Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-311

Az országgyűlés képviselőházának SÍ kevesebb. Ez régi sérelem, általánosan ismert dolog; nagyon kérem a miniszter urat, akinek jóakaratát már nem egyszer volt alkalmunk tapasztalni, méltóztassék ezen segíteni. Ugyanez a helyzet a házadónál is. Itt legyen szabad két adatot megemlítenem. Egy Nagy Já­nos nevű embernek volt négy katasztrális holdja s ezért fizetett 1913-ban 1 pengő 50 fillér házadót. 1927-ben 19 pengő 66 fillért fizetett. Ugyanilyen aránytalanság látható egy ötholdas birtokosnál, aki 1913-ban 1 pengő 50 fillért fize­tett, ezidőszerint pedig fizet 15 pengői Könnyen megállapítható tehát, hogy 300—400%-on felül van az adófizetőközönségnek ez az igazságtalan terhe a falvakban, míg a városokban úgy tu­dom, csak 17—18%-kai több, mint volt a leg­utóbbi rendelet előtt. Újból tisztelettel a mélyen t. pénzügyminiszter úr becses figyelmébe aján­lom, hogy ahol aránytalanságot, vagy igazság­talanságot lát, — amintmár eddig is volt alkal­munk tapasztalni — méltóztassék ezeket kikü­szöbölni. Abban a reményben, hogy ez így lesz de mert a pénzügyminiszter úr ténykedése és személye iránt bizalommal vagyok, a címet el­fogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Pakots József jegyző: Usetty Béla! Usetty Béla: T. Képviselőház! Méltóztassa­nak megengedni, hogy ennél a címnél. a forgal­miadóra vonatkozólag egy tiszteletteljes kérést terjesszek a pénzügyminiszter úr elé, amely a következő. Mindnyájan tudjuk azt, hogy a for­galmiadó átmeneti adónak terveztetett, sajnos azonban úgvlátszik, hogy még nagyon messze ,7 an az az idő, amikor az állam nélkülözni tudja AZ ebből az adóból származó, jövedelmet és azt meg tudja szüntetni. Látjuk azonban azt is, hogy a forgalmiadónál bekövetkezett a csökke­nés3%-ról 2%-ra, bevezettetett egyes dolgoknál a fázisrendszer, egyes elsőrendű élelmiszereknél pedig a pénzügyminiszter úr már évekkel ez­előtt eltörölte a forgalmiadót. Nekem az a kérésem, hogy mivel ugyan­olyan fontos élelmicikk a hús, mint a liszt és a cukor, amelyeknél a forgalmiadó eltöröltetett, a húsnál is töröltessék el a forgalmiadó, még pedig a legrövidebb időn belül. Mindnyájan tudjuk azt. hogy milyen fontossága van ennek az élelmicikknek, hogy mennyire fontos az, hogy az elvesztett enereriát pótolni tudja az a munkás vagy tisztviselőember, de látjuk azt is, hogy mennyire lecsökkent a húsfogyasztás, éppen a keresethiány miatt. Ha tehát azt akar­juk, hogy az emberek egészségesebbek legyenek, hogy azt az energiát, amelyet munkaközben el­vesztenek, vissza is tudják szerezni, hogy tehát a húst fogyasztani tudják, feltétlenül arra kell törekednie a kormánynak, hogy ezt az élelmi­cikket olcsóbbá tegye. Látjuk ugyan azt, hogy a kormány eltörölte az állatforgalmiadót s erre nézve a törvény is megvan, amellyel 15 és félmillió pengőt veszí­tett el az állam, illetve veszt el majd abban a hitben, hogy ezzel a húst is olcsóbbá fogja tenni. A miniszter úr, amikor az erre vonatkozó törvényjavaslatot előterjesztette, maga kifeje­zetten megmondotta, hogy majd meg fogja látni, hogy mennyivel fogják a húsiparosok a törvény folytán a húsárakat leszállítani. En már akkor voltam bátor közbekiáltani, hogy az árakat nem fogják leszállítani és az eredmény nekem adott igazat, mert nem hogy leszállott volna, hanem feljebb ment a hús ára és fog menni. Amint méltóztatnak látni, ennek külön­böző okai vannak, amelyekre most nem akarok kitérni, egyet azonban meg kell, hogy említsek. Ennek első oka az, hogy nincs meg a meg­t ülése 1929 június 13-án, csütörtökön, 251 felelő kereset, nincs meg a megfelelő fogyasz­tási képesség és nincs meg a készség sem ez­iránt, de ennek oka ezeken kívül az is, hogy az úgynevezett fehérárú nem megy. Fehérárú alatt értjük a zsírt és a szalonnát, amit nem vásárol­nak. Aki tehát húst akar vásárolni, annak azt drágábban kell megfizetnie, mint amennyivel egyébként meg kellene fizetnie, akkor, ha a fe­hérárú is keresett cikk volna, ha azt is el lehetne adni. De vannak más okai is annak, hogy a hús ára még ma sem ment le, — jóllehet az állatfor­galmiadó eltöröltetett — sőt feljebb ment. Mél­tóztatnak tudni, itt volt a borjúkrízis, amikor is kimondották, hogy borjút nem fognak vásá­rolni, mert annak igen magas az ára. Méltóz­tatnak tehát látni % hogy az állatforgalmiadó el­törlésével a kormány nem érte el a célját. Ne­kem tehát az a kérésem, hogy mivel fontos az, hogy a hús elfogvasztassék, nemcsak azért, mert a termelőknek az állatokat el kell adniok, ha­nem mert egy csomó húsiparos az országban ezzel foglalkozik, és nem olyan nagy az a jöve­delem, amely ebből befolyik, méltóztassanak arra törekedni, ho°-y lehetőleg minél hamarább terjesztessék ki a forgalmiadómentesség a húsra is. Ezzel könnyebb helyzetet teremtünk egyrészt a fogyasztóknak, abban a tekintetben, hogy olcsóbban tudják a húst megvásárolni, másrészt azoknak az iparosoknak is, akik ezzel foglalkoznak. En tehát azt kérem a t. pénzügyminiszter úrtól elsősorban, hogy ezt törölje el. Ha azon­ban a forgalmiadómentességet a húsra vonat­kozólag nem lehetne behozni, akkor egy másik tiszteletteljes kérésem van a pénzügyminiszter úrhoz és ez az, hogv amikor a forgalmiadót a vágóhídaknál beszedik, — mert most már ott fogják beszedni, ugyanis ez a legbiztosabb és a legegyszerűbb módja a beszedésnek, és minde­nütt vannak vágóhidak, ahol kötelezően kell vágni a húsiparosoknak — akkor necsak ezt a forgalmiadót méltóztassék ott beszedni, hanem a többi adót is, a keresetiadót, a. jövedelmiadót és a vagyonadót is. Szegeden már így szedik be ezt az adót, közelmúltban a pénzügyminiszté­riumban megállapodás jött létre, hogy milyen kulcsarányban fogják a leölt állatok után ezt beszedni. Azt hiszem, semmi akadálya sincs an­nak, hogy ezt Budapesten is megvalósítsák, hogy itt is a vágóhídakon szedjék be ezeket az összegeket és pedig az összes adónemekből egy­formán. A kulcsra vonatkozóan azt hiszem, megtör­ténhetnék a megállapodás. Ez annál inkább el­érhető, mert a pénzügyminisztériumban már közel két évtizede foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A Budapesti Mészáros és Hentes Ipartestület már közel húsz esztendővel ezelőtt beadott erre­vonatkozólag egy kérést, — amikqr még for­galmiadó nem is volt — hogy az összes adókat az élőállat levágásánál szedjék be. Tudtommal ez akkoriban a fővárosnál akadt meg, mert a fővároshoz küldték le azzal, hogy folytassa le a tárgyalásokat. Ezt a kérést most ismételten beadták a pénzügyminisztériumhoz az érdekel­tek. Kérem, hogy méltóztassék ezzel foglalkozni és méltóztassék ezt úgy elintézni, hogy most már ezt a kérést teljesítsék. Egyébkén a címet elfogadom. Elnök: Szólásra következik? Pakots József jegyző: Kabók Lajos! Kabók Lajos: T. Képviselőház! Arra az összehasonlításra vonatkozóan, amelyet a mi­niszter ur az imént tett, megállapíthatjuk, hogy az egyálalában nem volt találó. Mi nem azért szóltunk közbe, mert találó volt, hanem azért, mert nem tartottuk méltónak egy miniszterhez, 36*

Next

/
Thumbnails
Contents