Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-311

Az országgyűlés képviselőházának 31 lenlegi kutak vannak, a terepviszonyok miatt nem lehet megfelelő bővítést csinálni. így kénytelenek vagyunk attól elég nagy távolságra helyezni el a bővítésre szolgáló új kutakat. Az igen t. képviselő úr, aki ezzel a kér­déssel — úgy látom — foglalkozott, nyilvánva­lóan szintén tájékozva van arról, hogy ez a kérdés bizonyos nehézségeket vetett fel, ame­lyek még növekedtek azzal, hogy a jelenlegi fő­nyomócső nem bírná el nagyobb quantum, ille­tőleg nagyobb nyomás alatt álló víz szállítását. Ez az a nehézség, amellyel szintén meg kell küz­deni. A költségvetésbe fel van véve bizonyos ösz­szeg, amely azonban nem lesz elegendő arra, hogy a kérdést végleg megoldjuk, de igenis, elegendő arra, hogy a munkálatokat megkezd­jük. (Várnai Dániel: Ott van, hogy: első része!) Gondoltam azonban arra, hogy az idén lehető­leg csökkenttessék az a vízmizéria, amely az elmúlt évben jelentkezett Kispest városában, még pedig olyképpen, hogy a jelenlegi helyen még három kutat fúrunk, amivel lényegesen tudjuk emelni a vízmennyiséget, úgyhogy azt a területet, ahol eddig is már van víz, tehát nem számítva be az újonnan bekapcsolódó területe­ket, hanem csak a már eddig is bekapcsolt terü­leteket, remélem, hogy még a nagy nyári víz­fogyasztás idejére megfelelő mennyiségű vízzel tudjuk ellátni. Már jó ideje kiment az errevonatkozó' ren­delkezés és jóváhagytam a benyújtott terveket. Megnyugtatom az igen t. képviselő urat a te­kintetben, hogy én mindent elkövettem, amit a technika megengedett, hogy a vízszükségleten valamiképpen ideiglenesen segítsek, még jelen­tékeny áldozattal is, — mert ez az ideiglenes megoldás 40.000 pengőbe kerül — csak azért, hogy ki tudjam elégíteni azt a fontos, szociális, illetőleg inkább közegészségügyi szempontot, amelyet itt a képviselő úr is kifejtett. Ami azt a kérdést illeti, hogy a Wekerle­telep költséges Kispestnek és hogy ott — tör­vény szerint — pótadót nem szedhet, ki kell je­lentenem, hogy a törvény rendelkezése termé­szetesen köt abban, hogy én itt valami változta­tást tegyek. A kérdést azonban tanulmányozás tárgyává fogom tenni mindenféle szempontból, mert ha azok a számok helyesek, amelyeket a t. képviselő úr felhozott, hogy mennyibe kerül Kispestnek ezen telep igazgatása, (Várnai Dá­niel: Kispest költségvetésében ennyi szerepel!) akkor ez engem nagyon megijeszt, hogy ez a város igen drágán adminisztrál. Tehát ebből a szempontból is nagyon alapos vizsgálat tár­gyává fogom tenni ezeket a számokat. Igen le­kötelez az igen t. képviselő úr, ha nekem ebben segítségemre lesz, mert ennek a kérdésnek meg­oldását semmiesetre sem csinálom úgy, hogy ezáltal ennek a munkástelepnek megélhetési le­hetőségeit súlyosítsam, illetőleg azoknak, akik ott laknak, életköltségeit lényegesen emeljem, már pedig más fedezetet erre a célra nem tud­nék találni. Mindenesetre ismétlem, ezt a kér­dést kívánságához képest tanulmányozni fo­gom és nagyon lekötelez, ha azokat az adatokat rendelkezésemre bocsátja, amelyeket említeni méltóztatott. (Helyeslés.) Kérem a cím elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom s kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 13. címet elfogadni, igen, vagy nemi (Igen!) A Ház a címet elfogadja. Következik a 14. cím. Kérem annak felol­vasását. '.. ülése 1929 június 13-án, csütörtökön. 259 Fitz Arthur jegyző (olvassa): «14. cím. Bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola.» Br. Kray István. Br. Kray István: T. Ház! Méltóztassék meg­engedni, hogy ennél a címnél egy, szerény néze­tem szerint, közérdekű dolgot tegyek szóvá. A Felvidék megszállása folytán Selmecbányáról Sopronba menekült m. kir. bánya- és erdőmér­nöki főiskola a szanálás alkalmából nem jutott bele az egyetemek státuszába, amelybe csak a négy tudományegyetemet, a budapesti műegye­temet és az állatorvosi főiskolát vették fel. A Sopronba menekült m. kir. bánya- és erdőmér­főiskola nem is kapta meg a doktorráavatás és a magántanári intézmény jogát. A főiskolát 160 évvel ezelőtt Mária Terézia királynő, mint egyetemi intézményt alapította. Azóta mindig egyetemi színvonalon képzett ki mérnököket és egyetemi rangját soha senki két­ségbe nem vonta. Külföldön, Ausztriában, Né­metországban, Svájcban, Angliában, Belgium­ban, sőt Amerikában és Japánban is, a bányá­szati és erdészeti főiskolák évek óta fel vannak ruházva ezekkel a jogokkal. A doktoravatás és a magántanári intézmény joga nem puszta dekórum, nern egy főiskola presztízsének kérdése, hanem nélkülözhetetlen feltétele és hajtóerő abban a tekintetben, hogy a főiskola az általa képviselt tudományágakkal módot nyújtson egyrészt a magasabb értelem­ben vett továbbképzésre, másrészt ezeknek a tu­dományágaknak kellő fejlesztésére. A soproni bánya- és erdőmérnöki főiskola az egyedüli tan­intézet az országban, amely a bányászati, vas­kohászati, fémkohászati és erdészeti szakokban legmagasabb tudományos képzettséget nyújt. A műegyetemen ezek a szakok képviselve nin­csenek és így lényegében a budapesti műegye­tem és a soproni főiskola a mérnöki tudomány két teljesen különálló csoportjának legmagasabb képviselője, méltán megilleti tehát a soproni főiskolát a doktoravatás és a magántanári in­tézmény joga. Mély tisztelettel arra kérem a pénzügymi­niszter urat, akinek hatáskörébe ez a főiskola tartozik, hogy a vallás- és közoktatásügyi és esetleg a földmívelésügyi miniszter urakkal is egyetértve, mielőbb tegye meg a szükséges lé­péseket aziránt, hogy a soproni bánya- és erdő­mérnöki főiskola egyetemi színvonalra :' emel­tetvén, a dokorráavatás és a magántanári in­tézmény jogával felruháztassák. A címet egyébként elfogadom. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem.) Fitz Arthur jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A pénzügyminiszter úr óhajt nyilatkozni? (Wekerle Sándor pénzügyminiszter: Nem!) Nem óhajt. A 14. cím meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 15. cím. Fitz Arthur jegyző (olvassa a 15. címet). — Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem.) A cím meg nem támadtatván, elfogadottnak jer lentem ki. Következik a 16. cím. Fitz Arthur jegyző (olvassa a 16. címet). — Bothenstein Mór! Rothenstein Mór: T. Képviselőház! A t. pénzügyminiszter úr tegnap szíves volt fel­szólalásomra válaszolni, de nem volt köszönet benne. Nagyon csodálkozott, hogy én kifogásol­tam azt, hogy Magyarországon állami nyomda 37*

Next

/
Thumbnails
Contents