Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.
Ülésnapok - 1927-308
Az országgyűlés képviselőházának 308. ülése 1929. évi június hő 10-én, hétfőn, Almásy László, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1929/30. évi állami költségvetés egyes tárcáinak tárgyalása. A belügyi tárca Felszólaltak : Feniczy Ignác, Rassay Károly, Kálmán Jenő, Madarász Elemér, Mesk.ó Zoltán, Scitovszky Béla belügyminiszter. — A közgazdasági miniszter benyújtja az 1927. és 1928. évben . Géniben a behozatali és kiviteli tilalmak és korlátozások megszüntetése tárgyában tartott két nemzetközi értekezleten megállapított okiratok becikkelyezéséről, továbbá a nyersbőrök kivitele tárgyában ós végül a csontok kivitele tárgyában szintén Genfben hozott megállapodások becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatokat. — A vallás- ós közoktatásügyi tárca. Felszólaltak : Oberhammer Antal előadó, Pakots József, Barthos Andor, Kéthly Anna, Farkas Elemér, Esztergályos János, báró Kray István, Farkasfalvi Farkas Géza, Szinyei-Merse Jenő, Petrovácz Gyula, Tabódy Tibor, Vasadi Balogh György. — Görgey József összefórhetlenségi bejelentést tesz. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Scitovszky Béla, gróf Klebelsberg Kunó, Wekerle Sándor (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 9 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Pakots József jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Héjj Imre jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Perlaki György jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak Somogy vármegye közönségének feliratát a magyar mezőgazdaság válságos helyzetének javítása tárgyában. A Ház a feliratot előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottságnak adja ki. Bemutatom a t. Háznak a beregszászi választókerületben időközi választáson megválasztott Konkoly Thege Kálmán képviselő úr megbízólevelét. A megbízólevelet a Ház megvizsgálás és jelentéstétel végett az állandó igazoló bizottságnak adja ki. Jelentem a t. Háznak, hogy Görgey József képviselő úr személyes megtámadtatás címén szólásra jelentkezett. Tekintettel arra, hogy itt a Házban elhangzottak olyan kijelentések, amelyek Görgey képviselő úr személyét érintették, a képviselő úrnak a házszabályok 143. §-a alapján való felszólalásra az engedélyt megadom, de természetesen csak a házszabályok 132. §-ában megállapított időben, vagyis a legközelebbi ülés napirendjének megállapítása után, tehát ülésünk végén. Napirendünk szerint következik az egyes tárcák költségvetésének (írom. 780.) folytatólagos tárgyalása. Soron van a belügyi tárca költségvetésének részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a költségvetés 1. címét felolvasni. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ. XXII. Pakots József jegyző (olvassa a költségvetés 1. címét, amelyet a Ház észrevétel nélkül elfogad. — Olvassa a 2. címet). — Feniczy Ignác! Feniczy Ignác: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon^ A belügyi tárca költségvetésének részletes tárgyalása alkalmával a 2. cím alatt felvett «Vármegyék és községek» tételénél röviden foglalkozni kívánok a «községek háztartása» kérdésével és a gyakorlati élet terén szerzett tapasztalatim alapján rá akarok mutatni a községi háztartási szükségletek fedezése tekintetében érvényben levő rendeletek folytán előállt azokra a nehézségekre és panaszokra, amelyek ennek a kérdésnek rendezetlen és ki nem elégítő volta miatt úgyszólván minduntalan napirenden vannak. A községek tudvalevőleg önkormányzati szükségleteik fedezésére az 1924. évi 177.200. számú B. M. rendelet alapján pótadót vethetnek ki, amely pótadónak azonban az 50%-ot meghaladnia nem szabad és csak bizonyos kivételes esetekben a belügyminiszter és a pénzügyminiszter hozzájárulása alapján emelhető fel. Az 50%-os pótadó határ megkötöttsége folytán állanak elő azután azok a nehézségek és panaszok, amelyekre fel kívánom hívni a belügyi kormány figyelmét. T. Ház! Az életben gyakran követik egymást a nagy végletek és ellentétek. Valamikor az volt a baj, hogy a községek autonómiáján hajótörést szenvedett minden haladási kísérlet, mert az elmaradt falvak képviselőtestületei irtóztak minden teherrel járó újabb kiadástól és a modern élet szükséglete folytán előálló beruházásoktól. Útépítésről, járdáról, körorvosi lakról, óvodáról, sőt iskoláról, új tantermek létesítéséről tanítói állások szervezéséről hallani sem akart a falusi közönség. Volt község, ahol a képviselőtestület fefüggesztésével lehetett csak egy óvodát építeni. Ma a helyzet egészen más. A falvak, a községek közönsége öntudatra éflbredt és részt kér a kultúra áldásaitól, de az 14
