Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.
Ülésnapok - 1927-311
Az országgyűlés képviselőházának SÍ kevesebb. Ez régi sérelem, általánosan ismert dolog; nagyon kérem a miniszter urat, akinek jóakaratát már nem egyszer volt alkalmunk tapasztalni, méltóztassék ezen segíteni. Ugyanez a helyzet a házadónál is. Itt legyen szabad két adatot megemlítenem. Egy Nagy János nevű embernek volt négy katasztrális holdja s ezért fizetett 1913-ban 1 pengő 50 fillér házadót. 1927-ben 19 pengő 66 fillért fizetett. Ugyanilyen aránytalanság látható egy ötholdas birtokosnál, aki 1913-ban 1 pengő 50 fillért fizetett, ezidőszerint pedig fizet 15 pengői Könnyen megállapítható tehát, hogy 300—400%-on felül van az adófizetőközönségnek ez az igazságtalan terhe a falvakban, míg a városokban úgy tudom, csak 17—18%-kai több, mint volt a legutóbbi rendelet előtt. Újból tisztelettel a mélyen t. pénzügyminiszter úr becses figyelmébe ajánlom, hogy ahol aránytalanságot, vagy igazságtalanságot lát, — amintmár eddig is volt alkalmunk tapasztalni — méltóztassék ezeket kiküszöbölni. Abban a reményben, hogy ez így lesz de mert a pénzügyminiszter úr ténykedése és személye iránt bizalommal vagyok, a címet elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Pakots József jegyző: Usetty Béla! Usetty Béla: T. Képviselőház! Méltóztassanak megengedni, hogy ennél a címnél. a forgalmiadóra vonatkozólag egy tiszteletteljes kérést terjesszek a pénzügyminiszter úr elé, amely a következő. Mindnyájan tudjuk azt, hogy a forgalmiadó átmeneti adónak terveztetett, sajnos azonban úgvlátszik, hogy még nagyon messze ,7 an az az idő, amikor az állam nélkülözni tudja AZ ebből az adóból származó, jövedelmet és azt meg tudja szüntetni. Látjuk azonban azt is, hogy a forgalmiadónál bekövetkezett a csökkenés3%-ról 2%-ra, bevezettetett egyes dolgoknál a fázisrendszer, egyes elsőrendű élelmiszereknél pedig a pénzügyminiszter úr már évekkel ezelőtt eltörölte a forgalmiadót. Nekem az a kérésem, hogy mivel ugyanolyan fontos élelmicikk a hús, mint a liszt és a cukor, amelyeknél a forgalmiadó eltöröltetett, a húsnál is töröltessék el a forgalmiadó, még pedig a legrövidebb időn belül. Mindnyájan tudjuk azt. hogy milyen fontossága van ennek az élelmicikknek, hogy mennyire fontos az, hogy az elvesztett enereriát pótolni tudja az a munkás vagy tisztviselőember, de látjuk azt is, hogy mennyire lecsökkent a húsfogyasztás, éppen a keresethiány miatt. Ha tehát azt akarjuk, hogy az emberek egészségesebbek legyenek, hogy azt az energiát, amelyet munkaközben elvesztenek, vissza is tudják szerezni, hogy tehát a húst fogyasztani tudják, feltétlenül arra kell törekednie a kormánynak, hogy ezt az élelmicikket olcsóbbá tegye. Látjuk ugyan azt, hogy a kormány eltörölte az állatforgalmiadót s erre nézve a törvény is megvan, amellyel 15 és félmillió pengőt veszített el az állam, illetve veszt el majd abban a hitben, hogy ezzel a húst is olcsóbbá fogja tenni. A miniszter úr, amikor az erre vonatkozó törvényjavaslatot előterjesztette, maga kifejezetten megmondotta, hogy majd meg fogja látni, hogy mennyivel fogják a húsiparosok a törvény folytán a húsárakat leszállítani. En már akkor voltam bátor közbekiáltani, hogy az árakat nem fogják leszállítani és az eredmény nekem adott igazat, mert nem hogy leszállott volna, hanem feljebb ment a hús ára és fog menni. Amint méltóztatnak látni, ennek különböző okai vannak, amelyekre most nem akarok kitérni, egyet azonban meg kell, hogy említsek. Ennek első oka az, hogy nincs meg a megt ülése 1929 június 13-án, csütörtökön, 251 felelő kereset, nincs meg a megfelelő fogyasztási képesség és nincs meg a készség sem eziránt, de ennek oka ezeken kívül az is, hogy az úgynevezett fehérárú nem megy. Fehérárú alatt értjük a zsírt és a szalonnát, amit nem vásárolnak. Aki tehát húst akar vásárolni, annak azt drágábban kell megfizetnie, mint amennyivel egyébként meg kellene fizetnie, akkor, ha a fehérárú is keresett cikk volna, ha azt is el lehetne adni. De vannak más okai is annak, hogy a hús ára még ma sem ment le, — jóllehet az állatforgalmiadó eltöröltetett — sőt feljebb ment. Méltóztatnak tudni, itt volt a borjúkrízis, amikor is kimondották, hogy borjút nem fognak vásárolni, mert annak igen magas az ára. Méltóztatnak tehát látni % hogy az állatforgalmiadó eltörlésével a kormány nem érte el a célját. Nekem tehát az a kérésem, hogy mivel fontos az, hogy a hús elfogvasztassék, nemcsak azért, mert a termelőknek az állatokat el kell adniok, hanem mert egy csomó húsiparos az országban ezzel foglalkozik, és nem olyan nagy az a jövedelem, amely ebből befolyik, méltóztassanak arra törekedni, ho°-y lehetőleg minél hamarább terjesztessék ki a forgalmiadómentesség a húsra is. Ezzel könnyebb helyzetet teremtünk egyrészt a fogyasztóknak, abban a tekintetben, hogy olcsóbban tudják a húst megvásárolni, másrészt azoknak az iparosoknak is, akik ezzel foglalkoznak. En tehát azt kérem a t. pénzügyminiszter úrtól elsősorban, hogy ezt törölje el. Ha azonban a forgalmiadómentességet a húsra vonatkozólag nem lehetne behozni, akkor egy másik tiszteletteljes kérésem van a pénzügyminiszter úrhoz és ez az, hogv amikor a forgalmiadót a vágóhídaknál beszedik, — mert most már ott fogják beszedni, ugyanis ez a legbiztosabb és a legegyszerűbb módja a beszedésnek, és mindenütt vannak vágóhidak, ahol kötelezően kell vágni a húsiparosoknak — akkor necsak ezt a forgalmiadót méltóztassék ott beszedni, hanem a többi adót is, a keresetiadót, a. jövedelmiadót és a vagyonadót is. Szegeden már így szedik be ezt az adót, közelmúltban a pénzügyminisztériumban megállapodás jött létre, hogy milyen kulcsarányban fogják a leölt állatok után ezt beszedni. Azt hiszem, semmi akadálya sincs annak, hogy ezt Budapesten is megvalósítsák, hogy itt is a vágóhídakon szedjék be ezeket az összegeket és pedig az összes adónemekből egyformán. A kulcsra vonatkozóan azt hiszem, megtörténhetnék a megállapodás. Ez annál inkább elérhető, mert a pénzügyminisztériumban már közel két évtizede foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A Budapesti Mészáros és Hentes Ipartestület már közel húsz esztendővel ezelőtt beadott errevonatkozólag egy kérést, — amikqr még forgalmiadó nem is volt — hogy az összes adókat az élőállat levágásánál szedjék be. Tudtommal ez akkoriban a fővárosnál akadt meg, mert a fővároshoz küldték le azzal, hogy folytassa le a tárgyalásokat. Ezt a kérést most ismételten beadták a pénzügyminisztériumhoz az érdekeltek. Kérem, hogy méltóztassék ezzel foglalkozni és méltóztassék ezt úgy elintézni, hogy most már ezt a kérést teljesítsék. Egyébkén a címet elfogadom. Elnök: Szólásra következik? Pakots József jegyző: Kabók Lajos! Kabók Lajos: T. Képviselőház! Arra az összehasonlításra vonatkozóan, amelyet a miniszter ur az imént tett, megállapíthatjuk, hogy az egyálalában nem volt találó. Mi nem azért szóltunk közbe, mert találó volt, hanem azért, mert nem tartottuk méltónak egy miniszterhez, 36*