Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.
Ülésnapok - 1927-323
Az országgyűlés képviselőházának 32 90.097 P 32 f az előirányzatnál kevesebb selyemgubó került beváltásra és így eladásra is. A postatakarékpénztárnál: Rendes kiadások. Túlkiadások: Személyi járandóságoknál 304.109 P 34 f a tisztviselők és alkalmazottak felemelt illetményeire és lakáspénzeire, továbbá a fokozott forgalom folytán a személyzet rendkívüli munkásságának jutalmazására. Dologi kiadásainál 125.816 P 54 f a megnövekedett forgalom folytán a nagy munkaanyag feldolgozhatása céljából új könyvelő-, számoló-, nyomó-, csekkírógépek beszerzésére, a meglévőknek kijavíttatására, fűtő- és villanyos berendezés tatarozására, több szakkönyvnek beszerzésére. Üzleti kiadásoknál 854.530 P 43 f a takarékbetétállomány nagymérvű emelkedése következtében több kamat kifizetésére, a fokozott forgalom folytán nagyobb mennyiségű nyomtatvány- és irodaszerek beszerzésére és a csekkszámlatulajdonosnak jegyzékének új kiadásával kapcsolatosan felmerült költségekre. Nyugellátásoknál 132.478 P 31 f a számban felemelkedett nyugdíjasok illetményeire és a 65-ik életévet betöltött nyugdíjasok újból megállapított nyugdíjára. Az illetékes miniszterek az előirányzattól eltéréseket szabályszerűen és elfogadhatóan indokolták. Ezek alapján javasolja a zárszámadásvizsgálóbizottság a t. Képviselőháznak, hogy az 1927/28. évi állami költségvtés és az azt kiegészítő külön törvények alapján engedélyezett hitelekkel szemben az ezen számadási évben előfordult túlkiadásokat, előirányzatnélküli kiadásokat, kevesebb bevételeket és egyéb eltéréseket, valamint az idevonatkozó hiteleltérési kimutatásokat s a legfőbb állami számvevőszék által a magyar állam háztartásának az 1927/28. költségvetési évéről összeállíottt zárszámadást és az erre vonatkozó jelentést tudomásul venni s a kormánynak a felmentvényt megadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Griger Miklós jegyző: Bárdos Ferenc! Bárdos Ferenc: T. Képviselőház! Minthogy a rendelkezésemre álló beszédidő alatt nincs módoimban elmondani azt, amit a jelentéssel kapcsolatban elmondani akarok, tisztelettel kérem a t. Házat, szíveskedjék beszédidőmet egynegyed órával meghosszabbítani. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e Bárdos Ferenc képviselő úrnak a 15 percnyi beszédidőmeghosszabbítást engedélyezni 1 ? (Igen!) A Ház a kért beszédidőmeghosszabbítást engedélyezi. Bárdos Ferenc: T. Ház! Az előadó úr olyan bájos egyszerűséggel adta elő a jelentést, mintha egészen olyan ártatlan dolgokról lenne szó, amelyek senkit sem kell hogy érdekeljenek. Pedig ha a dolgok mélyére nézünk, azt * látjuk, hogy nem is olyan ártatlan és a közérdeklődést ki nem érdemlő ügyről van szó. A törvényhozás egyik legfontosabb feladata a költségvetés megállapítása. Amikor a törvényhozás a költségvetést megállapítj Eis ÍÍZ clZ elgondolása, hogy azt a kormánynak minden körülmények között be is kell tartania. Ha olyan elkerülhetetlen körülmények közé jut a kormány, hogy à költségvetéstől kénytelen eltérni, akkor erre a törvényhozástól kell felhatalmazást kérnie. A túllépések tekintetében azt látjuk, hogy azok százezrekre mennek az előirányzattal szemben. Ez azonban még sokkal kisebb baj, mintha a kormány nem arra a célra használja fel a megszavazott összegeket, amelyre azokat a törvényhozás rendelte. Mert hiszen, ha azt látjuk, hogy minden tételnél eltérések . ülése 1929 október 29-én, kedden. 127 mutatkoznak, s a megszavazott összegeket és hiteleket egészen más célra használja fel a kormány, akkor hovatovább meg kell állapítanunk, hogy teljesen illuzóriussá válik a törvényhozásnak a költségvetést megállapító joga. Jellemző az is, hogy a zárszámadásvizsgálóbizottságot csak ülés előtt való nap értesítették az ülésről, úgyhogy az ellenzéki bizottsági tagok nem is vehettek azon részt, sem én, sem pedig Strausz t. képviselőtársam, noha kértük azt, hogy a bizottság halassza el az ülését. Erre azonban az elnök nem volt hajlandó. így tehát kénytelen vagyok azokat a kifogásokat, amelyeket egyébként a bizottságban tettem volna meg, itt elmondani. Az 1927/28. évi zárszámadásnál ugyanazt látjuk, mint az előző zárszámadásoknál, nevezetesen, hogy a költségvetési előirányzat évről-évre emelkedik, és ugyancsak emelkedik évről-évre a túllépés is. Az 1927/28. évi zárszámadásoknál például azt látjuk, hogy a kiadás 160,067.000 pengővel nagyobb, a bevétel pedig 257,687.000 pengővel több az előirányzatnál. Az előirányzat szerint csak 166.640 pengő a pénztári felesleg, míg a tényleges felesleg 97,786.545 pengő lett. így ha azután ezeket a számokat nézzük, akkor azt hinnők, hogy a feleslegnek ilyen növekedése nagyon örvendetes az államháztartás szempontjából, és így az államháztartás nagyszerű és a gazdálkodás kitűnő. Ha azonban figyelembe veszszük azt, hogy ezt a többletet a társadalomból kellett kipréselni, kisajtolni, ha látjuk azt, hogy milyen gazdasági viszonyok között él ma az ország, akkor ezeknek a számoknak bizony nem nagyon tudunk örülni. Ha a dolgok mélyére nézünk és látjuk azt, hogy az országban mindenütt a túlhajtott adóprés milyen nyomokat hagy, ha látjuk ennek hatását, akkor mégállapíthatjuk és tudjuk azt, hogy az ország gazdasági élete miért hever romokban. így például látjuk azt, hogy a bevételi többlet az egyenes adóknál 25,631.841 pengő. A száz pengőket el is' hagyom, hogy gyorsabban végezhessek, és így csak kerek összegeket mondok. A forgalmiadóknál és illetékeknél^ a bevételi többlet 106,453.000 pengő, a fogyasztásiadóknál 33,459.000 pengő, a vámjövedéknél 44,135.000 pengő, egyéb jövedékeknél 3,436.000 pengő. Ez az öt tétel összesen kitesz 213,117.000 pengőt. Ha ezt látjuk, akkor ezzel kapcsolatban megállapíthatjuk azt is, hogy ezzel szemben a fogyosztás állandóan csökken, a r kereskedelem pang, a csődök és kényszeregyességek száma állandóan növekszik, s a munkanélküliség és a vele együttjáró nyomor olyan mérveket és méreteket öltött, hogy immár katasztrófába vezeti az országot. Ha azután megnézzük azt, hogy például a kisgazdák hogyan élnek ma, akkor azt látjuk, hogy 14%-os kölcsönből kell fizetniök az adókat, noha azt halljuk, hogy bizony 14%-ot a föld nem is hoz. De ha még azt látnók, t. Képviselőház, hogy ezeket a hatalmas összegeket, amelyek itt befolynak, a kormány az ország gazdasági életének fellendítésére, produktív célokra fordítaná, akkor valamiképpen talán megnyugodhatnánk és azt mondhatnók, hogy ezek a nagy áldozatok mégis meghozzák a maguk gyümölcsét. Ennek azonban az ellenkezőjét látjuk. Nézzük csak meg, hogy a költségvetésben előirányozott improduktív, fölösleges kiadásoktól eltekintve, mire kellett az a 160 millió pengős túllépés, mire költötték el ezt a hatalmas összeget minden ellenőrzés nélkül. Mert hiszen már az is, hogy a zárszámadás másfél évvel később került ide a Képviselőház elé, azt igazolja, — de majd külön adatokkal is igazolni fogom — hogy az az ellen20-
