Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-329

282 Az országgyűlés képviselőházának 3é büntetőtörvénykönyv szabályaival kapcsolatos bizonyos módosításokról fog szólani. T. Képviselőház! Méltóztassanak megengedni, hogy szavaimat legelsőisorban a jelenlévő igazságügyminiszter úrhoz és az igen t. kormánynak jelen nem lévő töjbbi tagjaihoz intézzem. Magyarország furcsa ország abban a tekintetben, hogy mi lesz egy miniszter elveiből és gondolkozás! módjából miniszterségének első napjától addig, amíg azután egy törvényjavaslattal járul a Ház elé. Mikor kereskedelemügyi minisztert neveznek ki Magyarországon, akkor fogadja a kereskedelmi és iparkamarák küldöttségét, a gyárosok küldöttségét és fogad mindenkit az égen és & földön s mindenkinek az égen és a földön azt igéri, hogy: én pedig nélküled semmit a világon nem csinálok, én téged minden alkalommal meghallgatlak, én a te véleményedre kíváncsi vagyok, mert tudom, hogy te a gyakorlati kérdésekkel teljesen tisztában vagy, tehát meg fogom változtatni azt az újabb magyar gyakorlatot, amelynél fogva itt senkit a földön meg nem kérdeznek, hanem mindenki megy kizárólag a maga esze vagy a közvetlen tanácsadóinak esze után. Bocsássa meg az igazságügyminiszter úr, ha neki itt ugyanezt a szemrehányást teszem. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Melyik javaslatomat nem adtam ki véleményezésre?) Rögtön meg fogom mondani. Az igazságügyminiszter úr, amikor jött, fogadta az ügyvédi kamarák küldöttségét — maga is ügyvéd volt az igazságügyminiszter úr, tudja, hogy az ügyvédi kar milyen értékes testület — s azt mondta, hogy á kamarák véleményére kíváncsi lesz. Most azután jön az igazságügyminiszter) úr egy fontos javaslattal, melyben a^ magyar ^ polgárság... (Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: A honvédelmi miniszteré ez a javaslat!) Igaz, bocsánatot kérek... (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter : Nem a felelősséget akarom elhárítani, csak azt akarom hangsúlyozni, hogy ez a javaslat a honvédelmi miniszteré!) Igen, csakhogy a javaslat alá az is alá van írva, hogy: Zsitvay Tibor. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: A második javaslat alá!) A második javaslat alá oda van írva, hogy: Zsitvay Tibor. Azonkívül ennek a két javaslatnak äZ ci Sa" játossága is van, — amit a miniszter úr nálam bizonyára sokkal jobban tud — hogy a büntetőtörvénykönyv egyes rendelkezéseit módosítja. Ennek a két törvényjavaslatnak intézkedései a magyar polgári büntetőtörvénykönyvbe és a magyar közjogba, a magyar alkotmányjogba vágnak s én tartom az igazságügyminiszter urat olyan erős embernek és olyan egyéniségnek, hogy ha ő csak másodsorban van is aláírva e törvényjavaslatoknál, ha az igazságügyminiszter úr azt mondta volna, hogy sem háború veszedelme nem fenyeget, sem lázadás veszedelme, sem határincidensek veszedelme nem fenyeget, sem pedig a magyar nemzeti hadsereg fegyelme lazulóban nincs, mert hála Istennek a magyar nemzeti hadsereg fegyelménél semmiféle baj nincs a világon, akkor lett volna még idő arra, hogy ezek a szaktestületek az igazságügyminiszter úr nagy erejénél fogva megismerhessék ezeket a javaslatokat s a magyar ügyvédi kamarák, illetőleg a Budapesti Ügyvédi Kamara nem került volna abba a helyzetbe, hogy amikor ilyen fontos közjogi, alkotmányjogi és büntetőjogi törvényről kel] nyilatkozni, akkor a Kamara ezt a nyilatkozatát kénytelen legyen a legnagyobb gyorsaság. ülése 1929 november 13-án, szerdán." gal megtenni, a legnagyobb gyorsasággal, mert hiszen félő volt, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara véleménye a törvényjavaslatról csak akkor fog megérkezni a Képviselőházhoz, amikor már a Képviselőház ezt a törvényjavaslatot letárgyalta. Méltóztatnak látni, t. Képviselőház, itt nem az ellenzék áll fel, hogy a maga ellenzéki véleményét ezzel a törvényjavaslattal szemben hangoztassa, hanem már a túloldalon ülő egységespárti t. barátaim is szükségesnek tartják, hogy a legnagyobb aggályaikat... (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Egy vagy két szakasszal szemben!) T. miniszter úr, vannak színek, amelyek ráfeküsznek egy törvényjavaslatra, mert ezek a színek adják meg a törvényjavaslat karakterét. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Vagyis, hogy örömmel üdvözlik!) T. miniszter úr, én nem tapasztaltam, hogy az egységespártról olyan nagy örömmel üdvözölnék három-négy §-át ennek a javaslatnak. A magam részéről is boldogan veszem, hogy méltóztatnak végre a pátens helyébe katonai büntetőtörvénykönyvet csinálni. (Patacsy Dénes: Ez az!) Ez az, t. képviselőtársam, de nem szabad bennehagyni a pátensből azt, ami a pátenst magát antipatikussá tette. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Ha 97%-ot javíthatok, a 3%-ot még egy ideig elviselem! Ez az én számításom!) Mélyen t. miniszter úr,méltóztassék megengedni, én bátor leszek megmondani, hogy milyen nagy baj van azzal a 4%-kai. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: En csak hármat mondtam!) En 4%-ot mondanék, mert én magam is leginkább négy szakaszt akarok ebben a törvényjavaslatban kifogásolni s az egész ország közvéleménve előtt is különösen négy szakasz az, amely a legnagyobb kritikával találkozik. Az egész polgári társadalom kifogásolja, hogy miért méltóztatnak ragaszkodni ezekhez a szakaszokhoz, különösen a honvédelmi kormány részéről. Ennek az egész országnak polgári közvéleménye tiltakozik ez ellen a négy szakasz ellen és ezzel a tiltakozással mégis csak számolni kellene. A polgári közvélemény ennek a törvényjavaslatnak négy szakasza előtt teljes megdöbbenéssel áll. En nem is akarok a törvényjavaslatból mással foglalkozni, csak ezzel a négy szakasszal, s tisztán csak azért, hogy én magam is idevetítsem ennek a •' törvényj avaslatnak a képét. Tisztán ezért óhajtok ezzel a négy szakasszal, ezzel a négy rendelkezéssel foglalkozni, nem, pedig azért, mintha az volna a r meggyőződésem, ^ hogyha mint itt a Képviselőházban, akár ellenzéki* akár pedig kormánypárti oldalon felszólalunk, ennek az lesz a következménye, hogy a kormány meg fogja változtatni a maga törvényjavaslatát. Igazán elmondhatjuk, hogy mi csak a zászló becsületéért mondjuk el ellenvéleményünket a törvényjavaslatnak ezzel a négy szakaszával szemben, különösen amikor tegnap a honvédelmi kormány részéről már kategorikus kijelentés történt, amelynek értelmében a honvédelmi kormány ragaszkodik ezekhez a szakaszokhoz és amelyek nemcsak az ellenzék részéről, hanem a kormánypárt részéről is, és ez alkalommal nemcsak folyosói nyilatkozatokban, hanem a Képviselőházban történt felszólalásokban is kifogásoltak. Melyek azok a kérdések, amelyek kiváltották maguk ellen az egész országban a kritikát? Legelsősorban a büntetési nemek kérdése, a botbüntetés, amely állítólag kihagyatott a javaslatból, amely azonban, sajnos, nemcsak hogy bentmaradt a javaslatban,