Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-305

Az országgyűlés képviselőházának 30 célja, hogy a Ház tagjai a tárca általános tárgyalásáról tájékoztatva legyenek és megismerjék az egész anyagot, hogy azután a Ház határozatai e felvilágosítások alapján történjenek. Természetes dolog, hogy az általános vita bezárása, a tanácskozás befejezése és a tárca költségvetésének megszavazása után előterjesztett beszéd ezt a célt egyrészt nem szolgálhatja, másrészt pedig bizonyos időt vesz el a részletes tárgyalás tartamából, amire vonatkozólag ú^y intézkednek a házszabályok^ hogy a tárgyalás második napját kizárólag" a részletes tárgyalásra szánják. Kérném tehát a kormány igen t. tagjait, hogy a jövőre vonatkozólag méltóztassanak az általános vita anyagára vontkozó felszólalásaikat közvetlenül az általános tanácskozás befejezettnek nyilvánítása előtt előterjeszteni. Következik az 1. cím. Fitz Arthur jegyző (olvassa): «1. cím. Központi igazgatás.» — Feliratkozva senki sincs. Elnök: Minthogy feliratkozva senki sincs, kérem a t. képviselő urakat, kíván-e valaki az «1. cím. Központi igazgatásihoz hozzászólni, igen vagy nem? (Nem.)^ Ha szólni sekisem kíván, a tétel meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. — Következik a «2. cím, Allamerdészet.» Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Reischl Richárd! Reischl Richárd: T. Képviselőház! Gróf Keglevich Gyula igen t. képviselőtársam tegnapi felszólalásában rámutatott azokra a szomorú állapotokra, melyek a Tárna völgyében vannak, ahol körülbelül 300.000 katasztrális holdnyi olyan terület van, amely teljesen kulturálatlan és felhívta az igen t. földmívelésügyi miniszter úr figyelmét arra, hogy ennek a területnek erdősítésére illetőleg bef ásítás ára tegye meg az intézkedéseket. Nagyon helyes volt ez a felszólalás, mert hiszen minden darab földterület, amelyet megmenthetünk a kultúrának, az ország gazdasági értékét emeli. Felszólalásomnak CJIA el célja, hogy reámutassak és a miniszter úr figyelmét felhívjam arra a körülményre, hogy az ország egyéb részeiben is vannak olyan területek, amelyek befásítása nemcsak gazdasági érdek, hanem elsőrangú kulturális érdek is. Es itt kívánok rámutatni azokra az állapotokra, melyek a Balaton vidékén vannak, ahol ma is nagyon sok kopasz és beültetlen terület van, amelynek beültetése pedig szintén óriási érdek, nemcsak azért, hogy ezeket a területeket a kultúra szempontjából megmentsük, hanem egyéb szempontból is, hogy tudniillik a mi szép Balatonunknak a látképét ne zavarják azok a jelenségek, amelyek jelenleg a Balaton mentén észlelhetők. Ha valaki látja azokat a gyönyörű fenyveseket, amelyek Siófok környékén és Balatonszabadinál elterülnek, önkénytelenül is azt kérdi, hogy miért nem lehet fenyőfákkal beültetni azokat a kopár legelőket és hegyeket, amelyek a Balaton körül vannak. Az én kérésem tehát az lenne, legyen szíves az igen t. földmívelésügyi miniszter úr ebben a tekintetben is utasítani az állami erdészeti hivatalokat, hogy annak a 400.000 pengőnek keretén belül, mely az Alföld fásítására fel van véve, ezen kulturálatlan területeket is beültessék, illetőleg bef ásítsák. Nem tartozik ugyan ide, t de itt ; említem meg, hogy a gyümölcstermelés érdekében ma egy akció folyik. Ügy tudom, a főispánok is utasítást kaptak, hogy f mindenütt szervezzék meg a gyümölcstermelést, a gyümölcsértékesítést, és a facsemeték ápolását. Ez Zalában meg is történt, de ehhez az szükséges, hogy olyan fa. ülése 1929 június 6-án, csütörtökön. 439 csemetéket kapjunk, amelyek egységes típusú gyümölcstermelését lehetővé teszik, ami által a kivitel megszervezése lehetővé válik. Ezért arra kérem a mélyen t. földmívelésügyi miniszter urat, hogy utasítsa az állami erdészeti hivatalokat — hiszen minden vidéken vannak faiskolák, amelyekből egy kis darabot ki lehetne hasítani, — hogy az így kiszakított faiskolákat szakértő férfiak vegyék kézbe, hogy ezáltal a gyümölcsfatenyésztést elő tudjuk mozdítani. Ez nagyobb nehézséget nem okoz, mert hiszen a munkások és a facsemeték megvannak, és ha ezt az intézkedést megtesszük, rövid idő alatt el fogjuk tudni érni azt a célt. amelyet óhajtunk, hogy a gyümölcsfatermelést előbbrevigyük. Ezt óhajtottam megjegyezni. Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nem.) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A földmívelésügyi miniszter úr kíván nyilatkozni! Mayer János földmívelésügyi miniszter: T. Ház! Teljesen méltánylom azt az óhajt, kívánságot, amelyet Reischl Richárd t. képviselőtársam felhozott és ígérem, hogy ezen a téren ebben az értelemben megteszem az intézkedéseket. Tény az, hogy az egyedüli és célravezető mód az, hogy ezek a facsemeték szakszerűen kezeltessenek, hogy így a gyümölcstermelés a kivitel szempontjából is helyes irányba tereitessék. Mondom, ebben az értelemben fogok eljárni és kérem a t. Házat, méltóztassék a szóban forgó címet elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A 2. cím meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Pakots József jegyző (olvassa): «3. cím. Gazdasági felügyelőségek, állattenyésztés és tejgazdaság.» — Melczer László! Melczer László: T. Képviselőház! Ennél a címnél felkérem a mélyen t. földmívelésügyi miniszter urat arra, lenne szíves a felügyelőségeket figyelmeztetni, hogy a gazdasági jelentéseket a valóságnak megfelelően adják be. (Elénk helyeslés.) nem pedig úgy, amint a fagykárokról szóló jelentéseknél ezt tapasztaltuk. Inkább legyenek a felügyelő urak egy kissé pesszimisták, mint optimisták, mert hiszen a börze a minisztériumból jövő jelentéseket nagyon lesi, s mindjárt kihasználja a gazdák kárára. Még egy körülményre szeretném felhívni a mélyen t. földmívelésügyi miniszter úr figyelmét.^ Tisztelet a kivételeknek, de a községek apaállatszükségleteinek beszerzésénél nem tapasztalunk kellő gondoskodást a felügyelőségek részéről. Meghagyják ugyanis a községeket abban a tudatlan felfogásban, hogy úgy a bikában, mint a sertésben és a juhban az olcsóbb és nem megfelelő apaállatot keresik. A felügyelőségnek^ volna kötelessége rábírni a gazdákat szakszerű felvilágosítással arra, hogy ne az egypár pengővel olcsóbb apaállatot vegyék meg, hanem a megfelelő állatokat igyekezzenek beszerezni, még ha azok pár pengővel drágábbak is. Kérem tehát a földmívelésügyi miniszter urat, hogy ebben az irányban is szigorúbb ellenőrzést méltóztassék gyakorolni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnölk: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Kócsán Károly! Kócsán Károly: T. Képviselőház! Talán egyetlen gazdasági ág sem lett olyan divatos és közkedvelt, mint a baromfitenyésztés, amelyről a földmívelésügyi miniszter úr előbb eni felszólalásában megemlékezett. Nem csodálkozom 65*