Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-305

4.38 Az országgyűlés képviselőházának 30 kell termelni és milyen mód szerint kell a termelésnél eljárni. Friedrich István t. képviselőtársam arra nézve, hogy a mezőgazdasági termelést mostani nyomasztó helyzetéből kivezessük, két axiómát, két fő alaptételt állapított meg. Először is a közterhek redukálását, másodszor pedig a hitel területén az összes mezőgazdasági hiteleknek kon vertálás útján való átváltoztatását. Egyik sem az én feladatom, hanem mindkettő a pénzügyminiszter úr feladata, és a pénzügyminiszter úr ezen a téren már jó példával járt elől. (Helyeslés.) Ha azonban a mezőgazdasági hitelt konvertálni akarjuk, ha csak a mezőgazdasági művelés alatt álló területet veszem és ha csak 100 pengőt kalkulálok katasztrális holdanként, akkor ezen 1,960.000 katasztrális hold területnél ca 200 millió pengőre volna szükség; ha pedig az összes termőterületet, a 16 millió katasztrális hold területet veszem alapul és katasztrális holdanként szintén 100 pengőt veszek, akkor 1600 millió pengőre volna szükség. Ha pedig konvertálni akarok és termelési hitellel akarom ellátni a gazdaközönséget, holdanként 100 pengőnél kevesebbel nem kalkulálhatok. Mármost Friedrich István t. képviselőtársam azokat az összegeket említette, amelyeket a különböző akciókra kiadtunk, voltam bátor felsorolni, és azt mondotta, hogyha azok egy összegben lettek volna a földinívelésügyi tárca rendelkezésére bocsátva, és ha azokat egy öszszegben megfelelő kamatozású agrár termelési hitel céljaira használtuk volna fel, nagyban enyhítettük volna azt a nehézséget, amely ezen a téren fennáll. Ahogyan ez így el van mondva, rendkívüli helyes dolog, ezek az összegek azonban évről-évre bocsátattak a tárca rendelkezésére és olyan termelési Programm szolgálatában használtattak fel, hogv ezeket az összegeket egyébként sem tudtuk volna mellőzni. A baromfitenyésztésnél is kimutattam, hogy mik az eredmények, s ezeket az eredményeket sohasem értük volna el, s ezt az akciót nem tudtuk volna megindítani, ha pénzt nem kaptunk volna erre. Ha a vízszabályozási munkálatokra 60 millió pengőt nem kapok, nem tudom a vizet szabályozni^ ha nem kapok pénzt a nemesített vetőmag céljaira, nem tudom a nemesített vetőmagakciót lebonyolítani, már pedig ez szintén első alapfeltétele a többtermelésnek. Ezeket az összegeket tehát céltudatos és komoly termelési célokra használtuk fel. Ha ezeket egy összegben tudtuk f volna megkapni és megfelelő kamatozású agrártermelési kölcsönné tudtuk volna átalakítani és a gazdaközönségnek rendelkezésére bocsátani, kétségkívül eredményt tudtunk volna vele elérni. Beck Lajos t. képviselőtársam az általános vitánál különösen abban a tekintetben kért tőlem nyilatkozatot, hogy az osztrákokkal az utóbbi időben lefolytatott vasúti tarifális tárgyalások során mik voltak az eredmények. Ebben a tekintetben a kereskedelmi miniszter úr folytatta le a tárgyalásokat, én csak delegátust küldtem oda, tehát ő hivatott arra. hogy ebben a kérdésben nyilatkozzék. (Beck Lajos: Egészen 'kielégítő az eredmény! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. képviselő urak! (Friedrich István: Jó ellenzéki ember ©z a < Beck Lajos! — Derültség.) Mayer János földmívelésügyi miniszter: A képviselő úr is lojálisán elismerte, ami igazság, és ugyanezt teszi Beck Lajos t. képviselőtársam is. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Mayer János földmívelésügyi miniszter: 5. ülése 1929 június 6-án, csütörtökön. Talán már hosszú ideig is vettem igénybe a t. Ház szíves türelmét (Halljuk! Halljuk!) és éppen azért nem kívánom tovább fűzni megjegyzéseimet, hiszen mindazokra az észrevételekre megadtam a választ, amelyek az általános vita során tétettek. Mint ahogy méltóztatnak látni, minden törekvésemmel azon vagyok, hogy kötelességeimnek eleget tegyek, hogy a mezőgazdasági termelés szolgálatára mindent elkövessek, hogy a többtermelést előmozdítsam és az akadályokat elhárítsam. (Élénk helyeslés jobb felől és a közénen.) Friedrich István t. képviselőtársunk volt szíves rámutatni arra, hogy ennyi agrárszakértő talán sohasem volt az országban, mint most. Azt én meg tudom érteni, hogy amikor a mezőgazdák a konjunktúra idején minden adósságukat kifizették, akkor az irigység a mezőgazdasági termeléssel folalkozók felé koncentrálódott, akkor az volt a baj, hogy a kisgazda zongorát vesz; most pedig, a mai helyzetben, amikor a nyomasztó adósságok már ólomként nehezednek a mezőgazdasági termelésre' és a megélhetést nehezítik, akkor mindenki látja és tudna mérlegelni, mi Magyarországon tulajdonképpen a mezőgazdaság, akkor érzi és látja mindenki, hogy itt az ország kenyeréről van szó. s ettől van függővé téve inarunk és kereskedelmünk és egész gazdasági életünk felviráeozása (Ügy van! Úgy van! jobbfelől és a közéven.) és hogy a foglalkozási ágnak megélhetési nehézségeivel együtt járnak az összes többi foglalkozási ágnak megélhetési nehézségei. (Zaj.) Azok a nehézségek, amelyekre itt többiképviselőtársaim is mind rámutattak, olyan mélyen gyökereznek, amelyeken ezidőszerint segíteni a kormánynak sem áll módjában. Ez a gazdaközönség azonban, amelyik a háború utáni utóbbi évtizedben gazdaságig helyzetünk reorganizálása s az ország gazdasági helyzetének és az országnak talpraállítása terén akkora áldozatokat hozott és olyan önfeláldozó, áldozatos munkát fejtett ki, amely ^lehetővé tette, hogy eljussunk oda, hogy ma tárgyaljunk ezekről a kérdésekről és tovább folytassuk a tanácskozásokat, ez a gazdaközönség, amely ezt az áldozatos munkát kifejtette, biztosítékot nyújt nekünk abban a tekintetben, hogy ezt az országot le lehet győzni, de nem lehet megsemmisíteni, hogv ez az ország fel fog virágozni és gazdaságilag meg fog erősödni. (Ügy van! Ügy van! Éljenzés jobbfelől.) Amikor megköszönöm azt a szíves és meleg érdeklődést, amelyet tárcám költségvetésénél a Ház tanúsítani szíves volt, abban a reményben fejezem be szavaimat, hogy ezt az országot elpusztítani nem lehet s jöhetünk ugyan a mezőgazdasági termelés terén nehézségekbe, ezeket a nehézségeket azonban le fogjuk küzdeni és ennek az országnak jövőjét biztosítani fogjuk. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és a középen.) Kérem a t. Házat, méltóztassék az előttünk fekvő költségvetést elfogadni. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) * Elnök: T. Ház! Az ülés elején napirendünk és pedig a földmívelésügyi tárca részletes tárgyalása során az 1. cím Központi igazgatás-nál terjesztette elő a miniszter úr az általános vita anyagára vonatkozó beszédét. A miniszter urat én felszólalásában az 1848 : III. törvénycikk 28. §-a értelmében és a házszabályok 147. §-ának alapján nem korlátozhattam, mert hiszen a kormány tagjai mindenkor felszólalhatnak, egészen kétségtelen azonban az, hogy a vita általános anyagára vonatkozó felszólalásnak éppen az a