Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-312

28(T Az országgyűlés képviselőházának tervezetet benyújtani. Kérem a t. Ház hozzájárulását ahhoz, hogy a jelentés^ kinyomattassék, és hogy azt az illetékes bizottságok, nevezetesen a közgazdasági és pénzügyi bizottság, három nap mellőzésével letárgyalhassák. Van szerencsém tisztelettel benyújtani a Legfőbb Állami Számvevőszék elnölkének 1928— 1929. évi állami költségvetéssel szemben az 1928—29. számadási év első féléve végén mutatkozó eltérésekről szerkesztett jelentését és^ a hozzátartozó kimutatásokat beterjeszteni. Kérném a t. Házat, hogy azokat a zárszámadási bizottsághoz utalni méltóztassék. Végül van szerencsém a távollévő miniszterelnök úr helyett az 1897 : XXXV. te. megfelelő paragrafusának rendelkezéséhez képest a magyar királyi kormány 1926. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentést és statisztikai évkönyvet tisztelettel beterjeszteni azzal a kéréssel,^ hogy annak szétosztása iránt intézkedni méltóztassék. Elnök: A Ház a jelentéseket a miniszter úr által javasolt illetékes bizottsághoz utalja át. Méltóztatnak-e azonkívül hozzájárulni ahhoz, hogy a jelentést a bizottság három nap közbevetése nélkül tárgyalja? (Igen!) Ha igen, úgy ezt határozatképpen mondom ki. A pénzügyminiszter úr kíván szólni. Wekerle Sándor pénzügy miniszten: T.Ház! A zálogleveles kölcsönök és vízitársulati kölcsönök szerzésének előmozdítását célzó, valamint a betegségi biztosítási járulékok utáni késedelmi pótlékok elengedéséről szóló törvényjavaslatot van szerencsém beterjeszteni. (Helyeslés és éljenzés a jobboldalon és a közéf

en.) Egyidejűleg kérem a házszabályok 53. -ának 2. bekezdésére való utalással a t. Ház hozzájárulását ahhoz, hogy a most beterjesztett törvényjavaslatokat a bizottságok a három nap mellőzésével tárgyalhassák. Kérem, méltóztassék ezt a törvényjavaslatot a pénzügyi, földmívelésügyi és társadalompolitikai bizottsághoz utasítani. Elnök: A benyújtott törvényjavaslatokat a Ház kinyomatja,^ szétosztatja és előzetes tárgyalás- és jelentéstétel végett a pénzügyi, földmívelésügyi és társadalompolitikai bizottsághoz teszi át. Egyúttal kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e

1 hozzájárulni ahhoz, hogy a törvényjavaslatot az említett bizottságok a három nap közbevetése nélkül tárgyalhassák? (Igen!) Ha igen, úgy ezt határozatilag kimondom. Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Csik József! Csik József: T. Képviselőház! Mielőtt beszédem érdemi részére áttérnék, már csak a parlamenti illemnek megfelelőleg is legyen szabadj az előttem szóló i

; képviselőtársamnak beszédéhez néhány reflexiót hozzáfűznöm. T. képviselőtársam az általános, titkos választói jog mellett foglalt állást és ez az állásfoglalása bizonyos ellenkezést támasztott a Képviselőház túlsó oldalán. Ezzel a megállapításával kapcsolatban kijelentem, hogy úgy én, mint pártom szintén az általános, titkos Választójog alapján állunk. Mi az általános, titkos válasz jogot a demokrácia természetes fejlődésének tartjuk. Annak _ a demokráciának fejlődése ez, amelynek mottója, hogy ember és ember között nincs különbség és hogy az embereket nem születés és. rang szerint, hanem a szerint a munka szerint kell értékelni, amely munkáival a nemzeti termelésheV hozzájárulnak. (Egy hang a jobboldalon: Ebben van a különbség.) Ez a gondolat vezette a többi európai államot, amikor az általános titkos választójog álláspontjára helyezkedett. Nem értem 12. ülése 1929 június lé-én, pénteken. azt az ellenvetést, mintha a magyar nép nem lenne elég érett a titkos választójogra. Bocsánatot kérek, a magyar nemzetet kulturális szempontból mindenesetre tartom olyan magas színvonalon állónak, mint amilyen a szerb vagy az oláh nép, vagy Európának többi kulturális szempontból elmaradott népe. (Jánossy Gábor: Különb valamennyinél!) Tehát ez edlen a vád ellen, bár az tulajdonképpen visszafelé sül. el, tiltakoznunk kell. A magyar nép igenis van annyira érett, akár kulturális, akár más szempontból, hogy a titkos választójogot meg lehet valósítani ebben az oreszágban. T. képviselőtársam szavaira azonban megjegyzem, hogy a titkos Választójog szintén lehetőséget ad bizonyos visszaélésekre. Én azon országok választójogának megfigyelésénél, amelyek titkosan választanak, nevezetesen Szerbiában, tapasztaltam, — egy választás alkalmával volt szerencsém ott lenni — hogy meghamisították a választást oly módon, hogy a kormányzat bizonyos emberei a bizalmi embereket kizavarták a választási helyiségből s egyik urnából kiszedték a szavazatlapokat s áttették a másikba. Ezt csak azért említettem meg t. Ház, hogy a titkos választójognál is, ha akármilyen elgondolásokra ad alkalmat, bizonyos visszaélések fordulhatnak elő. Ennek dacára hangsúlyozom, hogy a titkos választójog híve vagyok, mert a demokratikus fejlődésnek megfelelően ezt tartom helyesnek s úgy pártom, mint én arra fogunk törekedni, hogy a titkos választójogot ebben az országban minél előbb megvalósítsák. (Friedrich István: Helyes!) Megértem, ha azokkal szemben, akik nemzeti szempontból kifogásolhatók s akik a nemzet természetes életjogával szemben bizonyos vétket követtek el, megkötöttséggel élünk a választójog kérdését illetőleg, de mindenesetre a titkos választójog az, amely az erkölcsi törvényeknek is megfelel. Ez ellen álláspontot elfoglalni nem lehet, mert hiszen ha valakinek valami jogot adunk, így például megadjuk a választójogot, akkor legalább őt ne hozzuk abba a helyzetbe, hogy annak gyakorlásában erkölcsi erőszakkal, vagy közjogi erőszakkal megakadályozzuk. Tudjuk, hogy mindaz, ami nemcsak anyagi és fizikai, hanem erkölcsi erőszak folytán^ is jön létre a keresztény erkölcs szempontjából érvénytelen. (Rassay Károly: Hát a mai kormány érvényes? — Friedrich István: Érvényes! — Elénk derültség.) En a morális szempontból is a titkos választójog mellett vagyok és meg vagyok róla győződve, hogy a mai kormányzatot az a tudat mindinkább át^ fogja hatni, és hogy a kormányzat is mindinkább a titkos választás álláspontjára helyezkedik. (Zaj.) T. képviselőtársam rátért gróf Bethlen Istvánnak a hősök emléktáblája leleplezése alkalmával mondott beszédére, s helytelenítette azt a stílust, amellyel Behlen István gróf szerintem nemcsak az ő, hanem az egész nemzetnek érzését kifejezte. Mert hiszen azok az igazságok, amelyeket ő ennél az emléktáblának a leleplezésénél hangoztatott, a lelkünkben levő igazságok, ezeket onnét vette ki és tette le a magyar hősök emléktáblájához. Az én felfogásom az, hogy azzal a megalázkodó, meghunyászkodó alázatossággal, amelyet ezek szeretnének fenntartani a magyar külpolitikai szótárban, egyszer és mindenkorra számolnunk kell. (Jánossy Gábor: Leszámolnunk kell!) A mi igazunkra végül kezdenek a külföldön is rájönni, és aki objektíve nézi a trianoni szerződést, az látja, hogy micsoda igazságtalanság történt, és mindenesetre a világ államférfiúi belátják, és be kell hogy