Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-312

270 Az országgyűlés képviselőházának rendeltetéssel, hogy az ország gazdasági bajain segítsen és mindazokat az irányelveket, amelyek úgy az ipari, mint a mezőgazdasági termelés átszervezésével kapcsolatosak, valamint akár a behozatal csökkentése^ akár az export növelése szempontjából szükségesek, behatóan megvizsgálja s elfogadásra ajánlja, hogy azután azokat a kormány a gyakorlatban keresztülvigye. Mielőtt azonban néhány nagyjelentőségű és az állami költségvetés bevételeit tényleg emelni, kiadásait pedig tényleg csökkenteni hivatott műszaki kérdésre hívnám fel a figyelmet, úgy is, mint alföldi képviselő, a nagy magyar Alföld nemzeti kincséről: a földgázról óhajtok előbb megemlékezni. (Halljuk.) T. Ház! A világ mai gazdasági életének a legkiadósabb és leggazdaságosabb energiaforrása: a földgáz és a petróleum, amelyeknek kutatása hazánkban már húsz éves múltra tekinthet vissza. Ennek az állami kutatásnak az eredménye volt az a hét erdélyi földgázmező, amelyek naponkint kétmillió köbméternél is több földgázt szolgáltattak. Ugyancsak az állami kutatások tárták fel a nyitramegyei földolaj- és a horvátországi földgáz- és földolajterületeket is. Külön-külön felbecsülhetetlen kincsei ezek a Trianonban tőlünk elszakított magyar területeknek! A háború utáni, szerényebb anyagi eszközökkel folyó állami földgáz- és petróleumkutatás nagyszerű eredményei az Alföldön a hajdúszoboszlói és karcagi földgáz és a vele együtt a földből feltörő forró és páratlan sós és jódos hévvizek. Nem olyan földgáztömegekről van itt, a nagy magyar Alföldön, szó, mint amilven Kissármáson volt, de ha tudjuk, hogy a Hajdúszoboszlón immár éyek óta feltárt földgáznak csupán egyharmadrésze — amely naponkint ezer köbméter földgáz — elegendő arra, hogy a város újonnan épült villamos centráléjában villamossággá átalakítva, világítsa majdnem az egész hajdúszoboszlói határt és még malmokat is hajtson, akkor csakugyan áldanunk kell a magyar földet, hogy éppen legnagyobb kifosztásunk idején adta kezünkbe ezt a nemzeti kincsünket, ezt a mindennél olcsóbb tüzelőszert éppen ott, ahol a lakosság a szíkesföld zsírját, a szalmát és a trágyát eddig eltüzelni volt kénytelen. A nagy Alföld színmagyar népének nevében üdvözlöm Magyarország pénzügyminiszterét, azért, mert felismerte a földgáz továbbkutatásának nagy nemzetgazdasági jelentőségét, kétszeresére emelte fel azt az összeget, amelyet eddig erre a célra fordítottak. r A pénzügyminiszter úrnak ez az intézkedése bölcs és a jövőbe tekintő, belátó, mert akkor hozza a föld mélyének értékeit az Alföld színmagyar népének a segítésére, amikor a föld felszínének termékei^ évről-évre veszítenek értékükből, amikor a búzát, a marhát, a bort nem tudjuk — a külföldi világverseny miatt — eladni és értékesíteni. Ha csak annyi földgázt tudunk termelni minden nagyobb alföldi város határában, mint amennyi fúrás közben mutatkozott Karcagon, napi 32.000 kpbmétert, akkor nemcsak az Alföld villamos^ világítását fogjuk megoldani mindennél olcsóbban, hanem oly olcsó villamosság is fog rendelkezésünkre állani, amely egyrészt az átszervezendő magyar mezőgazdasági termelésnek fog segítségére sietni, másrészt pedig a terményeink elértéktelenedése következtében nehéz helyzetbe jutott mezőgazdaság miatt elszegényedésnek indult iparosságnak nyújt új és olcsó ipari kereseti lehetőségeket. S ha már nem kétséges, hogy az Alföldön 312. ülése 1929 június 14.-én, pénteken. van földgáz, hiszen Hajdúszoboszlón, Kábán, Püspökladányban, Csanádapácán, Orosházán, Mezőhegyesen és sok annyi más helyen szinte évtizedek óta használják és ha nemcsak avatatlan kútfúrók és nemcsak egy-egy árva állami fúrás fogják a földgázt feltárni, akkor bizonyára megtaláljuk a magyar föld mélyén azokat a földgáztömegeket is, amelyek már tavaly a karcagi fúrrás erupciójakor mutatkoztak. S ha lesz elegendő földgázunk, mi akadálya lehetne annak, hogv úgy, mint Dicsőszentmártonban, mi is, a mi levegőnkből állítsuk elő a nitrogéntartalmú műtrágyáinkat és robbantóanyagainkat, és sok más ma drága pénzen külföldön vásárolt ipari termékeinket? Tudjuk, hogy a földgázból előállított olcsó villamos áram egy csapásra megoldaná az aluminiumérc feldolgozásának problémáját is. Ebben az Alföld energiájának, a pénzügyminiszter úr által elrendelt lendületes kutatásában látom azt az egyetlen utat, amely az iparosodás lehetőségével megmenti magát. az iparosságot is, a termények elértéktelenedéséből folyó fokozatos elszegényedéstől még akkor is, ha nem vesszük figyelembe, hogy ezek a r ma már kétségtelenül eredményes állami kutatások a földgázzal együtt olyan értékes hév vizek et is feltártak, amelyek már eddig is hézagpótló fürdők létesítésére vezettek, mint például Hajdúszoboszlón. Szegeden, Szolnokon és a közeljövőben remélhetőleg Karcagon is. Ezek a természetes meleg fürdővizek rengeteg tüzelőanyagmegtakarítást jelentenek, mert nemcsak nem kell melegítenünk őket, hanem még fűthetünk is velük. Az elhasznált, fölösleges és hidegebb vizek természetes öntöző vízül kínálkoznak szikesek nedvesen tartására nyáron ott, ahol még a legelőt sem termik meg a szikes területek. Az Alföld 60—75^ fokos forró vizei alkalmat adnak olyan üvegházak létesítésére, amelyeknek fűtése jóformán semmibe sem kerül, továbbá a talajnak alagcsövezéssel való előmelegítésével két héttel hamarább lehetne piacra dobni a tavaszi veteményeket, télen pedig ezekről a vidékekről milliókra menő melegházi virágot és primőröket hozhatnánk be. Amit itt most említettem, az megint valami olyan, ami a nagy magyar Alföldön ott, ahol földgáz van, kiadósabb és jövedelmezőbb újfajta termelésre adhat alkalmat, különösen ott, ahol az eddig termelt búza nem jövedelmez eléggé ! Ha már a nagy magyar Alföld felszínének termékei nem nyújtanak elegendő biztosítékot a megélhetésre, mehetünk-e máshová segítségért, mint a magyar föld mélyébe, amelyik Hajdúszoboszlón még petróleumnyomokat is mutatott már és ahol a fúró 1450 méter mélységben elérte azt a 108 fokos hőséget, ahol a víz már gőzzé változik! Bár csoda volna, ha mai szomorú • gazdasági helyzetünkben ilyen lehetőségek láttára a pénzügyminiszter úr nem karolta volna fel elődeinél fokozottabb mértékben az állami kutatás ügyét, mégsem mulaszthatom el,

r hogy ne üdvözöljem ezt az előrelátó elhatározását, mert a tényeken és a lehetőségeken kívül még egy hatalmas argumentum is szól ezek mellett az állami kutatások mellett, amelyeket mással igazán nem lehetne helyettesíteni a mai viszonyok között, nevezetesen az, hogy a földgázas és hévvizes állami fúrások környékén a föld értéke a földtulajdonos minden munkája nélkül négyszögölenként 8—10 kilogramm búzáról 40—50 kilogrammra, házhelyeknél pedig 100 kilogrammra emelkedett. Ez így van Hajdúszoboszlón és így lesz minden olyan helyen, ahol az állami földgáz feltárása sikerül, vagy sikerülni fog, mert Magyar-