Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-307

ÖO Az országgyűlés képviselőházának 30 pellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Pakots József jegyző (olvassa) : Interpelláció a m. kir. belügyminiszter úrhoz a kecskeméti szociáldemokrata pártszervezet megalakítása és egy röpcédula terjesztési díja tárgyában. 1. Nyilatkozzék a belügyminiszter úr, hogy mily bizalmas rendelettel tiltotta meg a rendőrhatóságoknak, hogy szociáldemokrata pártszervezet megalakítására vonatkozó gyűlés bejelentését tudomásul vegyenek. 2. Miért nem bírja ki a «bizalmas rendelet» a nyilvánosságot? 3. Magáévá teszi-e a belügyminiszter úr a kecskeméti rendőrkapitányságnak a május 15., május 19., május 26., május 30. gyűlési betiltó véghatározatában foglalt indokolását. 4. Mit szándékozik tenni a belügyminiszter úr a gyülekezési jog biztosítása érdekében, s hajlandó-e intézkedni, hogy a szociáldemokrata párt helyi szervezeteinek megalakulása elé a hatóságok ne gördítsenek akadályt 1 5. Nyilatkozzék a belügyminiszter úr, hogy az országos terjesztési engedélyt nyert röplapoknak egyes városokban való terjesztéséért miért szednek be a városi hatóságok «hirdetési díjat». 6. Hajlandó-e a belügyminiszter úr felügyeleti hatásköréből kifolyólag a vizsgálatot elrendelni Kecskemét törvényhatósági város illetékes közege ellen, mert ez a belügyminiszterileg engedélyezett röplap terjesztéséért a 81/1929. hivatalos nyugta szerint «hirdetési díjat» szedett. Györki Imre. Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Györki Imre: T. Ház! A belügyminiszter úr ismét tartott felszólaláiSa alkalmaival statisztikai adatokkal ismertette meg a t„ Házat amely statisztikai adatokban feltüntette, mégpedig városokra és megyékre vonatkozólag, az ő rendelkezésére álló azokat az adatokat, amelyeik szerint fel van tüntetve, hogy hány gyűlést engedélyeztek a városokban, hányat tagadtak meg, mennyi gyűlést engedélyeztek a vidéken, a vármegyékben és azok közül mennyit tagadtak meg. Nem először történt meg, bogy a belügyminiszter úr, nemcsak a mostani, hanem az elődje is, tájékoztatták a gyűlések tartásáról és a gyűlések engedélyezéséről a Házat és valahányszor ilyen statisztikával előálltak, akkor mindenkor mi szociáldemokraták tiltakoztunk az ilyen beállítás ellen, mert megmagyaráztuk azt, hogy helytelen a beállítás, mert amikor a miniszter úr összevonja az összes engedélyezett gyűlések számát, aikkor teljesen figyelmen kívül hagyja és nem különbözteti meg, hogy vájjon az engedélyezett és megtartott gyűlések, valamint a megtagadott gyűlések politikai, gazdasági mozgalmakra, vagy pedig tudományos előadások tartására vonatkozó egyszerű bejelentések voltak-e, amelyeket ugyancsak teljesen hibásan gyűléseknek minősítenek. így kapjuk meg azt a nagy számot, amelylyel a belügyminiszter úr operál és így válik lehetővé, hogy az egyik oldalon meglehetősen nagy számot tud a belügyminiszter úr feltüntetni, mint az engedélyezett gyűlések számát, a másiik oldalon pedig szembeállít egy aránylag kis számot, mint olyan számot, amelyben a gyűlések megtagadása megtörtént. Ha tehát a belügyminiszter úr a Házat az igazsághoz híven akarja tájékoztatni, akkor különbséget kell tennie az egyes gyűlések tárgyait és a bejelentéseket illetőleg, mert ha ezt megteszi, akkor látni fogja a belügyminiszter 7. ülése 1929 június 8-án, szombaton. úr, hogy más a helyzet a gyakorlatbán, oiint amilyen helyzetet itt a képviselőházban a mostani adatokkal ismertetett. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Itt van a budapesti példa!) A budapesti példát, belügyminiszter úr, ne méltóztassék figyelembe venni és ne méltóztassék azt úgy általánosítani, mintha ugyanolyan helyzet volna az egész országra kiterjedőleg. Az természetes, odáig már eljutottunk, hogy Budapesten azokat a korlátozó intézkedéseket nem foganatosítják, mint amilyen intézkedéseket foganatosítanak a vidéken. Méltóztassék azonban az igen t. belügyminiszter úr figyelmét kiterjeszteni a vidékre. En egész csomó olyan várost — törvényhatósági és rendezett tanácsú várost — tudnék felsorakoztam, amelyekben az utolsó tíz esztendő alatt, tehát az ellenforradalom uralma óta, politikai gyűlés tartására engedélyt egyáltalán nem adtak. En a múlt évben itt ugyancsak interpelláció elmondásával tudtam kieszközölni és lehetővé tenni azt, hogy Szentes városában a belügyminiszter úr utasította közegeit, hogy újabb bejelentés alapján a gyűlést engedélyezek. Ugyanez a helyzet most Kecskemét és még Gyula városára vonatkozólag is. Kecskemét törvényhatósági jogú városban az a helyzet, hogy 1919 óta, kivéve a képviselőválasztási idő agitációs időtartamát, politikai gyűlés tartására engedélyt egyáltalában nem adtak ki és ha bármikor fordult az ottani pártszervezet a helyi hatósághoz gyűlés tartását illetőleg, mindenkor a legmerevebben elzárkóztak a gyűlés megtartása elől. Nem egy helyien jártam

1 el olyan rendőrhatóságnál, ahol a gyűlést megtagadták s amikor láttam, hogy a gyűlés megtagadására vonatkozólag milyen lehetetlen indokolást tartalmaznak a betiltó véghatározatok és kérdést intéztem az illető rendőrhatósághoz, vájjon miért indokolnák ilyen lehetetlenül a gyűlés betiltását, erre nem egy esetben maga az illető rendőrhatóság jelentette ki: képviselő úr, ne méltóztassék bennünket okolni azért, hogy mi ilyen lehetetlen indokolással tagadjuk meg a gyűlés engedélyezését; mi kénytelenek vagyunk ezzel, felülről kapjuk az utasítást, bizalmas rendelet szabályozza a kérdést és köti meg a mi kezünket, már pedig bizalmas rendeletekkel szemben semmit sem tehetünk. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Hol mondták ezt a képviselő úrnak?) Igen t. miniszter úr, azt hiszem, nem gondolja, hogy ki fogom szolgáltatni az illetőt (Scitovszky Béla belügyminiszter: Egészen bátran megmondhatja!), mert ha kiszolgáltatom, másnap már nem lesz az állásában. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Garantálom, hogy nem lesz baja!) Egészen biztos (Scitovszky Béla belügyminiszter: De garantálom, képviselő úr!), hogy nyugdíjba megy és többé aktív szolgálatot nem teljesít. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Mondom, hogy garantálom!) Végtelenül sajnálom, még ez a garancia sem elég nekem és ezek után sem vagyok hajlandó kiszolgáltatni. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Nincs ilyen rendelet!) Komolyan mondom, igen t. miniszter úr, hogy ilyen nyilatkozatot kaptam nem egy város rendőrségének vezetőjétől, hanem többektől, úgyhogy fel kell tételeznem, hogy tényleg van ilyen rendelkezés, hiszen mondották azt is

; hogy minden gyűlés engedélyezésére vonatkozó kérelmet nemcsak a főispánnak kell bemutatni és a főispánnak kell lereferálni, hanem még a belügyminisztérium közrendészeti osztályának is meg kell telefonálni, vagy táviratozni és