Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-329

Az országgyűlés képviselőházának 329 leg Horváth Jánossal kötött első haszonbéri szerződés feltételeit a haszonbérbe vevő igazságügyminisztérium részére súlyosbította? III. Hajlandó-e az igazságügyminiszter úr megnyugtató kijelentést tenni, hogy a vezetése alatt álló minisztérium a jövőben semminemű oly jogügyletet nem köt, amelyben a minisztériumot vezető miniszter személyesen érdekelve van. Budapest, 1929 november 11. Ras say Károly s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Rassay Károly: T. Képviselőház! Szükségesnek tartom mindenekelőtt előrebocsátani, hogy interpellációm megtételénél engem sem személyi, sem pedig pártszempont nem vezet. Kizárólag a köztekintély megvédésének céljából tartom szükségesnek, hogy a szóban forgó ügy teljes egészében tisztáztassék. Sajnos, az utóbbi időkben az az éles határvonal, amelyet a közhatalom kezelőinek a gondjaikra bízott köz- és magánérdekek között mindig szigorúan be kell tartaniok, elmosódni látszik. Az ország közvéleménye már hosszabb idő óta bizonyos aggodalommal látja azokat a jelenségeket, hogy az állam, a székesfőváros, a törvényhatóságok egyesekkel üzleteket kötnek birtokok vételére, paloták megvételére, uradalmak haszonvételére, vagy pedig hasznothajtó jogoknak haszonbérbe adására. En nagyon jói tudom, hogy az állami élet normális vitele nem engedi meg, hogy az ilyen üzleteket teljesen mellőzzék, azonban éppen a köztekintély megvédése szempontjából szükséges, hogy az ilyen üzleteknél még a látszata is elkerültessék annak, hogy azokat nem a szükség és nem egy magasabb közérdek, hanem személyi vagy barátsági érzések hozzák létre. A magam részéről konkrét ügyben azért intéztem kérdést az igazságügyminiszter úrhoz, hogy az ő feleletéből á múltra nézve és a jövőre nézve egyaránt megnyugtatást kapjon az ország, hogy ilyen szempontok hasonló üzleteknél szerepet nem játszhatnak. T. Ház! Egészen hidegen fogom magát a tényállást előadni. A szóban forgó ügy tényállása a következő: A Dunamelléki református egyházkerület 1925 szeptember havában haszonbérbe adta a Sári községben lévő Alsó- és Felsőbesnyő nevezetű ingatlanát Horváth János baracskai lakos, nyugalmazott községi jegyzőnek, aki egy ideig Pesthy Pál igazságügyminiszter úr családjának birtokán gazdatiszti szolgálatot is teljesített. A haszonbérlet tárgya körülbelül 1520 katasztrális hold és 325 négyszögöl kiterjedésű ingatlan, amely körülbelül 400 hold szántóföldből, 963 hold rétből, 38 katasztrális hold legelőből, 90 hold nádasból és 22 katasztrális hold földadó alá nem eső területből áll. A haszonbérleti szerződés 1925 október hó 1-től kezdődő 12 évre, tehát bezárólag 1937 szeptember hó 30-ig lett megkötve. A haszonbér a haszonbérbe adó egyházkerület intézményeinek ellátására szolgáló jelentékeny teljesítéseken kívül az első hat évben 1150 mm rozs, a haszonbérleti idő második felében 1200 mm rozs volt. A haszonbérlő kötelessége volt az ingatlan után esedékes mindennemű közteher fizetése^ és a hasonló szerződéseknél szokásos szigorú kikötéseken kívül a haszonbérlő kötelezte magát, hogy a leltár alapján átadott összes épületeket és egyéb építményeket a haszonbérlet első négy évében fokozatosan saját költségén jó állapotba helyezi és azokat a bérlet lejártával minden kártérítési igény nélkül átadja. Ezt a szerződést, t. Ház, Horváth János 1925 szeptember 12-én írta alá, a Dunamelléki reforülése 1929 november 13-án, szerdán. 309 mátus egyházkerület elnöksége pedig 1925 szeptember 20-án látta el a szükséges aláírásokkal és ezzel a szerződés a szerződő felek között tulajdonképpen megköttetett. Ugyanezen a napon a szerződésre a következő záradék vezettetett rá (olvassa): «Alulírottak tudomásul vesszük, hogy a Dunamelléki református egyházkerület, mint haszonbérbe adó és Horváth János úr, mint haszonbérbe vevő ^között az Egyházkerületnek Sári község határában fekvő birtokára nézve a fenti szövegű haszonbérleti szerződés jött létre, s arra való tekintettel, hogy a haszonbérbe vevő személye és vagyoni viszonyai a haszonbérbe adó előtt ismeretlenek, ezennel örököseinket is kötelezőleg kijelentjük, hogy mindazon kötelezettségek tekintetében, amelyek e haszonbérleti viszonyból kifolyólag és e szerződés alapján a haszonbérlő Horváth János urat terhelik, az egyenes és Horváth János úrral egyetemleges felelősséget és fizetési kötelezettséget magunk vállaljuk, úgy, mintha Horváth János úrnak haszonbérlő társai, vagy a birtoknak egyedüli haszonbérlői lennénk és a fenti szerződés öszszes kikötéseinek s a per esetére kikötött bíróság illetékességének is alávetjük magunkat. — Kelt Uzdon, 1925 szeptember 20-án. Dr. Pesthy Pál, dr. Pesthy Pálné Bélák Szeréna. Előttünk, mint tanuk előtt: Dr. Bartha Miklós, Bors János.» Nyolc nappal később a következő pótzáradék vezettetett erre a szerződésre (olvassa): «A túloldali nyilatkozatunkat kiegészítjük azzal, hogy egyetemleges felelősségünk és fizetési kötelezettségünk arra az esetre is kiterjed, ha a szerződés XXVII. pontja értelmében a haszonbérlet Horváth János úr örököseire száll át. — Budapest, 1925 szeptember 28-án. Dr. Pesthy Pál, dr. Pesthy Pálné Bélák Szeréna. Tanuk: Dr. Bartha Miklós, Tóth Iván.» T. Ház! Ez előzmények után pár hónap múlva a haszonbérbe vevő Horváth János nehézségek közé került, a bérletet sem átvenni, sem megtartani nem tudta és bejelentette a haszonbérbe adónak, hogy maga helyett más haszonbérlőt fog állítani. Előbb a Hitelbankot ígérte megszerezni maga helyett új haszonbérlőnek, majd pedig bejelentette, hogy az egész bérletet át fogja venni a magyar királyi igazságügyminisztérium. A haszonbérbe adó Dunamelléki református egyházkerület erre felvette a tárgyalásokat az igazságügyminisztériummal és ennek eredményeképpen 1926 január 9-én a haszonbérbe adó megkötötte a megállapodást az igazságügyminisztériummal, amely megállapodásban tudtommal egészében át lett véve a Horváth-féle szerződés, mégis azzal a különbséggel, hogy egyes megállapodásai — így különösen az invesztíciók tekintetében — megváltoztattak és nem az igazságügyminisztérium javára. Szükségesnek tartom még megjegyezni, t. Ház, azt is, hogy az igazságügyminisztériummal kötött új szerződésben a vadászati jog az egész bérleti idő tartamára fenn lett tartva az előző haszonbérlő, Horváth János számára. Nem tartozik^ szorosan^ az igazságügyminiszter úrhoz intézett kérdésemhez, de az ügy teljessége kedvéért elő kell még adnom azt is, hogy az illeték- és díj kiszabási hivatal Horváth János kérvényére 32.114/925. szám alatt az első haszonbérleti szerződés után kirótt illetéket törölte. A haszonbérbe adó és az igazságügyminisztérium között megkötött szerződest a minisztertanács letárgyalta és — nincs jogom feltételezni, hogy nem ezen tényállás ismeretében — ahhoz hozzájárult.