Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-305

472 Az országgyűlés képviselőházának i lett most a földmérők dolgoznak, jóváhagyas­sák és pedig azért, hogy azok a visszaélések, amelyek a tagosítási munkák elnyerése miatt a földmérők között való versengésből kifolyólag és az áraknak a normálisan alul való leszorítá­sából kifolyólag felmerültek, mindezek az ano­máliák megszűnjenek, hogy legyen egy tarifa, amely felett alkudni nem lehet és amelyre nézve a mérnökök egymásra licitálni nem tud­nak, hogy ez azután garanciát nyújtson a tekin­tetben, hogy az a munkálat, amelyet a föld­mérő elvállal, becsületesen, kellő időben és kellő apparátussal hajtassék végre, ami a tagosítás lefolytatását nagyon helyesen gyorsította. Ugyancsak Krisztián Imre t. képviselőtár­sam tette szóvá az 1928 : XLL te. alapján most már az én hatáskörömbe került haszonbérleti ügyeknek jóváhagyását vagy elutasítását, vagy a haszonbérek átvételének kérdését. Ezeket a konkrét eseteket, amelyeket ő itt felsorolt, nincs szerencsém ismerni, ezekkel még nem foglalkoz­tam, de megnyugtatom at. képviselő urat és a t. Házat, hogy ez most már az én hatáskörömbe került, ezt nagyon komolyan fogom elbírálni, és ahol a szociálpolitikai szempontok úgy kí­vánják, azoknak megfelelően fogok ezekben a kérdésekben eljárni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ami a vadászati haszonbéreknek helytelen felhasználását illeti, az 1883 : XX. te. 2. §-a vilá­gos szavakkal rendelkezik, hogy a vadászati haszonbéreket ott, ahol a községek adják ki ezeket a területeket, birtokarány szerint kell szétosztani. Csak ott használható fel ez az összeg köz­igazgatási célokra, ahol a szétosztási kulcs olyan kicsiny, hogy szinte megoszthatatlan volna ez az összeg. (Farkasfalvi Farkas Géza: De mindig ráfogják, hogy kicsi! — Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ezek a panaszok felmerültek. En átírtam most a belügyminiszter úrhoz és kér­tem, hogy ebben a tekintetben csináljon rendet, mert hiszen a törvény világosan rendelkezik. Ki kell itt az ország színe előtt jelentenem, hogy ezt magam is sérelmesnek tartom, (Helyeslés a jobboldalon.) mert nekem tudomásomra jutottak olyan esetek, amelyek tűrhetetlenek, amelyek homlokegyenes beleütköznek érvénybenlévő téte­les törvénybe. Ezt mi tűrni nem fogjuk, az igaz­ságtalanság, amit reparálni kell és reparálni fogjuk. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Vala­hányszor én e tekintetben meginterpelláltam a belügyminiszter urat, ő azt mondta, nem adott ki rendeletet. A vidéki hatóságok pedig azt mondják, hogy igenis rendelet alapján járnak el. A panaszok azután hozzám érkeznek, egyik a másik után. Tömegesen jönnek panaszok. Meg­nyugtathatom a képviselő urat és a t. Házat, hogy ebben a tekintetben rendet fogok terem­teni. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) A közérdek, az igazság és a törvény szelleme azt kívánja, hogy a törvényeket helyesen hajt­sák végre. Szabó Sándor t. képviselőtársam a hízlalási hitel felhasználását tette szóvá és azt kérte tőlem, hogy nvilatkozzam Wolff Károlynak arra a kijelentésére, amelyet itt tegnap tett, hogy tudniillik ezeket a hízlalási hiteleket nem arra a célra használták a gazdák, amelyre eze­ket adták, hanem bankba tették ezt a pénzt. (Wolff Károly: Nem általánosítottam!) Ez nagy visszhangra talált a lapokban is és olva­som a mai és a tegnapi esti lapokban, hogy ezt pertraktálták. Nagyon helyesen kárhoztatták ezt, és mindenki azt kívánja, óhajtja, sőt köve­teli, hogy arra a célra használják fel ezeket az összegeket, amely célra ezeket adták. (Helyeslés.) Azt nem tudom elhinni, hogy valaki bankba 5. ülése 1929 június 6-án, csütörtökön. tette volna ezt a pénzt, mert — sajnos — a gaz­daközönség nem rendelkezik most olyan anyagi erővel, hogy a pénzfelesleget, ha néhány garas­hoz jut, betegye a bankba, ahol neki több ka­matot hoz. (Rothenstein Mór: Mégis voltak ilyen esetek!) Valószínű, hogy inkább adóba fizették, beruházásra fordították, vagy egyéb sürgős szükségletekre használták fel. Ez sem helyes azonban, és én ragaszkodom hozzá, hogy ezeket arra a célra haesználja fel a gazdközön­ség, amelyre ezeket adták. Amikor ezeket a kölcsönöket folyósították, a kölcsönök folyósításának feltételeit rendelet­ben írták körül, rendeletben szabályozták. A külső hatóságokat utasítottam, hogy állandóan ellenőrizzék, ki hogyan használja fel a hizla­lásra kapott hitelösszeget, és ott, ahol nem a jel­zett célra használták fel, ezt jelentsék be, és azonnal esedékessé válik az összeg, s a kiutalás­tól számított naptól kezdve teljes kamatot, vagyis dupla kamatot köteles az illető fizetni. (Helyeslés.) Én megnyugtatom tehát a t. Házai, és a t. képviselő urat, hogy itt rigorózusan fo­gok eljárni és nem fogom a visszaéléseket tűrni. (Helyeslés.) Nem fogom tűrni a visszaéléseket azért sem, mert később azután elveszítenék ezek a akcióhitelek a hitelüket, és senki sem hinne abban, hogy a gazdaközönség arra a célra használja fel ezeket az összegeket^ amely célra azokat közpénzekből rendelkezésük bocsá­tottak. Ezeket voltam bátor a felszólalásokra vála­szul adni. Kérem a t. Házat, hogy a 12. címet változatlanul elfogadni méltóztassék. (Helyes­lés a jobboldalon és a, középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. A 12. címet, miután azt nem támadták meg, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 13. cím. Kérem annak felol­vasását. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a 13. címet). — Szabó Sándor! Szabó Sándor: T. Ház! Ez az utolsó felszó­lalásom ma ennél a tárcánál. TTgy a nénzügyi bizottságban, mint a nlénumban megfelelő, ház­szabályszerinti formában indítványt nyújtot­tam be ennél a címnél bizonyos módosítás tár­gyában, amely a néuházak építésének támogatá­sára szánt összegek felemelésére vonatkozik. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Meg­vizsgáltam iól módosító indítványomnak összes konzekvenciáit. Hozzáértő személyek utánanéz­tek a precedensnek és megállamtották, hog^ 1867 óta, mióta alkotmányos költségvetésünk van, nem történt a költségvetési tételekben és keretekben változás. Nem akarok ebben a^te­kintetben úttörő lenni. S bár a Ház többsége, sőt — ahogy én a Ház egész korporációját isme­rem — az egész Ház véleménye szerint is ez egy olyan tétel, hogy ezzel nem lehet elérni azt a népművelődési és népnevelési politikai célt, amelyet a kormány ebben a költségvetési tétel­ben maga elé tűzöttt, mégis kénytelen vagyok deferálni az előtt a kívánság előtt, hogy e nae-v többségi felfogás ellenére, ne törjük keresztül a költségvetés kereteit, mert ezek a keretek olyanok, hogy másutt is kiérződnék a rezgése annak, ha azokat áttörnők. Én teihát a magam részéről módosító indít­ványoimat ezennel tisztelettel visszavonom ab­bain a tudatban és annak hallatára, hogy a pénzügyminiszter úr és a földinívelésügyi mi­niszter úr alkalmas módon gondoskodni fog ar­ról, hogy ez az összeg, amely itt 150.000 pengő­ben van felvéve, megfelelő módon és a költ­ségvetés különleges megterhelése mélkül fele-

Next

/
Thumbnails
Contents