Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-330

Az országgyűlés képviselőházának 330. ülése 1929 november lU-én, csütörtökön. 341 sel és az osztrák abszolutisztikus uralomból fennmaradt törvényhelyekkel nem kell törődni, azokkal szemben nem dicsőség azt mondani, hogy ez haladást mutat. A mélyen t. miniszter úrnak azzal az okfejtésével szemben, amelyet volt kegyes előadni és amellyel mindig előrántják és előveszik az 1855. évi törvényt, milyen nagyszerű volt, ha az 1855. évi törvény helyébe egyszerűen a magyar büntetőtörvényt állítanok. Ez volna a jobb_és ez volna a nagyszerű egységes jogalkotás. így csinálták annakidején Angliában, egyszerűen azt mondták: ezentúl nincs külön törvény, a katona is oda tartozik a polgári törvény elé. Akkor nem volnának szükségesek ezek a bifurkációk. Itt most meg éppen bevesznek egy szakaszt. Eddig mindig azt mondták, hogy a polgári törvénykönyv szerinti intézkedéseknek helyük van és ezt fogjuk behozni. Most pedig egyszerre felfedez az ember egy szakaszt, amely azt mondja: hohó, ha arról van szó, hogy dolgoztassunk, azt ár nem, a dologházat nem vesszük oda, annak javító hatása a katonára nem terjedhet ki. Miért? Azt kérdezem: mi szükség van erre

1

? Hiszen azt a novella úgy állítja be, mint a megrögzött bűnösökre való igen szigorú büntetési nemet. Hát az olyan ember, akit megbüntetnek, aki például gyávaság vagy egyéb ilyen bűncselekmények miatt, amelyek a haza épségét veszélyeztetik és akiből a hazaszeretetet is kiölve látjuk, ne kerülhessen oda javító, nevelő hatású büntetésre? Nagyon kérem a mélyen t. miniszter árat, hogyha azt mondjuk, hogy vége van az 1855. évi pátensnek — hála Istennek, hogy vége van — és jön a magyar törvényben meghatározott büntetési rendszer és fogalom, akkor már csak a következetesség kedvéért se zárja el a dologház elől azokat, akik katonaruhában követnek el büntetendő ©sele

l

kményt. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem 'kíván, a vitát bezárom. Az igazságügy miniszter úr kíván szólni. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Ház! A dologházat a polgári törvények az ellen alkalmazzák, aki szokásos munkakerülő. Kérdem, hogy a katonaságnál ez a kérdés mennyiben kerülhet elbírálás alá? Nyilván osak abban az esetben, ha egészen kivételesen polgári egyének katonai bíráskodás alá esvén, követnek el olyan bűncselekményeket, amelyek special

isan katonai bíráskodás alá tartoznak. Ami pedig a szigorított dologházat illeti, törvényeink akként rendelkeznek, hogy oda azok kerülnek, akik megrögzött bűntettesek, mégpedig visszaesés esetén. (Gál Jenő: Előfordulhat a katonaságnál is !>) A katonaságnál nem fordulhat elő, mert az nem lehet a katonaság tagja, aki megrögzött bűntettes, vagy visszaeső. Ennélfogva ennek a szakasznak nincs semmiféle jelentősége. (Gál Jenő: Aki hatszor megszökött!) Az nem marad meg katonának, mert nem tűri meg a katonaság a saját kötelékében. Ennek következtében enneE az intézkedésnek az alkalmazására semmi szükség nincsen. Ezt nem is teszik meg a külföldi tatouai büntetőtörvények, a legújabbak sem. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) De különben is ezek az intézkedések szerény nézetem szerint Hlapjában véve szigorítást jelentettek annak idején a polgári jog terén és megállapítom, hogy ezeknek a katonai jog terére való át nem vitele voltaképpen a szigorított jogszabályoknak nem alkalmazását jelenti a katonai büntetőjogban. Kérem a szakasz elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) i. , Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a 19. §-t elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a 19. $-t elfogadja. Következik a 20. §. Kérem annak felolvasását. Petrovics György jegyző (olvassa a 20.—26. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa a 27. §-t.) — Gál Jenő! Gál Jenő: T. Képviselőház! Ha ezt a szakaszt figyelemmel elolvassuk, akkor itt valami mondatszerkesztési hibát fedezünk fel. Azt mondja ez a szakasz, hogy (olvassa): «A felfüggesztett büntetést nem lehet végrehajtani, ha az elítélt ellen a próbaidő alatt sem bűnvádi^ sem a következő szakasz alá eső fegyelmi eljárás nem volt folyamatban.» Egy fegyelmi eljárástól, annak megindításától nem lehet a próbaidőre az érvényét függővé tenni. Nem az eljárás teszi ezt. Hiszen a magyar polgári törvényben is a feltételes elítélés ahhoz van kötve, hogy a próbaidő leteltéig az illető ellen büntetési ítéletet ne szabjanak ki. Ebben a szakaszban ellenben az a kitétel van, hogy már maga a fegyelmi eljárás, tehát egy eljárás már megszakítja ennek lehetőségét. Ez képtelenség. Kegyeskedjenek egy pillanatot szentelni ennek, mert a sok zűrzavar között, — amelyek nem érintik ugyan a határvédélmet, de a büntetőjog határait nagyon érintik ezek a zűrzavarok, amelyekre rámutatok — ez olyan zűrzavar, hogy ennek az a következménye, hogyha valakit méltónak tart a bíróság arra, hogy felfüggeszti a büntetés végrehajtását, közben eszébejut az illetékes parancsnoknak eljárást indítani, amely eljárás egy esztendő múlva felmentéssel végződik, és akkor joga van a fegyelmi eljárás megindítása folytán végrehajtatni rajta a büntetést. Indokolatlanul éri tehát ez a joghátrány az lletőt. Legalább ennyi kiigazítást méltóztassék eszközölni, hogy ne a fegyelmi eljárás folyamata, vagy folyamatbatétele okozza azt, hogy valakin a felfüggesztett büntetést végre lehessen hajtani, mert akkor ez olyan meghatározás lesz, amelyet sohasem lehet foganatba venni. Ez a bírói függetlenségnek nagyon furcsa színezetet ad. A bíró kimondja, hogy nem szabad végrehajtani a büntetést, a parncsnok pedig konstatálja, hogy fegyelmi eljárás indult meg a felfüggesztési idő alatt, ő a büntetés végrehajtója, és a katonai ügyész, beutalja a fogházba, és utána az új eljárás alól felmentik. Nagyon kérem a mélyen t. Képviselőházat és a mélyen t. igazságügyminiszter urat, kegyeskedjék ezt a korrekciót eszközölni. Elnök: Kíván valaki szólani? Ha senki szólni nem kíván, a vitát bejárom. A miniszter úr kíván szólani . Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T.Ház! A kifogásolt szakasz első bekezdése — mert hiszen ezt kifogásolta t. képviselőtársam -— szószerint így szól (olvassa): «A\ felfüggesztett büntetést nem lehet végrehajtani, ha az elítélt ellen a próbaidő alatt sem bűnvádi, sem a következő szakasz alá eső fegyelmi eljárás nem volt folyamatban.» Méltóztassék meghallgatni a büntetőnovellát, amely a polgári büntetőjokban irányadó és ezt az intézkedést azzal összehasonlítani. (Halljuk! Halljuk!) A büntetőnovella 3. §-a azt mondja: «A felfüggesztett büntetést nem lehet végrehajtani, ha az elítélt ellen, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított három évi próbaidő alatt bűnvádi eljárás nem volt folyamatban.» Méltóztatnak látni, hogy a két jogsza-