Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-311

Az országgyűlés képviselőházának 311. a pénzügyi tárca költségvetésében s annak elő­irányzatában az általam megjelölt célok meg­valósítását nem látom, mindaddig, amíg ez meg­valósítva nincs, nem tudok bizalommal lenni a kormány iránt, miért is ezt a címet sem foga­dom el. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Senki sincs feljegyezve. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A pénzügyminiszter úr óhajt nyilatkozni. Wekerle Sándor pénzügyminiszter: T. Kép­viselőház! Az igen t. képviselő úr egy olyan kérdést vetett fel, amely a múlt hetekben az adójavaslatok tárgyalásánál szintén szóbakerült itt sat Ház bölcseségének volt módjában ebben a kérdésben, amelyben akkor sem értettem egyet a t. képviselő úrral, illetőleg pártjával, állás­pontját érvényesítenie. En csak azért szólalok most fel, hogy rektifikáljam a t. képviselő úr­nak egy valószínűleg jóindulatú tévedését, tudniillik azt mondotta a képviselő úr, hogy 20%-ot tesz az adóigazgatási költség a pénzügyi igazgatásban, holott ez csak mintegy 7'1%, ami körülbelül egyharmada annak, amit a képviselő úr itt felhozni méltóztatott. Ennek tudatában azt hiszem, meg méltóztatik nyugodni, mert e szerint ez az összeg egyharmada annak, amelyre támadását alapította, tehát nem olyan nagy arányszám, amely miatt felháborodni ér­demes lett volna. Azonban annak ellenére, hogy ez csak 7*1%, én mégis arra fogok törekedni, hogy ez még kisebb legyen, (Elénk helyeslés a .jobboldalon és a középen.) és azt a biztatását a képviselő úrnak, amelyet ilyen értelemben han­goztatni méltóztatott, szívesen is veszem és kö­vetni fogom. (Elénk helyeslés.) Eléggé hangzatosan úgy méltózatott feltün­tetni, hogy az adóztatásnál a létminimum jelen­téktelen (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalodalon.) és hogyha valaki túlhaladj agakkor rögtön nem tudom milyen nagy adóztatás következik be. A létminimum után egy igen mérsékelt nem pe­dig maximális kulcs következik. Méltóztassék elhinni, hogyha a képviselő úrnak, vagy párt­jának az az indítványa, amelyet annak idején méltóztattak beadni, nem kerülne 18 millió pen­gőbe, amely 18 milliót nélkülözni nem tudunk, megfontolás tárgyává is lehetett volna tenni az indítványt, mert abban igaza van a képviselő úrnak, hogy néhány államban, amelyek kedve­zőbb viszonyok között vannak mint mi, bizonyos mértékig az a rendszer van alkalmazásban, ame­lyet a t. képviselő úr is felhozott. Hanem ha a létminimum kérdését velünk szemben ilyen élesen méltóztatik felállítani, akkor nagyon csodálkozom azon, hogy abban az adóztatásban, amelyet az urak csinálnak a szakszervezetekben, létminimumot nem ismer­nek. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. .'— Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Rothenstein Mór: Olcsó babér, egy miniszternek nem szabadna így beszélni! — Meskó Zoltán: Ez talált! Ez Volltreffer volt! — Jánossy Gábor: Telitalálat! — Meskó Zoltán: Látszik, hogy ta­lált! — Jánossy Gábor: Egyszerre hármat ta­lált! — Buday Dezső: Mi ezt mondjuk régen! — Kozma Jenő: Elnémultak! — Kabók Lajos: Beszéljenek önök arról, amit levonatnak hiva­talból! A tagsági díjról beszéljenek, amelyet erőszakosan levonatnak! — Rothenstein Mór: Ezt önkéntesen fizetik! — Buday Dezső: Az egy évre 4 pengő! — Br. Podmaniczky Endre: Nem kell úgy haragudni, Móric! — Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak nyugalmukat megőrizni és csendben maradni! KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ. XXII. ülése 1929 június 13-án, csütörtökön. 249 A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 7. címet elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) A Ház a 7. címet el­fogadja. Következik a 8. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa a 8. címet). — Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: Mélyen t. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Altalános alkot­mányjogi alapelv, hogy törvényt rendelettel módosítani nem lehet. (Jánossy Gábor: Ügy van!) A fényűzésiadóról szóló 1920 : XVI. te. 7. §-ának 1. pontja az adómentesség tárgyában ezt mondja (olvassa): «Adómentesek, fényűzési adómentesek mindazok a tárgyak, amelyek mi­nőségüknél fogva csak vallási, egyházi, közok­tatásügyi stb. célokra használhatók», 2. pontja pedig azt mondja, hogy (olvassa): «Ha nemcsak erre használhatók, de a fél igazolna, hogy a tár­gyakat közérdekből, vallási, egyházi, közokta­tásügyi, tudományos célokra használja fel, ak­kor az adómentesség szintén megilleti». Ennek a törvénynek végrehajtási utasításában a pénz­ügyminiszter úr a 81. §-ban kimondja, hogy (olvassa): «Az adómentesség az esetben igényel­hető, ha a kérdéses tárgyak rendeltetéséből és minőségéből, tehát saiátos tulajdonságaiból közvetlenül meg lehet állapítani, hoe-y azok val­lási, közoktatásügyi célokra használhatók fel». Mélyen t. Képviselőház! Ezt a törvényes in­tézkedést a pénzügyminiszter úr az idén kiadott 35.000 sz. rendeletével megváltoztatta, amikor ki­mondotta, hogy az egyházi ruhák, egyházi sze­rek céljaira beérkező selyemárukat is a vámhi­vatalnál 13%-os fényűzésiadóval kell meg­vámolni. A törvény az egyházi ruháknak, az egy­házi szereknek és az egyházi berendezéseknek abszolút fényűzési adómentességet biztosít és kimondja, hogyha valamely dologról^ ki lehet mutatni, hogy az kizárólag erre a célra hasz­nálható fel, vagy ha ki lehet mutatni, hogy ez tényleg erre a célra használtatott fel, akkor azt az adómentesség megilleti. T. Képviselőház! Magyarországon nem gyártják azt a selyemdamasztárút, amelyből az eeryházi ruhák, az egyházi paramentumok készülnek és nagyon sok olyan cikket nem evártanak Magvarországon, amelyeket katlio­likus egyházi célokra fel kell használni. Ezek­nek megvámolása tehát külföldről való beér­kezésnél tényleg megtörténik és így az a ked­vezmény, amelyet # a törvény ezeknek biztosít, a lénveírben nem érvényesül. Mármost, mélyen t. Kénvi «előház. ebből az következik, hogy egy igen értékes, fejlődő egy­házi műipar lesz egy tehertétellel sújtva, mert ha ezeket az így beérkező nyersanyagokat a vámnál megvámolják, akkor hiába dolgozza fel azokat a magyar egyházművészeti ipar, mert csak 13%-os többlettétellel tud eladni és így ezek az iparcikkek a külföldről beérkező árúk konkurrenci ËIÎJ ElT nem bírják el. Mélyen t. Képviselőház! Hogy melyik az a selyemanyag, vagy melyik az az egyéb anyag, amely csak egyházi célra használható fel, azt 80%-ig a leglaikusabb ember is felis­merheti, mert hiszen ezekben a selyem da­masztárúkban olyan beszövések vannak, amely beszövések — monogrammok, emblémák, litur­gikus virágok — kizárólag csak ilyen célra használhatók fel. Ezt az^ is bizonyítja, hogy ezeket a selyemárukat máshol, mint kegyszer­kereskedésben kapni nem lehet, más selyem­36

Next

/
Thumbnails
Contents