Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-312

288- Az országgyűlés képviselőházának amely politikához az illető államok szociáldemokrata pártjának képviselői hozzá járulnak. Nézzenek köirül, t. képviselőtársaim, a bennünket környező államokban, nézzenek Csehországra, nézzenek Ausztriára, nézzenek továbbá Németországra és láthatják a.zt, hogy a hatalmas német birodalomban a német kor many feje szociáldemokrata. Nézzenek skandináv államokba, nézzenek Belgiumba, Hollandiába, Dániába, és nézzenek Franciaországba, ahol ugyancsak nem lehet szociáldemokraták nélkül kormányozni. (Jánossy Gábor: Maradjunk csak itthon!) S nézzenek egy kissé, Jánossy t. képviselőtársam, Angliára is és az angol választási eredményre, amely ugyancsak példát és irányt kell, hogy mutasson Magyarországnak és azoknak az államoknak, amelyek a külföldi államok támogatására rá vannak utalva és kényszerítve. T. képviselőtársam és t. Ház, arra, ami Angliában történt, a legutóbbi választáson, nem lehet azt mondani, hogy az pillanatnyi siker eredménye. (Jánossy Gábor: Nem mondja senki!) Az angol választások befolyása, a munkáspártnak uralomra jutása sokkal több, mint pillanatnyi eredmény és pillanatnyi siker; mert csak úgy tudjuk megérteni az ottani nagy eredményt, ha figyelembe vesszük, hogy 1924ben és 1924 óta most már másodízben szocáldemokrata kézbe került az angol világbirodalom vezetés©, ami az,t jelenti, hogy az a politikai váltógazdaság, amely korábban megvolt Angliában s amelyben a liberálisok és a konzervatívok váltották fel egymást, ma eltolódott és ma a szociáldemokratapárt, az angol munkáspárt is, mint a politikai váltógazdlaság egyik részese került bele Angliának politikai irányításába. S ne méltóztassanak azt hinni, hogy ennek az angol győzelemnek, amikor a világ leghatalmasabb, leggazdagabb és legkulturáltabb államának vezetése szociáldemokrata kézbe került, nincs és nem lesz hatalmas kisugárzó ereje azokra az államokra, amelyekben ma még fegyverrel, elnyomással és terrorral igyekeznek a hatalmat megtartani. Jelenti ez az angol választás nemcsak azt, hogy a világbékének megteremtése és elősegítése hatalmas lépéssel fog előtérbe nyomulni és hatalmas lépéssel fog fejlődni, hanem jelenti az angol munkáspártnak uralomra és kormányra jutása a leszerelés kersztülvitelét is, mégpedig nemcsak annak a leszerelésnek keresztülvitelét, amelyet eddig láttunk és amely abban nyilvánult meg, hogy a, győztes államok a legyőzötteket kényszerítették a leszerelésre, hanem jelenti következményeképen a győző államok leszerelésének keresztülvitelét is, mert azt is keresztül kell vinni, ha a népek boldogulni akarnak a világon. Látjuk és halljuk, hogy az angol munkáskormány programmjában benne szerepel a világ minden népével való megértés. Ezt, a világ minden népével való megértést azonban csak akkor lehet megcsinálni, ha nem egy őrült fegyverkezést indítanak meg világszerte, hanem megteremtik a demokrácia alapján való megértést és célul tűzik ki a békére való olyan törekvést, mint amilyent az angolok hirdetnek és amilyennek úrrá kell lennie az egész világ bármely államában. Jelenti az angol munkáskormány uralomra jutása a revizió kérdését is. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A revizió kérdése is benne van az angol munkáskormány programmjában. De ne méltóztassanak azt hinni, hogy ezt a programmot meg tudja valósítani és keresztül tudja vinni akkor, ha ott látják Magyarországot 312. ülése 1929 június 14-én, pénteken. azoknak a diktatórikus államoknak sorában, amely államokban az elnyomás és a terror uralmát erősítik, hanem abban az esetben fogjuk ott látni az angol kormányt a magyar békerevizió mellett, ha azt látják, hogy ebben az országban is nem a fegyveres uralom megteremtésére, hanem a demokratikus társadalmi és politikai berendezkedésre törekszik a kormány és legfőbb gondja a gazdasági jólét megteremtése. Az ilyen jó viszonyt az angol munkáskormány ápolni fogja és az ilyen jó viszony ápolása legfőbb érdeke lenne a magyar kormánynak is. Sajnos, a magyar kormánynak eddigi ténykedése mindenre vall, csak arra nem, hogy a jó viszony ápolására szükséges intézkedések megtételére törekednék. Emlékeztetem t. képviselőtársaim közül azokat, akik már 1925-ben tagjai voltak a magyar törvényhozó testűiének, hogy a magyar miniszterelnök a,mai angol külügyminiszterrel táviratot váltott, — akkor nem külügyminiszter volt, hanem a IL Internacionálé végrehajtóbizottságának elnöke — amikor az egyik képviselőtársunk, egyik szociáldemokrata képviselőtársam ügyében kérdést intézett a magyar kormányelnökhöz és akkor a magyar kormányelnök egy brüszk, egy visszataszító, egy olyan hangú táviratban felelt a mai angol külügyminiszternek, amely távirat hangja igazán nem méltó egy ország miniszterelnökéhez. (Csontos Imre: Azért nem érdemes erről beszélni, urak, most sem egy szót sem!) Azért érdemes, t. képviselőtársam, beszélni, hogy figyelmeztessük a kormányt, hogy nem azon az úton kell haladnia, amelyen eddig haladt, hanem, ha megértést, békét és reviziót akar, (Csontos Imre: Most már azt csináljuk!) akkor közelednie kell ahhoz az angol kormányhoz, amelynek programmjában benne, van az idevonatkozó törekvés. De továbbmegyek, tisztelt képviselőtársam. Az imént felsorakoztattam a Magyarországtól nyugatra eső államokat és rámutattam arra, hogy mindezeknek demokratikus berendezkedése már olyan, hogy az azokhoz yaló csatlakozás Magyarországnak eminens érdeke. De itt van közvetlen szomszédunkban a tőlünk keletre eső Románia példája is. Méltóztassanak a ma reggel megjelent lapokat kézbe venni és ott láthatják, ott olvashatják képviselőtársaim azt, hogy a román parlamentben felszólalás, tiltakozás történt azért, mert beengednek olyan magyar lapokat Románia területére, amely lapok a magyar irredentizmus szolgálatában állanak. Akkor felállt a roman belügyminiszter és kijelentette, hogy a külföldi lapok kitiltásával az ország érdekeit nem lehet hatályosan védelmezni, mert az ellenséges érzelmű lapok tiltott úton is bekerülnek az ország területére. Tehát már Románia is arra az álláspontra helyezkedik, hogy nem szabad elzárkózni és nem szabad félni a szabad sajtótól és a sajtó törekvései elé nem lehet és nem szabad gátat emelni, mert. egy nemzetnek összeroppanása nem attól függ, hogy beengednek-e külföldi lapokat, amelyeknek a^ hangja talán kellemetlen lehet annak a kormánynak a működésére, amelynek államába beengedik, ellenben az egész ország működésére egyáltalában nem lehet kellemetlen. De mi van itt Magyarországon? A cenzúra még vígan, működik ebben az országban és a külföldön megjelenő lapoknak egy tekintélyes részére még ma is fennáll a tilalom s ennek megváltoztatására a kormány semmiféle intézkedést nem tesz. A közeli napokban fogjuk tárgyalás alá venni újból a közigazgatás reformjáról szóló javaslatot. Ez a közigazgatási reformja-