Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-322

Az országgyűlés képviselőházának jogot ad ugyan a hatóságnak arra, hogy ne adjon engedélyt, ha az engedélytkérő a hatóság feltételeit akceptálni nem hajlandó, — és úgy látszik, mintha ez teljes védelmet nyújtana minden esetben — van azonban egy eset, amikor ebből félreértés származhatik. Egy helyiérdekű vasút vonalán megállapítja a hatóság, hogy ia közérdekből szükséges egy autóbuszjárat, tehát közérdek kívánja annak létesítését. A törvény szerint a helyiérdekű vasútnak elsőbbségi joga van, ezzel az elsőbbségi jogával azonban nem akar élni, nem -akar engedélyt kérni. Ragaszkodik elsőbbségi jogához, de engedélyesként jelentkezni nem akar. Akad ellenben egy másik vállalkozó, aki látva, hogy itt közérdek kívánja meg a közlekedést, kér engedélyt. A törvény betűje szerint ebben az esetben a miniszter nines abban a helyzetben, hogy a helyiérdekű vasutat rászorítsa vagy arra, hogy megfelelő feltételek mellett maga vezessen be járatokat, vagy arra hogy álljon el elsőbbségi jogától és tegye lehetővé, hogy a másik kapjon megfelelő feltételek mellett engedélyt. Erre való tekintettel állítottam össze két indítványomat, amelyek vagylagosak. Első indítványomat terjesztem elő elsősorban. Amennyiben a t. Ház ezt elvetné, tisztelettel előterjesztem alternatív indítványként a másikat. Első indítványom a következő. A 16. § végére kiegészítésként kérném a következő szöveget (olvassa): «Budapest székesfőváros területére korlátozott járatok esetében az elsőbbség a székesfővárost illeti mepr. Ha az engedélyező hatóság által megszabott feltételek alapján • az elsőbbségre jogosult vállalkozni nem hajlandó, akkor elsőbbségi joga megszűnik.» Lehet, hogy ez pleonazmus, nem tudom, de amennyire átolvastam a szöveget, úgy látom, hogy e nélkül félreértések származnának. Amennyiben a t. Ház ezt az indítványomat elvetne, abban az esetben a következő indítványt terjesztem elő. A 16. § 4. sorában, a «m. kir. postát» szavak után kérném a következő szavak beszúrását: «illetőleg Budapest közigazgatási területén a székesfővárost.» A 16. § végére pedig kiegészítésképpen a következő szöveg beiktatását kérem (olvassa): «Ha az engedélyező hatóság által megszabott feltételek alapján az elsőbbségre jogosult vállalkozni nem hajlandó, elsőbségi joga megszűnik. A szóbanforgó fetételek Budapest székesfőváros közigazgatási területére korlátozott járatok esetében a székesfőváros által vállalt feltételeknél kedvezőtlenebbek nem lehetnek.» Ez biztosíték volna a tekintetben, hogyha példakép vesszük a fehérvári úti vonalat, amelynél azt mondja a Hév., hogy én akarok járatot bevezetni, legyen mód arra, hogy a főváros feltételei bekéressenek és a kormány ne adhasson a Hév.-nek kedvezőtlenebb feltételek mellett engedélyt, mint aminő feltételek mellett maga a főváros vállalkozik a járatok lebonyolítására. En mély tisztelettel meghajlok a kereskedelemügyi minisztérium tisztviselőinek jóakarata és objektivitása előtt, de akkor, amikor a kereskedelemügyi miniszteri hatóságok megállapítják a feltételeket, nevezetesen azokat a díjakat, amelyek méltányosak, vannak bizonyos szempontok, amelyek alig deríthetők ki oly módon, mint ahogy kiderítésük szükséges volna. -Nagyon jól tudjuk az ármegállapítások korszakából, hogy a legkiválóbb tisztviselők sem képesek rezsiárakat megállapítani. Az egyik vállalat kereskedelmi szellemmel dolgozik, a másik nem, az egyiknél nagy tantiémek, nagy igazga. ülése 1929 október 25-én, pénteken. 95 tói fizetések érvényesülnek, a másiknál nem. Hogyan lehet egyedül arra támaszkodni, hogy egy tisztviselőember milyen díjat tart mértékadónak vagy lehetségesnek? A főváros területén ezzel szemben itt van az autóbuszüzem, amely felett felügyeleti jogot gyakorol a kormány, annak minden számadásába beletekinthet. Ha ez az autóbuszüzem azt mondja, én ilyen feltételek mellett vállalom, akkor semmi nehézsége nincs annak, hogy Hév. ezekre a feltételekre köteleztessék. Tisztelettel kérem, amennyiben lehetséges, első indítványomat, amennyiben ez elvettetnék, második indítványomat elfogadni. Elnök: A képviselő úrnak van még egy harmadik indítványa is. Azt nem szándékozik megindokolni? (Kossalka János: Nekem?) Igen, ehhez a szakaszhoz van egy kisegítő 3. -számú indítványa. {Kossalka János: Két indítványom van, harmadik nincs. En felolvastam mind a kettőt.) Tehát a képviselő úr 3. számú indítványát visszavontnak tekintem. (Kossalka János: Csak kettő van!) Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr óhajt nyilatkozni. Bud János kereskedelemügyi miniszter: T. Ház! Itt tulajdonképpen több indítvány adatott be: először Szilágyi Lajos igen t. képviselőtársam részéről két indítvány és külön a fővárosra vonatkozólag Kossalka igen t. képviselőtársam részéről. Ami Szilágyi Lajos igen t képviselőtársam indítványát illeti, az elsőt, amely a sorrendre vonatkozik, sajnos, nem tudom magamévá tenni, azért, mert végeredményben, amikor mi az Államvasutaknak, a postának és a közjogi testületeknek, tehát a fővárosnak stb. adunk egy elsőbbséget, itt tulajdonképpen általános érdekek jutnak kifejezésre. Vagy általános országos érdekeket, vagy a különböző vasutakba befektetett tőkéket védjük •• meg, vagy pedig az illető városok vagy községek érdekét nézzük. Hiszen az engedélyezés itt '• magukra a gép járóművekre vonatkozik. A gép járóműveken belül privilégiumokat teremteni, azt hiszem, nem volna célszerű és helyes. Viszont az is kétségtelen, és én azt hiszem, hogy igen t. képviselőtársam ebben meg is nyugodhat, hogyha lejárnak az engedélyek és pályázik a régi vállalat is, ha ez megfelelt a maga hivatásának, természetszerűleg előnyben fog részesülni. Nem lehet» feltételezni, hogy ok nélkül kizárjuk. Nem helyes az az Összehosanlítás, hogy az állati erővel dolgozó vállalatok előnybe kerültek. Hiszen éppen az igazságérzet azt kívánja, hogy ahol megvannak még ezek a fuvarozó vállalatok, ezek ne pusztuljanak el, ne menjenek tönkre máról-holnapra, amikor van még eshetőség arra, hogy ők a gazdasági életben elhelyezkedhessenek. Ennyit akartam megjegyezni az elsőbbségre vonatkozólag. Azt az indítványt, hogy a «belterületükön» szó változtassék át «területükön» szóra, nem tudom magamévá tenni, bár mind elfogadom azokat az indokokat, amelyeket igen t. képviselőtársam felhozott. Nem tudom a magamévá tenni tisztán azért, mert nekünk sajátos típusú városaink. vannak, a tanyarendszeren alapuló városaink és ha ott egy gazdasági vasutat engedélyeztünk, ami szintén a törvényhozás által szabályozva van, akkor nem lehet kivételt tenni tulajdonképpen az autójáratokra sem. Csak ez akadályoz meg abban, hogy elfogadjam igen t. képviselőtársam indítványát. Ami Kossalka igen t. képviselőtársam in-