Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-305

Az országgyűlés képviselőházának 30 célja, hogy a Ház tagjai a tárca általános tár­gyalásáról tájékoztatva legyenek és megismer­jék az egész anyagot, hogy azután a Ház hatá­rozatai e felvilágosítások alapján történjenek. Természetes dolog, hogy az általános vita bezárása, a tanácskozás befejezése és a tárca költségvetésének megszavazása után előterjesz­tett beszéd ezt a célt egyrészt nem szolgálhatja, másrészt pedig bizonyos időt vesz el a részletes tárgyalás tartamából, amire vonatkozólag ú^y intézkednek a házszabályok^ hogy a tárgyalás második napját kizárólag" a részletes tárgyalásra szánják. Kérném tehát a kormány igen t. tag­jait, hogy a jövőre vonatkozólag méltóztassanak az általános vita anyagára vontkozó felszóla­lásaikat közvetlenül az általános tanácskozás befejezettnek nyilvánítása előtt előterjeszteni. Következik az 1. cím. Fitz Arthur jegyző (olvassa): «1. cím. Köz­ponti igazgatás.» — Feliratkozva senki sincs. Elnök: Minthogy feliratkozva senki sincs, kérem a t. képviselő urakat, kíván-e valaki az «1. cím. Központi igazgatásihoz hozzászólni, igen vagy nem? (Nem.)^ Ha szólni sekisem kí­ván, a tétel meg nem támadtatván, azt elfoga­dottnak jelentem ki. — Következik a «2. cím, Allamerdészet.» Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Reischl Richárd! Reischl Richárd: T. Képviselőház! Gróf Keglevich Gyula igen t. képviselőtársam teg­napi felszólalásában rámutatott azokra a szo­morú állapotokra, melyek a Tárna völgyében vannak, ahol körülbelül 300.000 katasztrális holdnyi olyan terület van, amely teljesen kultu­rálatlan és felhívta az igen t. földmívelésügyi miniszter úr figyelmét arra, hogy ennek a terü­letnek erdősítésére illetőleg bef ásítás ára tegye meg az intézkedéseket. Nagyon helyes volt ez a felszólalás, mert hiszen minden darab földterü­let, amelyet megmenthetünk a kultúrának, az ország gazdasági értékét emeli. Felszólalásomnak CJIA el célja, hogy reámutas­sak és a miniszter úr figyelmét felhívjam arra a körülményre, hogy az ország egyéb részeiben is vannak olyan területek, amelyek befásítása nemcsak gazdasági érdek, hanem elsőrangú kul­turális érdek is. Es itt kívánok rámutatni azokra az állapotokra, melyek a Balaton vidé­kén vannak, ahol ma is nagyon sok kopasz és beültetlen terület van, amelynek beültetése pe­dig szintén óriási érdek, nemcsak azért, hogy ezeket a területeket a kultúra szempontjából megmentsük, hanem egyéb szempontból is, hogy tudniillik a mi szép Balatonunknak a látképét ne zavarják azok a jelenségek, amelyek jelen­leg a Balaton mentén észlelhetők. Ha valaki látja azokat a gyönyörű fenyveseket, amelyek Siófok környékén és Balatonszabadinál elterül­nek, önkénytelenül is azt kérdi, hogy miért nem lehet fenyőfákkal beültetni azokat a kopár le­gelőket és hegyeket, amelyek a Balaton körül vannak. Az én kérésem tehát az lenne, legyen szí­ves az igen t. földmívelésügyi miniszter úr eb­ben a tekintetben is utasítani az állami erdé­szeti hivatalokat, hogy annak a 400.000 pengő­nek keretén belül, mely az Alföld fásítására fel van véve, ezen kulturálatlan területeket is be­ültessék, illetőleg bef ásítsák. Nem tartozik ugyan ide, t de itt ; említem meg, hogy a gyümölcstermelés érdekében ma egy akció folyik. Ügy tudom, a főispánok is utasítást kaptak, hogy f mindenütt szervezzék meg a gyümölcstermelést, a gyümölcsértékesí­tést, és a facsemeték ápolását. Ez Zalában meg is történt, de ehhez az szükséges, hogy olyan fa­. ülése 1929 június 6-án, csütörtökön. 439 csemetéket kapjunk, amelyek egységes típusú gyümölcstermelését lehetővé teszik, ami által a kivitel megszervezése lehetővé válik. Ezért arra kérem a mélyen t. földmívelés­ügyi miniszter urat, hogy utasítsa az állami er­dészeti hivatalokat — hiszen minden vidéken vannak faiskolák, amelyekből egy kis darabot ki lehetne hasítani, — hogy az így kiszakított faiskolákat szakértő férfiak vegyék kézbe, hogy ezáltal a gyümölcsfatenyésztést elő tudjuk moz­dítani. Ez nagyobb nehézséget nem okoz, mert hiszen a munkások és a facsemeték megvannak, és ha ezt az intézkedést megtesszük, rövid idő alatt el fogjuk tudni érni azt a célt. amelyet óhajtunk, hogy a gyümölcsfatermelést előbbre­vigyük. Ezt óhajtottam megjegyezni. Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nem.) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A földmívelésügyi miniszter úr kíván nyi­latkozni! Mayer János földmívelésügyi miniszter: T. Ház! Teljesen méltánylom azt az óhajt, kí­vánságot, amelyet Reischl Richárd t. képviselő­társam felhozott és ígérem, hogy ezen a téren ebben az értelemben megteszem az intézkedése­ket. Tény az, hogy az egyedüli és célravezető mód az, hogy ezek a facsemeték szakszerűen kezeltes­senek, hogy így a gyümölcstermelés a kivitel szempontjából is helyes irányba tereitessék. Mondom, ebben az értelemben fogok eljárni és kérem a t. Házat, méltóztassék a szóban forgó címet elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. A 2. cím meg nem támadtatván, azt el­fogadottnak jelentem ki. Következik a 3. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Pakots József jegyző (olvassa): «3. cím. Gaz­dasági felügyelőségek, állattenyésztés és tejgaz­daság.» — Melczer László! Melczer László: T. Képviselőház! Ennél a címnél felkérem a mélyen t. földmívelésügyi mi­niszter urat arra, lenne szíves a felügyelősége­ket figyelmeztetni, hogy a gazdasági jelentése­ket a valóságnak megfelelően adják be. (Elénk helyeslés.) nem pedig úgy, amint a fagykárokról szóló jelentéseknél ezt tapasztaltuk. Inkább le­gyenek a felügyelő urak egy kissé pesszimisták, mint optimisták, mert hiszen a börze a minisz­tériumból jövő jelentéseket nagyon lesi, s mind­járt kihasználja a gazdák kárára. Még egy körülményre szeretném felhívni a mélyen t. földmívelésügyi miniszter úr figyel­mét.^ Tisztelet a kivételeknek, de a községek apaállatszükségleteinek beszerzésénél nem ta­pasztalunk kellő gondoskodást a felügyelősé­gek részéről. Meghagyják ugyanis a községeket abban a tudatlan felfogásban, hogy úgy a bi­kában, mint a sertésben és a juhban az olcsóbb és nem megfelelő apaállatot keresik. A felügye­lőségnek^ volna kötelessége rábírni a gazdákat szakszerű felvilágosítással arra, hogy ne az egypár pengővel olcsóbb apaállatot vegyék meg, hanem a megfelelő állatokat igyekezzenek beszerezni, még ha azok pár pengővel drágáb­bak is. Kérem tehát a földmívelésügyi minisz­ter urat, hogy ebben az irányban is szigorúbb ellenőrzést méltóztassék gyakorolni. (Helyes­lés a jobboldalon és a középen.) Elnölk: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Kócsán Károly! Kócsán Károly: T. Képviselőház! Talán egyetlen gazdasági ág sem lett olyan divatos és közkedvelt, mint a baromfitenyésztés, amely­ről a földmívelésügyi miniszter úr előbb eni fel­szólalásában megemlékezett. Nem csodálkozom 65*

Next

/
Thumbnails
Contents