Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-313

296 Az országgyűlés képviselőházának jelentéstétel végett a kérvényi bizottságnak adja ki. Dési Géza képviselő úr, mint az igazság­ügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Dési Géza előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém bemutatni a Képviselőház igazság­ügyi bizottsáffának jelentését a kir. közjegyzők és közjegyzőjelöltek nyugdíjintézete tárgyában. Kérem a mélyen t. Képviselőházat, méltóz­tassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni és napirendre tűzése iránt intézkedni. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyo­matja és szétosztatja. Annak napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirendünk szerint következik az 1929/30. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a tör­vényjavaslat szövegét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a tör­vényjavaslatot). Elnök; Vitának helye nincs. Következik a határozathozatal. Kérdem a t Házat, méltóztatik-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori ol­vasásban is elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olva­sásban is elfogadja és azt tárgyalás és hozzá­járulás céljából a Felsőházihoz teszi át. (Éljen­zés jobbfelől.) Napirendünk szerint következik a közigaz­gatás rendezéséről szóló törvényjavaslat egyes szakaszainak a Felsőház által módosított s al­kotmányos tárgyalás és hozzájárulás céljából a Képviselőházhoz áttett szövegének (írom. 784, 794) tárgyalása. Mielőtt azonban erre áttérnénk, meg kell jegyeznem a t. Háznak, hogy miután a Képvi­selőház ezt a törvényjavaslatot már letár­gyalta és elfogadta, ennélfogva természetesen csak a Felsőház által módosított szakaszok, il­letőleg azoknak módosított részei kerülnek új­ból tárgyalás alá. Az előadó úr kíván szólani. Csák Károly előadó: T. Képviselőház! A közigazgatás rendezésiéről szóló törvényjavas­latot a Felsőház letárgyalta és általánosság­ban elfogadta. Egyes részleteiben azonban mó­dosításokat kívánt keresztülvinni és ezeket a módosításokat letárgyalás és alkotmányos hoz­zájárulás végett a Képviselőházhoz küldte be, a Képviselőház pedig kiadta azokat a közigaz­gatási bizottságnak. A tárgyalás során a Felsőház három hatá­rozati javaslatot fogadott el, amelyeket szintén leküldött a Képviselőházihoz országos határo­zattá emelés céljából. A Képviselőház közigazgatási bizottsága anakidején ezzel a javaslattal nagy gonddal, mélyrehatóan és nagy szeretettel foglalkozott, azt minden részletéiben és minden vonatkozásá­ban átgondolta és letárgyalta, természetesen azonban, hogy mint minden szervezeti tör­vénynél, és mint minden olyan törvénynél, amelynek egyes rendelkezései kompromisszu­mok alapján jönnek létre, bizonyos hiányok, bizonyos hézagok esetleg találhatók voltak. Ha még tovább tárgyalnók ezt a javaslatot és még tovább keresnénk benne lékeket, hiányokat, miéig mindig találnánk és soha tető alá hozni nem tudnók ezt a törvényt. A Felsőháznak különösen együttes bizott­ságai szintén nagy szeretettel, nagy gonddal és mélyrehatóan tárgyalták ezt a kérdést, és azok a módosítások, amelyeket a Felsőház, szükségeseknek és helyénvalóknak talált, tu­313. ülése 1929 június 18-án, kedden. lajdonképpen mind azokat az alapgondolato­kat támasztják alá és erősítik, amelyeket a Képviselőház közigazgatási bizottsága és maga a Képviselőház is ennek a javaslatnak tárgya­lásánál alapelvekül fogadott el. Nevezetesen megerősítik és alátámasztják az önkormány­zati elvet bizonyos rendelkezéseknek kiegészí­tésével és módosításával, a fegyelmi részben pedig a tisztviselők javára több garanciális szabályt igyekeznek beállítani, vagy pedig ezeket precízebben, határozottabban és jogá­szilag szabatosabban kifejezésre juttatni. A Felsőház módosításai kisebb részben olyanok, hogy a javaslat egyes rendelkezéseit lényegükben érintik, módosítják, vagy kiegé­szítik, nagyobb részben olyanok, amelyeket törvényszerkesztési szempontból az átszövege­zés, egyes precízebb kifejezések keresése, egyes szakaszoknak és rendelkezéseknek más paragrafusokba való áthelyezése tett szüksége­sekké, legnagyobb részben pedig stiláris módo­sítások, más, szabatosabbnak talált, talán tra­dicionálisabb és helyesebb kifejezéseknek a törvény szövegébe való beillesztése. A Képviselőház közigazgatási bizottsága minden egyes módosítással, még a legkisebb stiláris módosítással is, lelkiismeretesen és be­hatóan foglalkozott, és miután megállapította, hogy ezek a módosítások magának a javaslat­nak alapgondolatát, alapelveit és célzatát egy­általában nem érintik, sőt azt jobban kidom­borítják és alátámasztják, ennélfogva azt a javaslatot terjeszti a Képviselőiház elé, hogy ezeket a módosításokat méltóztassék elfogadni. A határozati javaslatok közül az első az alsófokú közigazgatási bíróságok felállítását intendálja. Miután a Képviselőház közigazga­tási bizottságában és a. Képviselőházban ma­gában is megnyilvánult és általánosan elfo­gadtatott az az alapelv, hogy a legerősebb al­kotmány biztosíték a bírósági védelem, és hogy az alkotmánybíróság szervezetének kiépítése elől immár, a mai modernebb időben, kitérni nem is lehet, a köizigazgatási bizottság ezt a határozati javaslatot is magáévá tette és java­solja a t. Háznak, hogy azt elfogadni ós ezzel országos határozattá emelni méltóztassék. (He­lyeslés jobbfelől.) A 2. számú határozati javaslat pedig egy törvényszakasznak: az 1901 : XX. te. 31. §-ának végrehajtására irányul, amely már kimondta abban az időben, hogy a kormány gyűjtesse össze a (hatályban lévő rendeleteket, jogszabá­lyokat, ezeket, amennyiben az idők és a vi­szonyok változása folytán szükséges, módo­sítsa és adja ki, és így a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséhez és a jogegység kifejlődésé­hez nyújtson segédkezet. Természetes dolog, hogy egy olyan határozati javaslat elől, amely egy már régen hatályban lévő törvény végre­hajtását célozza, kitérni nem is lehet, és ezért tisztelettel javasolja a közigazgatási bizottság, hogy ezt a határozati javaslatot is méltóztas­sék elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.\ A 3. számú határozati javaslat pedig arra irányul, hogy ennek a törvényjavaslatnak 87. §-ában kreált legfelsőbb fegyelmi bíróság mű­ködéséről a belügyminiszter úr három év múlva tegyen ide jelentést. Ennek a célzata az, hogy addig a jogfejlődés figyelemmel kísér­hető legyen, és a Képviselőháznak, a törvény­hozásnak ellenőrzése biztosítva legyen, és amennyiben akkor szükségesnek mutatkozik, a törvényhozás a szükséges újabb törvényho­zási intézkedések megtétele iránt a maga ini­ciativ jogával élhessen. Ennek a határozati javaslatnak indoka az,

Next

/
Thumbnails
Contents