Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.
Ülésnapok - 1927-308
Az. országgyűlés képviselöházánah , A belügyminiszter úr kíván nyilatkozni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! Elsősorban is előttem felszólalt Rassay Károly igen t. képviselőtársamnak a rendelkezési alapommal kapcsolatban tett észrevételeire kívánok reflektálni. Most már körülbelül megvannak azok a tapasztalataink, amelyek a rendészeti szempontból szükséges rendelkezési alap mérvére megfelelő tájékozást nyújtottak. Tavaly a Házban nyiltan bejelentettem volt. hogy szükségét fogom érezni ebben a költségvetésben annak, hogy a rendelkezési alapom tételének egy bizonyos összeggel való felemelését kérjem. Ez be is következett és 55.000 pengő többlet állíttatott be a jelenlegi költségvetésbe. Helyesen utalt igen t. képviselőtársam arra, — nem tudtam még kézhez kapni a zárszámadásokat, amelyekben ezek a túllépések fel vannak tüntetve — hogy ezek a túllépések magukban véve lehetetlenek, hogy lehetetlen az, hogy egy rendelkezési alapnál túlhitelek igényibevétessenek. Az adott viszonyok ós körülmények között azonban ezek megtörténtek, és előre jelzem, hogy a jövőben is megtörténhetnek: Ezek abnormis körülmények folytán jönnek létre, de csak azért, mert az állam érdekeit feltétlenül meg kell óvni. Ha ugyani« a rendelkezésemre bocsátott normális rendelkezési alap nem elegendő, akkor kénytelen vagyok természetszerűleg ennek a szükségletnek a fedezésére póthitelt kérni. (Rassay Károly: Példátlan az egész világon!) Megengedem, de nem tudok osztozni abban a nézetben, hogy ezek a nyomozatok- olyan természetűek lennének, amelyek minden tételükben elszámolhatók. Az igen t. képviselőtársam volt abban a szituációban és helyzetben, mint volt államtitkár, hogy láthatta az adminisztráció ágas-bogas voltát, különösen az igazságszolgáltatás terén. (Rassay Károly: A belügyminiszternek sohasem volt rendelkezési alapja!) Bocsánatot kérek, nem a rendelkezési alapra mondom, és éppen hivatkozom arra, hogy különösen rendészeti szempontból mennyire indokolt ós szükséges és minden országban van a rendészet céljaira rendelkezési alap. amely diszkrecionális módon kezeltetik, mert a maga természeténél fogva kizárja a nyilvánosságot. Elismerem, amint hogy el is ismertem, nem is tagadom, sohasem szoktam tagadni, hogy magam is abuzusnak tartom, hogy a rendelkezési alapok részére póthitelek vétetnek igénybe. Ezeket a jövőben is elkerülni kívánom és óhajtom. De akadhat olyan szituáció, amelybén feltétlenül szükségessé válik éppen az ország érdeke szempontjából, hogy még több összeg álljon az alap rendelkezésére. Mármost áttérek a volt régi országgyűlési épület helyreállítási költségeinek kérdésére. Én a múltkor itt egészen nyiltan beszámoltam erről, mert kötelességem az államnak minden filléréről, amelyet rendelkezésemre bocsátanak pilszámolni. (Rassay Károly: Ez természetes!) Én csak azt kifogásoltam ennél az eljárásnál, bogy én nem érzem magam kötelezettnek olyan hírekkel kapcsolatban, amely híreknek adatai olyan természetűek, hogy nélkülöznek minden komolyságot, hogy én köteles legyek ezekkel a teljesen komolytalan adatokkal szembeszállni és a magam tekintélyét és komolyságát azokkal szembehelyezni. Azért adtam je a kommünikéiben, hogy én igenis elszámolni tartozom az országgyűlésnek, ez az én legnagyobb nyilvánosságom és én ez előtt készséggel minden . fillérrel el is számolok. Az már nézet kérdése tovább, hogy helye*sen tettem-e, rosszul tettem-e, hogy a régi épü'8. ülése 1929 június 10-én, hétfőn. 101 letet helyreállítottam és berendezéséivel, a régi tradíciók megtartásával visszahelyeztem a multak idejét a jeleni idejébe és gyarapítottam a székesfővárosnak amúgy is kevés és ritka műemlékét, ami, ha mi idegenforgalmat akarunk létesíteni, mindenesetre fokozni fogja az érdeklődést. De vannak olyan szükségességek is, amelyeket eddig kielégíteni nem tudtunk, mert akár kongresszusokra, akár más ilyen közgyűlések, díszgyülések tartására Magyarországon megfelelő^ ünnepélyes keretek nem állottak renídelkezésre. (Rassay Károly: A koronázási ebédet lehetett Nagy-Magyarországon a Vigadóban tartani! Akkor nem voltak ilven stílusérzékkel megáldott államférfiaiink!) Ha jól emlékszem., a Várban tartatott. (Rassay Károly: 67-ben a Vigadóban tartották!) A legutóbbit és ha jól emlékszem a 67-est is a Várban tartották. (Rassay Károly: Roszszúl tetszik emlékezni!) Az más ebédi lehetett, de nem koronázási ebéd, mert a koronázási ebéd "a törvényhozás jelenlétében ceremónliák mellett folyik le. (Rassay Károly: Nem az ökörsütést gondolom!), s úgy tudom,, minidig a Várban tartattak volt meg. De ez mellékes. Arra a kérdésre nézve, amit t. képviselőtársam mondott, hogy van különbség, valótlanság és rosszhiszemű vagy jóhiszemű állítás között, kijelenthetem, hogy ezt soha kétségbe nem vontam. Csak azt mondtam, hogy az a cikk az első betűjétől az utolsóiig valótlanság (Rassay Károly: Ez sem áll!), mert olyan fantasztikus állítások vannak benne, amelyekre én mint miniszter nem tartottam érdemesnek, hogy csak egv szót is vesztegessek. Méltóztassék megengedni, ha valami pontos elszámolás szerint valamivel több, mint 400.000 pengőbe kerül (Bródy Ernő: Ez is fantasztikus!), akkor nem lehet azt állítani, hogy egymillióba került. (Zaj ws ssélsŐbaloMalom. — Pakots József: Az is rettenetesen sok!) Az más kérdés. (Rassay Károly: Az az óra pedig külön misztikum!) Kijelentem,, hogy erre az órára is ráfogták, hogy 200.000 pengőbe került. (Rassay Károly: Ki fogta rá 1 ? Az ön háta mögül a képviselő urak! Miért nem ott érdeklődik.1) Nem tudom, dé a képviselő úr ezt átvette. Nem mondom, hogy azonosította magát ezzel,^ de mindenesetre kéjelgett és tetszelgett magának ebben. (Rassay Károly: A miniszter úr kijelentését is átveszem a nélkül, hogy elfogadnám!) Egyébként erre az órára^ nézve kijelenthetem, hogy ez az óra semmiféle összefüggésben ezzel az üggyel nincs. (Rassay Károly: Anniál szomorúbb!) Miért szomorúbb'? T^lnök: Csendet kérek! (Rassay Károly: Azért mert feleslegesen aidtak ki egy csomó pénzt!) Scitovszky Béla belügyminiszter: Nem adtam ki feleslegesen, mert az óra a belügyminiszter fogadótermének szükségletére vásároltatott még 1928 elején és nem 200.000 pengőbe került, hanem mint kijelentettem, 6000 pengőbe. Az elszámolás itt is rendelkezésre áll. én azt hiszem... (Folytonos zaj a szélsőbaloUalon.) Elnök: Kérem a kén viselő urakat, szíveskedjenek csendben lenni. Scitovszky Béla belügyminiszter: ... hogy csak az állam érdekeit védtem azzal, hogy ezt az értékes órát, amely azt hiszem, r a r Pálf fyhagyatékban szerepelt, az állam részére megvásároltam. (Rassay Károly: Legközelebb már zsebórát vesznek a belügyminiszter részére!) Biztosíthatom a t. képviselő urat, hogy ezt az órát többért el lehet adni ma, mint amennyiért