Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-305

Àz országgyűlés Mpviselöházának 30 nem tartja indokoltnak, hogy egyidőben történjék a bearányosítás. Természetes, hogy a bearányosítás elől nem fog kitérhetni a pénzügyminiszter úr sem, s a sérelem később önmagától meg fog szűnni, mert az új állások szervezése a bearányosítást természetesen maga után vonja. Ami Láng János t. képviselőtársam felszólalását illeti, a garaközségi vízviszonyokat nem ismerem, nem is tudok felőle ebben az időben választ adni, mert teljesen kiesik azokból a vízimunkálatokból, amelyek nálunk nyilvántartásban vannak. Ha a képviselő úr ezeket a konkrét kívánságokat hozzám juttat ja, nagyon komolyan fogom mérlegelni, hogy azokat a sérelmeket, amelyekre ő szíves volt figyelmemet felhívni, hogyan tudjuk megszűntetni. Az ugyanis, hogy 12.000 pengő évi hozzájárulást követelnek egy községtől, amikor ránézve ez a lecs ápolás hátrányos volt, véleményem szerint is helytelen. Ami Forster Elek t. képviselőtársam észrevételeit illeti, hogy tudniillik a lecsapolással egyidőben az öntözést is biztosítsuk, természetes dolog, hogy a vízrendezéseknek az az ideális kívánalma, hogy lecsapoljuk a vizit, ele biztosítsuk az öntözést is, úgyhogy el ne víztelenítsük és ki ne szikkasszuk a talajt. Ezt nagyon megszívlelendőnek tartom, ezidőszerint azonban még konkrét Ígéretet erre vonatkozólag a képviselő úrnak tenni nem tudok, mert ez a jövő terve, amelynek megvalósítására csak később fog sor kerülni, ,

t Ami Maróthy László t. képviselőtársamnak a Rábaszabályozásra vonatkozó észrevételeit illeti, a Rába vízrendezésére az új, általam jeleit törvényjavaslatban ennek fedezésére egy nagy összeg van beállítva, évi 800.000 pengő, húsz év alatt 16,300.000 pengő. Azt hiszem, ha a törvényjavaslatot be tudom nyújtani, és azok a pénzügyi akadályok, amelyek késleltetik a javaslat benyújtását, megszűnnek, azt hiszem, hogy végleg megnyugvást tudunk szerezni és meg tudjuk védeni a károsodástól azt a parti érdekeltséget, amely a rendezetlenség következtében most azokat a károkat szenvedi. Hódossy t. képviselőtársam a Mérges-patak szabályozását tette szóvá. Maga a Mérges-patak a rendezést illetően városrendezési szempontból be van fejezve, A Nagypatakhoz azonban nem városrendezési, hanem vízlefolyás! érdek fűződik. Ismerem, véletlenül láttam a helyszínén a dolgot s tudom és tisztában, vagyok azzal, hogy nagyon fontos közegészségügyi és minden érdek fűződik ahhoz, hogy ez a patak ott rendeztessék. Én a miskolci kultúrmérnöki hivatalt már utasítottam is arra, hogy a rendezési munkálatok terveit készítesse élés terjessze fel hozzám. Ez a kérdés szintén az általam előbb jelzett törvényjavaslatnak megalkotása kapcsán nyer elintézését és azt hiszem, akkor fogunk aztán erre is visszatérni és az a kívánt rendezés, amelyet Hódossy t. képviselőtársam itt nagyon helyesen szóvá tett, meg fog történhetni. Ezeket voltam bátor a felszólalásokra válaszul adni- Kérem a t. Házat, hogy a címet elfogadni méltóztassék. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 7. cím meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Az ülést tíz percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. .ülése 1929 június 6-án, csütörtökön. 455 Következik a 8. cím. Kérem a jegyző urat, méltóztassék azt felolvasni. ''.•"•'"•''• Fitz Arthur jegyző (olvassa a 8. címét). Pintér László! Pintér László: T. Ház! En ennek a címnek alimentálását nem tartom a mai viszonyokkal kongruensnek. A 8. cím alatt szerepelnek a kertészet és a kisebb gazdasági ágak. A mai gazdasági viszonyok között a helyzet teljesen megváltozott, a kisebb gazdasági ágaknak a mi gazdasági jövőnk szempontjából sokkal nagyobb jelentőségük van, mint a régi mezőgazdasági művelési ágaknak. Ma már nem helyezkedhetünk tisztán csak a búzatermelésre és a búzatermelésre nem tehetjük fel egész gazdasági jövőnket, mert látjuk, különösen napjaink oktattak ki bennünket arról, hogy a búzatermelés jövője bizony, nagyon szomorú. Több képviselő úr rámutatott a baromfitenyésztés és a tojásexport fontosságára, amelyek ma már olyan tétellel szerepelnek exportunkban, hogy szinte felérik, vagy túlszárnyalj ák búzaexportunkat. Ilyen ágnak tartom én a kertészetet is, amelynek még jóformán beláthatatlan perspektívái vannak Hogy mennyire elmaradtunk mi ebben a tekintetben, azt csak egy-két adattal kívánom megvilágítani. A statisztika szerint körülbelül hétmillió értékű gyümölcs jön be még mindig Magyarországba és ebben még mindig nincs benne a déligyümölcs. E Házban már többször szóvátettem, hogy ez a koldus Magyarország és különösen az örökké síró budapesti társadalom, hány százezer, sőt millió pengőt dob ki felesleges luxuscikkekre, kanadai almára, banánra, stb.-re. Még szomorúbb ez a szám, ha közelebbrőlmegvizsgáljuk. Tudniillik 50.000 métermázsával több p-yümölcsöt vittünk ki, mint amennyit behoztunk, és mégis egy millió pengővel többet adtunk ki gyümölcsért, mint amennyit mi kaptunk. Ez azt mutatja, hogy a mi gyümölcsünk csak ömlesztve, vagonokba rakva megy ki, márkázás és csomagolás nélkül, mi tehát a csomagolásért és a minőségért fizetjük azt a pluszt, amellyel kereskedelmi mérlegünk a gyümölcsexport tekintetében passzív. A miniszter úr figyelmét nem kell felhívnom erre, csak a pénzügyminiszter úr figyelmét akarom felszólalásommal felhívni erre a kérdésre. Mert ha mi tényleg lábra akarjuk állítani mezőgazdaságunkat, akkor nem elégedhetünk meg itten 30—50.000 pengős kis tételekkel. Itt hatalmas, nagy és átfogó kertészeti programmra ván szükségünk, (Marschall Ferenc előadó: Ügy van!) de a programmhoz pénz kell, az pedig nincs. Felszólalásommal tehát azt akarom elérni, hogy ehhez a programmhoz pénz is legyen. (Helyeslés.) En magam mint kertész tudom, hogy milyen anomáliák vannak. (Farkasfalvi Farkas Géza: Mint lelki kertész!) Mint gyümölcskertész is. Az ősszel telepítettem egy nagyobb darabka kertet barackkal. Bátor vagyok a miniszter úr figyelmét felhívni a Szigetközre, hogy mennyire alkalmas a baracktermelésre, sokkal alkalmasabb, mint Kecskemét, hiszen 'teheirautoval egy-ikét óra alatt el lehet érni Béeset. (Farkasfalvi Farkas Géza: Elhiszem, de Kecskemét tiltakozik!) Kecskéimét nem. tiltakozik, mert nem Kecskemét az ország és másoknak, is Kecskemétről teli példát venmi. Kecskemét adjon ihálát az Istennek, hogy akadt egy ember, aki ott a bartacktenmelést bevezette. Arra a sajátságos felfedezésre jutottam, hogy Magyarországon a magyar barackfajtából sem lehet kapni drága pénzért sem csemetét. Itt van tehát az első fázisa a kérdésnek, ahol azt meg kell fogni. A legnagyobb gondot kell 67*