Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-338

104 Àz országgyűlés képviselőházának 338. ülése 1929 december 11-én, szerdán. hárulnak, mert valljuk he őszintén, bizonyos bifurkálással rendszer nélkül történt eddig a búzaminőségnek a megállapítása. (Jánossy Gábor: Nem akar külön búzaminisztériumot!) Szükséges, hogy a kísérleteket abbahagyjuk és egész búzatermelésünk irányítását (Folytonos zaj. — Elnök csenget.) erre az intézetre bízzuk, amely feladatának leginkább megfelel, amely egyedül ^képes éppen a magyar búza minőségének, sikérjóságának és sikértartalmának megállapításánál fogva a magyar búzakatasztert felállítani, amely úton, ha továbbhaladunk, visszanyerhetjük és csakis így nyerhetjük viszsza a magyar búza régi tekintélyét, hírnevét é«. éppúgy a magyar lisztekét is és áthidalhatjuk azokat a nehézségeket, amelyek eddig útban állottak. (Forster Elek: Ezt a beszédet érdemes volna a naplóból töröltetni!) Ügy látszik, a t. barátom nem ért a dologhoz! (Forster Elek: Csak az ügyvéd úr ért hozzá!) Elnök: Csendet kérek! (Gaal Gaston közbeszól.) Gaal Gaston képviselő urat ismételten kérem, méltóztassék csendben maradni! A földmívelésügyi miniszter úr óhajt az interpellációra felelni. Mayer János földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy Vargha Gábor interpelláló képviselő úr interpellációjára válaszomat megadhassam. (Gaal Gaston közbeszól.) Elnök: Gaal Gaston képviselő urat ismételten figyelmeztetem, maradjon csendben! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mentelmi elé!) Mayer János földmívelésügyi miniszter: A Magyar Királyi Növény nemesítő Kísérleti Állomás ezelőtt 28 évvel kezdte meg működését, amelynek nyomán a privát munka is megkezdődött és a privát nemesítek is munkához láttak. Ennek volt következménye az, hogy az országban körülbelül négyszáz búzaféleség került kísérlet alá és a nemesítés munkáját az összes féleségeknél megkezdték. A nemesítő munkának tulajdonképpen az volt a célja, hogy kiválasztassanak és elszaporíttassanak azok a búzafajták, melyek termelési szempontból és a hozam szempontjából előnyösek, amelyeknek szalmaerőssége, rozsda- és fagyállósága a legkiválóbb, és az átlaghozam szempontjából is az elszaporításra és az átlaghozam emelésére a legalkalmasabb. T. Képviselőház! Ezzel a munkával a hozam emelésénél jelentős eredményeket értünk el, amikor azonban ezek az eredmények már mutatkoztak, akkor merült fel a vita különösen üzleti körökből, amelyekben kifogásolták azt, hogy a növénynemesítéssel és az átlaghozammal rontottuk a magyar búza belső értékét és így a magyar búzára ós a magyar minőségű termelésre hátrányosan hatott a magnemesítés. Ez a vita eldöntetlen maradt, mert hiszen döntőnek nem fogadhatjuk el a malmoknak és az üzleti köröknek azt az állítását, (Reischl Richárd: Es a cseheknek!), amelyet primitív berendezésű laboratóriumokban és kísérleti állomásokon végzett kísérlet ' alapján állítottak, gondoskodnunk kellett tehát arról, hogy egy modernül berendezett és tudományos szempontból abszolút kifogástalan intézet állíttassák fel, amelyben azután vitán felül döntessék el, hogy ebben árvitában tényleg kinek van igaza, hogy a nemesítés és az átlaghozam emelése következtében a magyar búza minőségének rovására történt-e a hozam emelése, állapíttassák meg a si kér tartalom, a belső érték s a sütőképesség és a vitát lezárjuk és fogadjuk el véglegesnek fellebbezhetetlenül azt, amit a magyar királyi Gabona- és Lisztkísérleti állomás'e tekintetben megállapít. Ebből az elgondolásból állítottam fel én a Magyar Kir. Gabona- és Lisztkísérleti Állomást, amelyet a múlt év novemberében adtam át a forgalomnak. A lisztkisérleti állomásban van egy kísérleti malom és egy kísérleti sütöde s az a miniatűr állomás, amelyre a t. képviselő úr hivatkozik, olyan magas színvonalon álló berendezéssel bír, amellyel a darálástól kezdve a legmagasabb őrlésig produkálni tudjuk azt a lisztet, amelyet akármelyik exportmalom produkálni képes, tehát azt a célt, amelyet mi ott el akarunk érni, a legmesszebbmenőleg elérjük, mert mindazt elő tudjuk állítani, amire a kísérlethez képest szükség van. A kísérleti sütődében pedig a nyúlóképesség és sütőképesség szempontjából állapítjuk meg a liszt belső értékét. A t. képviselő úr interpellációjának második pontjában azt kéri, küldessék ki egy szakbizottság, amely megvizsgálja, hogy tényleg a célnak megfelelő-e ez a berendezkedés és hogy ilyen módon kellene-e ezt olyanná kifejleszteni, mint amely kifejlesztés azoknak a céloknak megfelel, amelyeket ő itt előadott? Amikor ezt a gabona- és lisztkísérleti állomást felállítottam, a legkiválóbb szakembereket hallgattam meg és ezeknek véleménye alapján állítottam fel ezt az állomást. A legkiválóbb szakembereknek tehát már akkor ott volt a véleményük és ma is az a véleményük, hogy mai berendezésében és felszerelésében a célnak minden tekintetben megfelel. A t. képviselő úr interpellációjának harmadik pontjában azt kéri, hogy a búzavizsgálat adatait nyomtatásban adjuk ki és a gazdaközönséggel ismertessük meg azokat a megállapításokat, amelyeket ott már eddig tettek, hogy a termelés érdekében hasznosítani tudják és ahhoz alkalmazkodjanak. T. Képviselőház! En már többször nyilatkoztam ebben a kérdésben és a t. képviselő úr is volt szíves erre hivatkozni, hivatkoztam tudniillik arra, hogy egy és ugyanazon a talajon, egy és ugyanazon búzaféleség belső értékében es sikértartalmában változás állhat be az időjárási viszonyok folytán. Egy évi megállapítás tehát nem alkalmas arra, hogy pozitív' álláspontra helyezkedjünk, hanem többéves megállapítások és tudományos kutatások öszszevetéséből lehet azután egy olyan pozitív álláspontot elfogadni, amelyhez a gazdaközönségnek alkalmazkodnia lehet s amelyhez alkalmazkodnia kell. Ismétlem tehát, a kétéves vizsgálat alapján már közölni fogjuk, és ezt törekszünk értékesíteni, de végleges és pozitív álláspontot csak többéves kísérleti és összehasonlítási munka után tudunk elfoglalni. Interpellációjának negyedik pontjában az igenét, képviselő úr azt kéri, hogy a meg nem felelő búzafajtáknak a törzskönyvből való törlését eszközöljük, azoknak a búzafajtáknak, amelyeket a gabona- és lisztkísérleti állomás továbbszaporításra alkalmasnak nem minősít. Akkor, amikor a magyar királyi növénynemesítő intézetet felállítottuk, az csak növénytermelési szempontból kutatta a jobb fajtákat, de a belső érték szempontjából nem vizsgálta őket. Teljesen igaza van a t. képviselő úrnak, hogy már akkor, három évtizeddel ezelőtt kellett volna felállítani a gabona- és lisztkísérleti állomást, mert akkor most már ezen a téren egészen pozitív álláspontot tudnánk elfogadni, átkutatásnak egy végleges eredményéhez tudnánk már alkalmazkodni. Valószínű, hogyha a háború közbe nem jött volna, akkor ez a gabona- és lisztkísérleti állomás már hamarabb