Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-309

Az országgyűlés képviselőházának meg és olyanféleképpen, hogy az ott működő exisztenciák meg nem semmisülnek, akkor ez méltányosan keresztülvihető lesz és megint há­rom feleslegessé vált főiskolával lesz kevesebb. (Helyeslés. — Temesváry Imre: A tanárok elhe­lyezéséről is gondoskodni kell!) Ez is meglesz, mert azt hiszem, nagyon szomorú módja volna a racionalizálásnak az, amely az exisztenciák hullásával jár. (Ügy van! Ügy van!) • További lépés lesz ezen a téren, amely akció most van folyamatban, a közgazdasági kar egyesítése a Műegyetemmel, (Helyeslés a jobb­és a baloldalon.) amit az tesz szükségessé, hogy a Műegyetemen is van egy közgazdasági kar. (Ügy van! — Neubauer Ferenc: Elsőrangú!) Azt hiszem, szintén a racionalizáláshoz tartozik az, hogy a párhuzamos intézményeket össze­olvasszuk. (Helyeslés.) Azt hiszem, ezen a téren megtettünk mindent, amit lehet. Igaz, hogy fenntartjuk a négy egyetemet, de körülöttük eltüntetjük azokat a felesleges alakulatokat, amelyekre szerény nézetem sze­rint már szükség nincs és amelyek a költsége­ket csak felesleges módon emelik. Általában okos igazgatásnak úgy kell el­járnia, ahogyan a kertész jár el. A fa minden évben hajt új ágakat, viszont a régi ágak elhal­nak, azokat tehát le kell fűrészelni. így kell az intézményeknél is eljárni és így jártam el én a polgári iskoláknál is. Éppen Klein Antal nagyrabecsült barátom szólt ezekről a kérdések­ről. Egy dolgot óhajtanék azoknak, akik a pol­gári iskolákkal foglalkoztak, a figyelmükbe ajánlani. Mindig az «értelmi proletariátus» ne­velését emlegetik. Kérem, méltóztassanak arra gondolni, hogy a magyar közeposztályú társa­dalomnak — de értem rajta már az egészen kis­polgárt is, fel a nagyobbig — csak igen kis rész­ben jár a gyermeke leányliceumba, vagy leány­gimnáziumba. A magyar intelligencia nőinek az iskolája: a polgári iskola. Erről ne méltóz­tassanak elfeledkezni. Mindig csak fiúiskolára gondolnak. Azt hiszem, nagyon kevés család van ma abban a helyzetben, hogy Fräuleint, made­moisellet, vagy vagy misst tarthasson a leánya mellett; azt hiszem, a vagyonos osztályokban is nagyon keveset tartanak. (Ügy van! Ügy van! jobboldalon.) Nem minden leány bír haj­landósággal a középiskolára, hiszen sokszor hallom és látom, hogy a VII., VIII., osztályban milyen vérszegények a leányok a tanulástól. A legtöbb apa polgári iskolába adja a leányát, ez a magyar intelligencia iskolája. Az Isten sze­relmére, ne bontsuk le tehát azt az iskolatípust, amely a magyar középosztály anyáit neveli. Ezt mindig szem előtt kell tartani. A másik dolog pedig az, hogy ahol nem tudják felvenni ezt a leány iskolatípust, ott próbáltam leánykollégiumot megteremteni, de valahogyan a magyar vidék publikuma vagy középiskolába adja a gyermekét, ha egyetemre akarja adni, vagy beiratja a polgári iskolába. Kifogásolták azt is, hogy sok polgári iskola jött létre. De kérdem, hogyan jöttek létre ezek az intézmények? Elveszítettük az ország kéthar­mad részét, amely tele volt polgári iskolával. Onnan a polgári iskolai tanárok visszaözönlöt­tek, és elmentek egy-egy nagyobb községbe, ahol azután kapacitálták a magányosokat vagy a községi képviselőtestületet arra, hogy csinálja­nak polgári iskolát. Ha ezek az iskolák nem jöttek volna létre, akkor ennek következményeképpen nagy nyug­díjterheket viseltünk volna. Azt hiszem tehát, nem ártott, hogy megalakultak ezek az iskolák és nem akadályoztuk meg őket, mert ezek több­309. ülése 1929 június 11-én,, kedden. 155 nyire mint magániskolák vagy községi polgári iskolák alakultak meg. Az idő megmutatta azt, hogy mi volt életképes és mi sem. Ami nem életképes, az mindig megszűnik és azt meg is kell szűntetni. Most a polgári iskoláknak egész felügyeletét úgy csináltam meg, hogy az élet­képesnek nem bizonyult polgári iskolákat, ame­lyek kevés tanulója bérhelyiségekben volt el­helyezve, megszüntettem és így nyertem azokat a tanerőket, amelyekkel felügyeltetem a pol­gári iskolákat, (Helyeslés.) mert eddig a közép­iskoláknak a felügyelete meg volt a főigazga­tóságokban, a polgári iskolákat meg hát fel­ügyelték is, meg nem is. Most a megszüntett polgári iskolák igazga­tói létszámából még négy polgári iskolai fő­igazgatóságot szervezek. Az az összeg, amelyet, azt hiszem, Vasadi Balogh György nagyrabe­csült barátom kevésnek tartott, tulajdonképpen •kezdet és csak az útiköltségekre szolgál, de illetményeiket úgy takarítottuk meg, hogy bi­zonyos iskolákat megszüntettünk. Azt hiszem, hogy ezzel ennek az iskolatípusnak a pedagó­giai belső értékéit eléggé jelentékenyen eme­lem. (Helyeslés.) Többen beszéltek a polgári iskoláknak a kisebb létszámáról. Száz tanulón aluli létszám­mal nein hagyok polgári iskolát; amely ennél kisebb volt. azt megszüntettem. De itt is vi­gyázzunk egy dologra. Kétezernél több nép­tanító került B-listára azért, mert nem tudtam a létszámbizottsággal megértetni azt, hogy az elemi iskoláknak ahhoz a létszámaihoz szabta a tanítóknak a számát, amely akkor volt, ami­kor a háborús kis évfolyamok voltak a népis­kolákban. (Ügy van! jobbfelől.) Ma ezeket a dolgokat vissza kell csinálni. (Úgy van!) Most vagyunk éppen abban a stádiumban, hogy a polgári iskolák I— IV. osztályában van az apály. (Ügy van! a .jobboldalon.) Ez ia helyzet négy óv múlva tökéletesen megváltozik, ne es­sünk tehát mégegyszer aibba a hibába, amibe egyszer már az elemi iskoláknál beleesetünk. Ha a mostani létszámhoz arányítanám a tanári létszámot, akkor négy év múlva megint vissza kellene hívogatni az embereket a B-listáról. Azt hiszem okosabb dolog az, ha figyelemmel kísérjük minden községben, hogy hányan fog­nak négy év múlva belépni az első osztályba és ehhez szabjuk a dolgok intézését. Klein Antal nagyrabecsült barátom emlí­tette azt is, hogy bárom olyan polgári iskola létesült, amely túl volt dimenzionálva. Közis­mert dolog, hogy ez utasításom ellenére történt és az is közismert dolog, hogy alaposan rendet csináltam. (Úgy van! Ügy van! a .jobboldalon.) De azért a magyar államnak nincs ebből kára, mert ugyanott elemi iskolát kellett volna épí­teni, Miost én visszavettem a polgári iskolának adott segélyt és az elemi iskolát betelepítettem ugyanebbe az épületbe, úgyhogy a vée:e az lett, hogy Hőgyészen lesz egy igen tekintélyes, szép iskolaépület, melynek egyik részét a polgári is­kola, másik részét az elemi iskola foglalja el, (Helyeslés.) úgyhogy üres hely nem marad és a dolog megoldódik. (Helyeslés jobbfelől.) Méltóztatnak tudni, hogy én mindent meg­vitatok munkatársaimmal és sokszor igazán tüzes viták folynak közöttünk. Éppen Klein képviselő úr mutatott rá arra, hogy a kultusz­minisztérium egyik közlönyében is kritizálták a nyolcosztályos népiskolát. Méltóztatik tehát látni, hogy amíg a dolog a tanácskozás stá­diumálban van, addig teljes szabadságot enge­dek, mert nincs veszedelmesebb, mintha egy miniszter nem hagyja magát kapacitálni és a 22*

Next

/
Thumbnails
Contents