Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-305

472 Az országgyűlés képviselőházának i lett most a földmérők dolgoznak, jóváhagyassák és pedig azért, hogy azok a visszaélések, amelyek a tagosítási munkák elnyerése miatt a földmérők között való versengésből kifolyólag és az áraknak a normálisan alul való leszorításából kifolyólag felmerültek, mindezek az anomáliák megszűnjenek, hogy legyen egy tarifa, amely felett alkudni nem lehet és amelyre nézve a mérnökök egymásra licitálni nem tudnak, hogy ez azután garanciát nyújtson a tekintetben, hogy az a munkálat, amelyet a földmérő elvállal, becsületesen, kellő időben és kellő apparátussal hajtassék végre, ami a tagosítás lefolytatását nagyon helyesen gyorsította. Ugyancsak Krisztián Imre t. képviselőtársam tette szóvá az 1928 : XLL te. alapján most már az én hatáskörömbe került haszonbérleti ügyeknek jóváhagyását vagy elutasítását, vagy a haszonbérek átvételének kérdését. Ezeket a konkrét eseteket, amelyeket ő itt felsorolt, nincs szerencsém ismerni, ezekkel még nem foglalkoztam, de megnyugtatom at. képviselő urat és a t. Házat, hogy ez most már az én hatáskörömbe került, ezt nagyon komolyan fogom elbírálni, és ahol a szociálpolitikai szempontok úgy kívánják, azoknak megfelelően fogok ezekben a kérdésekben eljárni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ami a vadászati haszonbéreknek helytelen felhasználását illeti, az 1883 : XX. te. 2. §-a világos szavakkal rendelkezik, hogy a vadászati haszonbéreket ott, ahol a községek adják ki ezeket a területeket, birtokarány szerint kell szétosztani. Csak ott használható fel ez az összeg közigazgatási célokra, ahol a szétosztási kulcs olyan kicsiny, hogy szinte megoszthatatlan volna ez az összeg. (Farkasfalvi Farkas Géza: De mindig ráfogják, hogy kicsi! — Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ezek a panaszok felmerültek. En átírtam most a belügyminiszter úrhoz és kértem, hogy ebben a tekintetben csináljon rendet, mert hiszen a törvény világosan rendelkezik. Ki kell itt az ország színe előtt jelentenem, hogy ezt magam is sérelmesnek tartom, (Helyeslés a jobboldalon.) mert nekem tudomásomra jutottak olyan esetek, amelyek tűrhetetlenek, amelyek homlokegyenes beleütköznek érvénybenlévő tételes törvénybe. Ezt mi tűrni nem fogjuk, az igazságtalanság, amit reparálni kell és reparálni fogjuk. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Valahányszor én e tekintetben meginterpelláltam a belügyminiszter urat, ő azt mondta, nem adott ki rendeletet. A vidéki hatóságok pedig azt mondják, hogy igenis rendelet alapján járnak el. A panaszok azután hozzám érkeznek, egyik a másik után. Tömegesen jönnek panaszok. Megnyugtathatom a képviselő urat és a t. Házat, hogy ebben a tekintetben rendet fogok teremteni. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) A közérdek, az igazság és a törvény szelleme azt kívánja, hogy a törvényeket helyesen hajtsák végre. Szabó Sándor t. képviselőtársam a hízlalási hitel felhasználását tette szóvá és azt kérte tőlem, hogy nvilatkozzam Wolff Károlynak arra a kijelentésére, amelyet itt tegnap tett, hogy tudniillik ezeket a hízlalási hiteleket nem arra a célra használták a gazdák, amelyre ezeket adták, hanem bankba tették ezt a pénzt. (Wolff Károly: Nem általánosítottam!) Ez nagy visszhangra talált a lapokban is és olvasom a mai és a tegnapi esti lapokban, hogy ezt pertraktálták. Nagyon helyesen kárhoztatták ezt, és mindenki azt kívánja, óhajtja, sőt követeli, hogy arra a célra használják fel ezeket az összegeket, amely célra ezeket adták. (Helyeslés.) Azt nem tudom elhinni, hogy valaki bankba 5. ülése 1929 június 6-án, csütörtökön. tette volna ezt a pénzt, mert — sajnos — a gazdaközönség nem rendelkezik most olyan anyagi erővel, hogy a pénzfelesleget, ha néhány garashoz jut, betegye a bankba, ahol neki több kamatot hoz. (Rothenstein Mór: Mégis voltak ilyen esetek!) Valószínű, hogy inkább adóba fizették, beruházásra fordították, vagy egyéb sürgős szükségletekre használták fel. Ez sem helyes azonban, és én ragaszkodom hozzá, hogy ezeket arra a célra haesználja fel a gazdközönség, amelyre ezeket adták. Amikor ezeket a kölcsönöket folyósították, a kölcsönök folyósításának feltételeit rendeletben írták körül, rendeletben szabályozták. A külső hatóságokat utasítottam, hogy állandóan ellenőrizzék, ki hogyan használja fel a hizlalásra kapott hitelösszeget, és ott, ahol nem a jelzett célra használták fel, ezt jelentsék be, és azonnal esedékessé válik az összeg, s a kiutalástól számított naptól kezdve teljes kamatot, vagyis dupla kamatot köteles az illető fizetni. (Helyeslés.) Én megnyugtatom tehát a t. Házai, és a t. képviselő urat, hogy itt rigorózusan fogok eljárni és nem fogom a visszaéléseket tűrni. (Helyeslés.) Nem fogom tűrni a visszaéléseket azért sem, mert később azután elveszítenék ezek a akcióhitelek a hitelüket, és senki sem hinne abban, hogy a gazdaközönség arra a célra használja fel ezeket az összegeket^ amely célra azokat közpénzekből rendelkezésük bocsátottak. Ezeket voltam bátor a felszólalásokra válaszul adni. Kérem a t. Házat, hogy a 12. címet változatlanul elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon és a, középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 12. címet, miután azt nem támadták meg, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 13. cím. Kérem annak felolvasását. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a 13. címet). — Szabó Sándor! Szabó Sándor: T. Ház! Ez az utolsó felszólalásom ma ennél a tárcánál. TTgy a nénzügyi bizottságban, mint a nlénumban megfelelő, házszabályszerinti formában indítványt nyújtottam be ennél a címnél bizonyos módosítás tárgyában, amely a néuházak építésének támogatására szánt összegek felemelésére vonatkozik. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Megvizsgáltam iól módosító indítványomnak összes konzekvenciáit. Hozzáértő személyek utánanéztek a precedensnek és megállamtották, hog^ 1867 óta, mióta alkotmányos költségvetésünk van, nem történt a költségvetési tételekben és keretekben változás. Nem akarok ebben a^tekintetben úttörő lenni. S bár a Ház többsége, sőt — ahogy én a Ház egész korporációját ismerem — az egész Ház véleménye szerint is ez egy olyan tétel, hogy ezzel nem lehet elérni azt a népművelődési és népnevelési politikai célt, amelyet a kormány ebben a költségvetési tételben maga elé tűzöttt, mégis kénytelen vagyok deferálni az előtt a kívánság előtt, hogy e nae-v többségi felfogás ellenére, ne törjük keresztül a költségvetés kereteit, mert ezek a keretek olyanok, hogy másutt is kiérződnék a rezgése annak, ha azokat áttörnők. Én teihát a magam részéről módosító indítványoimat ezennel tisztelettel visszavonom abbain a tudatban és annak hallatára, hogy a pénzügyminiszter úr és a földinívelésügyi miniszter úr alkalmas módon gondoskodni fog arról, hogy ez az összeg, amely itt 150.000 pengőben van felvéve, megfelelő módon és a költségvetés különleges megterhelése mélkül fele-