllyedése egészen más körülményekre vezethető vissza, amelyekkel a képviselő úr és mi is mindannyian teljesen tisztában vagyunk. Olyan körülményekre vezethető ez vissza, amely körülményeket mi elhárítani, sajnos, nem tudtunk. A nagymérvű amerikai verseny, az olcsómehanizált amerikai termelés,

( az olcsó szállítás és a passzív területekből évről-évre óriási területek mezőgazdasági művelés alá vonása, — ismétlem — ez a hihetetlen nagy verseny okozta a búza árának esését, amely nemcsak minket magyarokat, hanem egész Európát sújtotta és amit kivédeni nemcsak mi nem tudunk, hanem Európának egyetlen agrár országa sem volt képes. Erre vezethető vissza a gabona árának süllyedése, de nem arra, hogy a magyar búza értéke, vagy a magyar búza belső tartalma nem felelne meg a külföld igényeinek. Ezt kénytelen vagyok hangsúlyozottan leszögezni azzal az állítással szemben, amelyet a t. képviselő úr itt megkockáztatni szíves volt. Mi mindent elkövetünk abban a tekintetben, hogy a magyar búza árát megvédjük és arra a színvonalra emeljük, amely színvonalnak valamikor nagyobb keresettsége idején örvendett a magyar búza. Ha azt kutatjuk, hogy mi az oka ennek, annyi «minden más okot találunk, amilyen például most a vám és piaci viszonyokban kereshető, amelyek egészen elütnek attól az időtől, amelyre még a t. képviselő úr hivatkozik, ezekkel azonban most pillanatnyilag foglalkozni nem kívánok. Annyi más ok állott itt be, ami 16*