Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-328

276 Az országgyűlés képviselőházának 3 delkezéseinek módosításával. Az életbeléptetési javaslatnak erre a részére, tehát az első részre, mi 56. §-t foglal magában, tulajdonképpen törvénytechnikai szempontból semmi észrevétélem nincs. Ez egy lezárt összefüggő rész, ez maga mind az életbeléptetésre vonatkozik. A másik rész azonban igen súlyos anyagjogi rendelkezéseket tartalmaz, ez a rész az 57. §-tól — a 84. §-ig a magyar polgári büntetőtörvénykönyvnek egyes részeit hatályon kívül helyezi, új büntetőrendelkezéseket hoz be polgárokra és katonákra egyaránt. Nem mondom, hogy erre szükség nincs, csak megállapítom, hogy itt tulajdonképpen a magyar polgári büntetőtörvénykönyvünk egy új, harmadik novellájával állunk szemben, ahol valami 28 szakaszon keresztül módosul, kiegészíttetik a magyar polgári büntetőtörvény, sőt a 79., 80., 81. fokban új bűncselekmények könstruáltatnak. Ezeknek a rendelkezéseknek következménye, hogy a mi polgári büntetőtörvénykönyvünk II részének harmadik fejezete hatályát veszti. Ez a második része ennek az életbeléptetési javaslatnak. A javaslat harmadik része pedig olyan rendelkezéseket sorol fel, amelyek a polgári büntetőtörvénykönyv és általában a polgári büntetőtörvények büntetési tételeit katonákkal szemben indokoltnak látszó esetekben szigorítja, változtatja. A javaslat 94. §-a ezenfelül még a polgári perrendtartást is érinti. Tehát tulajdonképpen ez az életbeléptetési törvényjavaslat három nagy részből áll. A negyedik csak a polgári bűnvádi perrendtartásra és vegyes rendelkezésekre vonatkozik. Tehát négyfajta intézkedésekkel állunk itt szemben. Most felmerül itt nekem, mint jogásznak az a kérdésem, hogy nejn lett volna-e helyesebb ezt az életbeléptetési törvényjavaslatot csak . az életbeléptetésre, a katonai bűnvádi perrendtartás módosítására vonatkozó rendelkezésekre korlátozni. Ez akkor kerek, egész és világos lenne és csak az életbeléptetésre vonatkoznék. Külön törvényjavaslatba kellene foglalnunk az 57—84. §-okat, melyek a magyar polgári büntetőtörvényeket . módosítják és a javaslat 85 $-ától annak a 93. §-áig való rendelkezéseit átvinnők a most tárgyalt katonai büntetőtörvénykönyvbe, ahova az valójában tartozik. Most mi a helyzet? A helyzet az, hogy a polgári büntetőbírónak, amikor ítélkezik, a magyar polgári büntetőtörvénykönyvet, az összes eddig fennálló büntetőtörvényeket mind ismernie kell, de ez nem elég, hanem polgárok felett ítélkezvén, el kell mennie a katonai bűnvádi perrendtartás és a katonai büntetőtörvénykönyvet életbeléptető törvényért és oit kell 28 új szakaszt megkeresnie és azt a polgári ítélkezés területén alkalmaznia. Tulajdonképpen ez az új 28 szakasz egy új büntetőnovella, amelyet én a polgári büntetőtörvénykönyv iránti tiszteletből, de a gyakorlatiasság szempontjából is jobban szerettem volna egy kis külön javaslatként egyidejűleg itt látni. Én azt hiszem, hogy ma már ez a kérdés idejét multa, de nekem, mint büntetőjogásznak kötelességem, hogy rámutassak arra, hogy most abba a helyzetbe kerülünk, hogy a polgári büntetőbíráknak mindig a katonai büntetőtörvénykönyv életbeléptetéséről szóló törvényt is elő kell venniök, mikor polgár felett ítélkeznek, mert van egész csomó bűncselekmény, amely ezzel az élétbeléptető törvénnyel a magyar polgári büntetőtörvénykönyv egy részének helyébe lép. Az egész hűtlenségi fejezet megváltozik, de egész csomó egyéb változás történik nemcsak a hűtlenségnél, de más bűncselekményeknél is. így például a bűncselekményre fölhívás, a bűntett s bűntevő feldíosérése, a hamis tanuzásra, lopásra, orgaz8. ülése 1929 november 12-én, kedden. daságra, bűnpártolásra, katonai szökevény pártolására vonatkozóan. Sőt teljesen új rendelkezéseket vesz be a javaslat 79., 80., 81. §-a, amelyeket büntetőtörvénykönyvünk nem is ismer, tehát egészen új jellegű büntetőtörvények. Azonkívül a kihágási büntetőtörvényeket is módosítja a javaslat. En a magam részéről szerettem volna, ha ezt külön harmadik javaslatként kezelhettük volna fontosságánál s annál fogva, hogy a magyar polgári büntetőtörvényt nem helyes egy életbeléptetési törvény kapcsán módosítani, új rendelkezéseket alkotni. Ha ezen ma már nem lehet segíteni, én ebbe is belenyugszom, csak aggályomnak adtam kifejezést. Fel kell hívnom azonban a t. törvényalkotók szíves figyelmét a javaslat harmadik részére. Nem értem ugyanis, hogy a javaslat ezt a bar- . madik részét, a javaslat 85—93. §-áig terjedő részét miért kellett az életbeléptető javaslatban elhelyezni? Ez egyenesen beleillik és belevaló a. katonai büntetőtörvénykönyv javaslatának L részébe, hol az általános rész eltérő rendelkezései után, a különös rész eltérő rendelkezései következhetnének, tehát ez a 85—93. §.. így ott együtt volna a katonai büntetőbíráskodásra vonatkozó minden anyagi jog. Nem tudom, hogy ezt az anyagot, mely megváltoztatja a katonai büntetőbíráskodásra érvényes és a polgári büntetőtörvénykönyvnek egyes katonákra is vonatkozó intézkedéseit a katonákra nézve, miért kellett idetenni. Hogy áll a dolog? A dolog úgy áll, hogy mi itt a katonai büntetőtörvénykönyvben, illetve javaslatban pontosan megmondtuk az 5—65. §-okban, hogy az általános polgári büntetőtörvénykönyvnek miféle általános rendelkezései módosulnak katonai okokból. Most én folytatnám: ugyancsak a katonai büntetőtörvénykönyvbe a polgári büntetőtörvénykönyv anyagi jogi rendelkezései pedig a következő 57—84. §-okban módosulnak az anyagi jog terén. Ez nagyon fontos, mert akkor együtt lesz az egész katonai büntetőtörvénykönyv. Most pedig hogyan áll a dolog? Mindig az életbeléptetéshez kell nyúlni. Mikor az általános részt nézik, akkor a katonai büntetőtörvénykönyvhöz kell nyúlni, mikor a különös részt nézik, akkor az életbeléptetési törvényhez kell nyúlni. Bocsánatot kérek, ezen változtatni nem kerülj semmibe, s ezért felhívom úgy a törvényelőkészítő urak, mint a honvédelmi miniszter, s az igazságügyminiszter úr szíves figyelmét erre a körülményre. Ez nem kerül semmi fáradságba, s a miniszter úr meg lehet győződve róla, hogy — mint büntetőjogász mondom — abszolút igaz is az, amit mondok. Sajnos, akadályozva voltam — elterelődtem a politika berkei felé — éppen azokban 'a napokban, mikor bizottsági tárgyalás volt, s ennek következtében szaktudásomat megfelelő módon nem érvényesíthettem, Nekem azonban az a meggyőződésem, hogy az előadó úr útján ma is megoldható ez a kérdés, tudniillik abszolút nehézség nélkül való. Ügy is bele kell nyugodni abba, hogy az életbeléptetési törvény kapcsán a polgári büntetőtörvényeken bizonyos változtatások történjenek az 57—84. §-ok által, mert ezen már nem igen változtathatunk. De miért tegyük a változtatásokat a katonai büntetőbíráskodás körében a polgári büntetőtörvényeken az életbeléptetési törvény kapcsán, amikor ezt beletehetjük a katonai büntetőtörvénykönyvbe is. Hiszen ezek a szakaszok, és pedig a 85—93. §-ok, pontosan beleilleszthetők a katonai büntetőtörvénykönyv első részébe a IX. fejezet után, mert hiszen ott vannak az általános résztől eltérő rendelkezések, most pedig jönnének a különös rész eltérő rendelkezései, ezzel tehát tulajdon-