Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-309

Az országgyűlés képviselőházának meg és olyanféleképpen, hogy az ott működő exisztenciák meg nem semmisülnek, akkor ez méltányosan keresztülvihető lesz és megint három feleslegessé vált főiskolával lesz kevesebb. (Helyeslés. — Temesváry Imre: A tanárok elhelyezéséről is gondoskodni kell!) Ez is meglesz, mert azt hiszem, nagyon szomorú módja volna a racionalizálásnak az, amely az exisztenciák hullásával jár. (Ügy van! Ügy van!) • További lépés lesz ezen a téren, amely akció most van folyamatban, a közgazdasági kar egyesítése a Műegyetemmel, (Helyeslés a jobbés a baloldalon.) amit az tesz szükségessé, hogy a Műegyetemen is van egy közgazdasági kar. (Ügy van! — Neubauer Ferenc: Elsőrangú!) Azt hiszem, szintén a racionalizáláshoz tartozik az, hogy a párhuzamos intézményeket összeolvasszuk. (Helyeslés.) Azt hiszem, ezen a téren megtettünk mindent, amit lehet. Igaz, hogy fenntartjuk a négy egyetemet, de körülöttük eltüntetjük azokat a felesleges alakulatokat, amelyekre szerény nézetem szerint már szükség nincs és amelyek a költségeket csak felesleges módon emelik. Általában okos igazgatásnak úgy kell eljárnia, ahogyan a kertész jár el. A fa minden évben hajt új ágakat, viszont a régi ágak elhalnak, azokat tehát le kell fűrészelni. így kell az intézményeknél is eljárni és így jártam el én a polgári iskoláknál is. Éppen Klein Antal nagyrabecsült barátom szólt ezekről a kérdésekről. Egy dolgot óhajtanék azoknak, akik a polgári iskolákkal foglalkoztak, a figyelmükbe ajánlani. Mindig az «értelmi proletariátus» nevelését emlegetik. Kérem, méltóztassanak arra gondolni, hogy a magyar közeposztályú társadalomnak — de értem rajta már az egészen kispolgárt is, fel a nagyobbig — csak igen kis részben jár a gyermeke leányliceumba, vagy leánygimnáziumba. A magyar intelligencia nőinek az iskolája: a polgári iskola. Erről ne méltóztassanak elfeledkezni. Mindig csak fiúiskolára gondolnak. Azt hiszem, nagyon kevés család van ma abban a helyzetben, hogy Fräuleint, mademoisellet, vagy vagy misst tarthasson a leánya mellett; azt hiszem, a vagyonos osztályokban is nagyon keveset tartanak. (Ügy van! Ügy van! jobboldalon.) Nem minden leány bír hajlandósággal a középiskolára, hiszen sokszor hallom és látom, hogy a VII., VIII., osztályban milyen vérszegények a leányok a tanulástól. A legtöbb apa polgári iskolába adja a leányát, ez a magyar intelligencia iskolája. Az Isten szerelmére, ne bontsuk le tehát azt az iskolatípust, amely a magyar középosztály anyáit neveli. Ezt mindig szem előtt kell tartani. A másik dolog pedig az, hogy ahol nem tudják felvenni ezt a leány iskolatípust, ott próbáltam leánykollégiumot megteremteni, de valahogyan a magyar vidék publikuma vagy középiskolába adja a gyermekét, ha egyetemre akarja adni, vagy beiratja a polgári iskolába. Kifogásolták azt is, hogy sok polgári iskola jött létre. De kérdem, hogyan jöttek létre ezek az intézmények? Elveszítettük az ország kétharmad részét, amely tele volt polgári iskolával. Onnan a polgári iskolai tanárok visszaözönlöttek, és elmentek egy-egy nagyobb községbe, ahol azután kapacitálták a magányosokat vagy a községi képviselőtestületet arra, hogy csináljanak polgári iskolát. Ha ezek az iskolák nem jöttek volna létre, akkor ennek következményeképpen nagy nyugdíjterheket viseltünk volna. Azt hiszem tehát, nem ártott, hogy megalakultak ezek az iskolák és nem akadályoztuk meg őket, mert ezek több309. ülése 1929 június 11-én,, kedden. 155 nyire mint magániskolák vagy községi polgári iskolák alakultak meg. Az idő megmutatta azt, hogy mi volt életképes és mi sem. Ami nem életképes, az mindig megszűnik és azt meg is kell szűntetni. Most a polgári iskoláknak egész felügyeletét úgy csináltam meg, hogy az életképesnek nem bizonyult polgári iskolákat, amelyek kevés tanulója bérhelyiségekben volt elhelyezve, megszüntettem és így nyertem azokat a tanerőket, amelyekkel felügyeltetem a polgári iskolákat, (Helyeslés.) mert eddig a középiskoláknak a felügyelete meg volt a főigazgatóságokban, a polgári iskolákat meg hát felügyelték is, meg nem is. Most a megszüntett polgári iskolák igazgatói létszámából még négy polgári iskolai főigazgatóságot szervezek. Az az összeg, amelyet, azt hiszem, Vasadi Balogh György nagyrabecsült barátom kevésnek tartott, tulajdonképpen •kezdet és csak az útiköltségekre szolgál, de illetményeiket úgy takarítottuk meg, hogy bizonyos iskolákat megszüntettünk. Azt hiszem, hogy ezzel ennek az iskolatípusnak a pedagógiai belső értékéit eléggé jelentékenyen emelem. (Helyeslés.) Többen beszéltek a polgári iskoláknak a kisebb létszámáról. Száz tanulón aluli létszámmal nein hagyok polgári iskolát; amely ennél kisebb volt. azt megszüntettem. De itt is vigyázzunk egy dologra. Kétezernél több néptanító került B-listára azért, mert nem tudtam a létszámbizottsággal megértetni azt, hogy az elemi iskoláknak ahhoz a létszámaihoz szabta a tanítóknak a számát, amely akkor volt, amikor a háborús kis évfolyamok voltak a népiskolákban. (Ügy van! jobbfelől.) Ma ezeket a dolgokat vissza kell csinálni. (Úgy van!) Most vagyunk éppen abban a stádiumban, hogy a polgári iskolák I—

IV. osztályában van az apály. (Ügy van! a .jobboldalon.) Ez ia helyzet négy óv múlva tökéletesen megváltozik, ne essünk tehát mégegyszer aibba a hibába, amibe egyszer már az elemi iskoláknál beleesetünk. Ha a mostani létszámhoz arányítanám a tanári létszámot, akkor négy év múlva megint vissza kellene hívogatni az embereket a B-listáról. Azt hiszem okosabb dolog az, ha figyelemmel kísérjük minden községben, hogy hányan fognak négy év múlva belépni az első osztályba és ehhez szabjuk a dolgok intézését. Klein Antal nagyrabecsült barátom említette azt is, hogy bárom olyan polgári iskola létesült, amely túl volt dimenzionálva. Közismert dolog, hogy ez utasításom ellenére történt és az is közismert dolog, hogy alaposan rendet csináltam. (Úgy van! Ügy van! a .jobboldalon.) De azért a magyar államnak nincs ebből kára, mert ugyanott elemi iskolát kellett volna építeni, Miost én visszavettem a polgári iskolának adott segélyt és az elemi iskolát betelepítettem ugyanebbe az épületbe, úgyhogy a vée:e az lett, hogy Hőgyészen lesz egy igen tekintélyes, szép iskolaépület, melynek egyik részét a polgári iskola, másik részét az elemi iskola foglalja el, (Helyeslés.) úgyhogy üres hely nem marad és a dolog megoldódik. (Helyeslés jobbfelől.) Méltóztatnak tudni, hogy én mindent megvitatok munkatársaimmal és sokszor igazán tüzes viták folynak közöttünk. Éppen Klein képviselő úr mutatott rá arra, hogy a kultuszminisztérium egyik közlönyében is kritizálták a nyolcosztályos népiskolát. Méltóztatik tehát látni, hogy amíg a dolog a tanácskozás stádiumálban van, addig teljes szabadságot engedek, mert nincs veszedelmesebb, mintha egy miniszter nem hagyja magát kapacitálni és a 22*