Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-328

Az országgyűlés képviselőházának $28. képpen együtt volna az egész anyag a katonai büntetőbíráskodás anyagi jogi részénél. Ha az első részt, mi a polgári büntetőtörvényt módosítja, bele tudjuk tenni a katonai büntetőtörvénykönyv első részébe, miért ne tudnók a második részt, a 85—93. §-okban foglalt részt is beletenni? Hiszen amott katonai érdekből megváltoztattuk a polgári büntetőtörvénykönyv általános részét, itt pedig katonai érdekből megváltoztatjuk a magyar polgári büntetőtörvénykönyv különös részét. Természetes, hogy ez belevaló, úgyhogy szerény véleményem szerint ezen nem is kell elmélkedni. Ha technikailag van rá mód, akkor ezt minden további nélkül meg is lehet csinálni, mert ezzel elérjük azt, hogy egységes katonai büntetőtörvénykönyvet kapunk. (Szilágyi Lajos: Es az előbbi kívánság*?) Azt is szeretném megvalósítani, de ez már nagyobb munka, úgyhogy egészen külön törvényjavaslat kellene hozzá. Ami mármost az életbeléptetési javaslat egyes rendelkezéseit illeti, engem ez a javaslat közelebbről egyetlen szempontból érdekel (Halljuk! balfelől.): mikor kerül polgári egyén katonai büntetőbíráskodás alá. Minket, mint az alkotmány őreit, a polgári jogegyenlőség és a polgári jogok hivatott védelmezőit és őreit eza kérdés kell, hogy érdekeljen. Ez annál inkább érdekel engem, mert én — ugyan teljes tisztelettel a katonai büntetőbíráskodás iránt — a polgári szabadságjogok szempontjából érzékeny vagyok arra, hogy polgárok mikor kerülnek katonai büntetőbíráskodás alá. Amily természetes, hogy nem kívánom, hogy katona a polgári büntetőbíráskodás alá kerüljön s erről nincs is szó (Gál Jenő: Itt nincs szó, de Angliában szó van!), viszont gondoskodjunk arró'l, hogy minél kisebb legyen az a terület, ahol polgár katonai 'büntetőbíráskodás alá vonatik. Hanc veniam damus petimusque vicissim. Kölcsönösen őrködnünk kell és respektálnunk kell úgy a katona, mint a polgár jogait. Vigyáznunk kell erre azért is, mert a katonai büntetőbíráskodásban kihirdetés nélkül is van rögtönítélő eljárás s ebbe belekerülhet a 4., 8., 50. és 97. § alapján polgári egyén is. Ezenkívül a javaslat több bűncselekményre mondja ki a rögtönítélő bíróság hatáskörét, mint a polgári büntetőtörvények. Ez okból igen fontos az, hogy a polgár mikor kerül a katonai büntetőtörvénykönyv, illetőleg a katonai büntetőbíráskodás alá. Amit a 36. §-nál mondottam, iazt a javaslat 95. §-ával kapcsolatban is mondom: nem kifogásolom e szakasz rendelkezéseit, mert természetes, hogy a katonai ibüntetőtörvénykönyvet kell alkalmaznia a polgárig büntetőbíróságnak olyankor, amikor a polgári egyén katonai bűncselekményben részes vagy felbujtó. Ezt nem kifogásolom. Ellenben nagyon aggályosnak tartom a 98. §-t, amely béke idején a hűtlenségnek kémkedéses eseteiben, amikor katonai titok tekintetében követték azt el, polgári büntetőbíráskodás alá tartozó egyénekre is a katonai büntetőbíróságok hatáskörét írja elő. Ezt én azért tartom nagyon aggályosnak, mert bár az 1925 : XIV. te. ma is ismeri ezt a helyzetet, mégis én úgy ítélem meg. hogy ez a kifejezetten kémkedési szakasz tényleg kisebb területet ölel fel, mint a hűtlenségnek itt felsorolt esetei. Én itt a hűtlenségi szakaszokban a 60—64., 66. és 68. <§>-okban a bűncselekmények nagyobb területét látom, mint az eddigi kémkedési terület volt. Ez a terület most ki van tágítva. Itt van pl. a 60. § harmadik pontja, amely szerint: «aki— meghatározott módon birtokába vagy tudomására KÉPVISELŐHÁZI NAPLŐ. XXIII, ülése 1929 november 12-én, kedden. 277 jutott ily titkot nyilvánosságra hoz vagy illetéktelen személlyel közöl» ... Még csak az sincs mondva, hogy annak tudatában, hogy titok, hozza nyilvánosságra. Ez nagy terület. Ezt nagyon könnyen követheti el gyanútlanul a polgári egyén és kerül a kémkedési szakasz, a 98. § alapján a katonai büntetőbíráskodás alá. Énnekem e tekintetben súlyos aggályaim vannak. Szakszerűleg nem értek a kémkedési és hűtlenségi szakaszokhoz, úgy ahogy egy katonai szaktudással rendelkező ember. Azonban félek, hogy polgárok indokolatlanul kerülnek katonai bíró elé. Ha politikailag a honvédelmi és igazságügyminiszter urak és a kormány úgy ítélik meg, hogy még mindig szükség van arra, hogy polgári egyének a 98. §-ban felsorolt bűncselekmények esetén katonai bíróság elé kerüljenek, én belenyugszom, de félek, hogy túlnagy területen engedtük át a polgárokat a katonai bíróságnak ezzel a 98. §-szal békében. A javaslat 60—68. §-aiban a hűtlenségek olyan szakaszait alkottuk meg, amilyeneket nem is ismertünk eddig, de amelyek szükségesek lehetnek éppen a háború és a forradalom tapasztalatai alapján. Csak azt nem tudom, hogy békében szükséges-e a polgári egyéneknek ezen bűncselekményeit katonai bíróság elé utalni. Hiszen a javaslat 94. §-a ezeket a cselekményeket általában a budapesti büntetőtörvényszék illetékessége alá utalja. Ha tehát egyébként, rendes körülmények között így találja helyesnek a javaslat, hogy ezen cselekmények tekintetében a polgári büntetőbíróság és pedig a budapesti kir. büntetőtörvényszék ítéljen az egész ország területén elkövetett ilyen cselekmények fölött, akkor én nem találom indokoltnak, hogy ugyanezen törvényben kimondjuk, hogy a hűtlenség eseteiben, további rendelkezésig polgári egyénekkel szemben a katonai büntetőbíróságok járjanak el. A másik rendelkezés, amelyet kifogásolhatónak tartok, amely szintén kapcsolatos azzal a kérdéssel, hogy a polgári egyének mikor kerülnek katonai büntetőbíráskodás alá, a katonai büntetőtörvénykönyvi javaslat 4. §-a és az ezzel kapcsolatos jelen javaslat a 8. %-i illeti. A javaslat 8. §-ában meg van mondva, hogy háború idején büntetőbíráskodás alá helyeznek bizonyos bűncselekmények miatt polgári egyéneket is. Ezt ismerjük, ez. meg van ma is a katonai bűnvádi perrendtartás 14. §-ában. Lényeges változás alig történt, minthogy a hűtlenséget új formájában illesztettük az idevonatkozó rendelkezésbe. Ha azonban a 4. §-t hozzáveszem, úgy látom, hogy itt nemcsak háború idején, hanem béke idejénis kerülhet polgári egyén katonai bíráskodás alá. Tudniillik a katonai büntetőtörvénykönyvi javaslat 4. §-a azt mondja, hogy a háború idejére szóló különös rendelkezéseket határvédelmi zavarok, valamint az ország belső békéjét súlyosan veszélyeztető lázadás idején is alkalmazni kell. Mindenekelőtt kijelentem, hogy egyébként a szövegezést további részében igen jónak tartom, mert megmondja, hogy a minisztérium intézkedik, meghatározza a napot, meghatározza, mikor kezdődik, mikor végződik a területet is meghatározza, hogy pl. Sátoraljaújhely táján vagy a Délvidéken, Kiskunhalas táján, azután meg a köteléket is, ahol ezt alkalmazni kell. Nekem mégis aggályom van abban a tekintetben, hogy a 4. § első mondata nincs eléggé pontosan és világosan szövegezve. Ügy szeretném, hogy ha a határvédelmi zavarok, valamint az ország belső békéjét súlyosan ye40