Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-305

Az országgyűlés képviselőházának 305 ipari munkásokéval oj-djuk meg, ennek igen messzemenő elvi akadályai vannak, még pedig azért, mert a mezőgazdaságban a megbetegedések és a balesetek sokkal ritkábban fordulnak elő, mint az ipari tevékenység terén. Az ipari munkásoknál nagyobb a kockázat, ha tehát egy keretbe soroznék őket, akkor a mezőgazdasági termelés fizetné a nagyobb rizikót. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Adataim is vannak erre, hiszen Ausztriában is, Németországban is külön oldották meg a kérdést. Malasits Géza t. képviselőtársam azt állította, hogy az állami birtokon «a cselédlakásviszonyok hajmeresztőek, és hogy az 1907 : XLV. te. nincs végrehajtva. Nem tudom, hogy t. képviselőtársam honnan vette az adatokat. (Malasits Géza: Majd fényképeket küldünk!) Az 1907 : XLV. te. teljesen végre van hajtva, minden munkásnak külön lakása és kamrája van, amint a törvény előirja és jöjjön a t. képviselő úr hozzám konkrét adatokkal... (Malasits Géza: Fényképeket fogok mutatni. — Meskó Zoltán: Fényképeket tud mutatni, de konkrét adatokat nem.) En fényképeket szívesen látok és konkrét adatokat is kérek, de nem fogja tudni megcáfolni a képviselő úr azt, amit én itt hivatalos helyről, hivatalosan kijelentek, a fénykép ezt nem cáfolhatja meg. Ugyancsak Malasits t. képviselőtársam mondotta azt, hogy mindazok a szociális reformok, amelyeket létesítettünk, kirakatreformok. En azt hiszem, a képviselő úr sem mondhatja azt, hogy kirakatpolitika az, hogy egymillió hold földet juttattunk földnélkülieknek, hogy 276.000 házhelyet juttattunk olyanoknak, akiknek házhelye nem volt, hogy 20 millió pengőt osztottunk ki kis; lakások építésére és még kétszer ennyit fogunk erre a célra kiosztani, hogy kislakásokat építettünk, kórházakat és tüdőbetegszanatóriumokat létesítettünk. Ha ez kirakatpolitika és nem komoly szociálpolitika és komoly népjóléti politika és nem komoly, népies politika, akkor nem tudom, mi az. (Elénk helyeslés a jobboldalon. — Farkasfalvi Farkas Géza: De a kisententenak is kell valamit mondani. — Várnai Dániel: Farkas képviselő úr, óvatosan egy kicsit.) Elnök (csenget): Csendet kérek! (Malasits Géza: Akkor némuljon el ez a Képviselőház, ne beszéljen senki semmit. — Zaj. — Halljuk! Halíjuk!) Mayer János földmívelésügyi miniszter: Szabóky Jenő t. képviselőtársam felszólalására közlöm, hogy 500.000 pengőt bocsátottam a halászat céljaira, hogy a tél folyamán a nagy fagy következtében károsodást szenvedett halastógazdaságokat felsegítsük. A Szabóky kénviselő úr által kívánt intézkedésnek ezen a téren eleget tettem. De azt is mondta a t. képviselő úr, hogy nem tudok érvényt szerezni az általam kiadott rendeleteknek. (Szabóky Jenő: Csak a paprikarendeletre mondtam.) Jöjjön a nemes verseny Szeged és Kalocsa között! (Szabóky Jenő: Egyenlő elbánást kérünk.) Fejlessze ki Kalocsa is annyira a paprikatermelést, amint kifejlesztette Szeged. (Közbeszólások. — Meskó Zoltán: Nagyon paprikás a hangulat.) Elnök (csenget): Csendet kérek, a tárgyalást lehetetlen ilyen zajban nyugodtan folytatni. Kérem a képviselő urakat, hogy a közbeszólásoktól tartózkodjanak. Egyszerre csak egy ember beszélhet, a szónok. Mayer János földmívelésügyi miniszter: En egyformán vagyok a kalocsaiak és a szegediek mellett. Kalocsán a múlt évben nagyobb volt a termés... (Közbeszólások a középen.) Elnök: Ha a képviselő urak folyton közbeKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XXI. ülése 1929 június 6-án, csütörtökön. 437 szólnak, egyenként leszek kénytelen megnevezni, majd rendreutasítani őket. Méltóztassanak csendben maradni. Mayer János földmívelésügyi miniszter: A kalocsaiak paprikáját megvették a szegediek és szegedi márka alatt forgalomba hozták. Nem volt muszáj eladni a kalocsaiaknak a termésüket. (Szabóky Jenő: Én a homoki bort tokaji néven nem tudom forgalomba hozni!) Én kormányzati szempontból nem tartom szükségesnek beavatkozni, mert olyan kivételes eset volt a tavalyi, amely aligha fog többször előfordulni. (Szabóky Jenő: Tessék a rendeletet visszavonni!) Wolff Károly t. képviselőtársam a mezőgazdasági krízis és a mezőgazdasági export fejlesztése ügyében a főváros közreműködését ajánlotta itt fel és arra kér engem, hogy vegyem igénybe a főváros készségét és jóindulatát a mezőgazdasági kérdésekben. Nagyin örülök ennek a kijelentésnek és nagyon fontosnak és jelentősnek tartom azt a gesztust, amelyet Wolff t. képviselőtársam tett. Vígeredményben eddig a falu i'elé sohasem íett a főváros ilyen kezdeményező lépést. Nagyon okos és józan gesztus ez. Lehetetlen, hogy a főváros és a falu ne dolgozzék együtt kellő harmóniáiban és a gazdasági élet fejlesztése terén ne kövessen el mindent, hogy azt előmozdítsa. Ám éppen ezért járultam hozzá ahhoz, hogy a főváros a nagytétényi sertéshízlalótelep érdekeltségét megszerezhesse és a földmívelési minisztériummal az érdekközösséget létesítse. Azt hiszem ez az, első lépés azon a téren, amelyet Wolff Károly L képviselőtársam jelezni szíves volt és ahol a főváros a mezőgazdasági termelés és az állattenyésztés terén is jelentős szolgálatokat fog teljesíteni a vidék és az ország érdekében. (Erdélyi Aladár: A Vásárpénztár eddig is elég számlát nyújtott be!) Azt hiszem, hogy ez új alkalom és mód lesz arra, hogy megkezdődjék gazdasági téren az a folyamat, amelyet^ Wolff Károly t. képviselőtársam bejelentett, én csak hálás vagyok azért, ha a főváirois minden tekintetben azon van, hogy a mezőgazdasági termelés érdekeit szolgálni törekedlek. Friedrich István t. képviselőtársam gazdasági bajaink rendezését a racionalizálásban és terményeink versenyképessé- tételében látja. Ebben teljesen igaza van a t. képviselő úrnak. A iy képviselő úr azt mondotta, hogy tőlem várják a javaslatot a gazdák ebben a beszédemben, hogy a racionalizálás terén mit tegyenek és hogy mit vessenek. A racionalizálás tekintetében lehet módszerek és bizonyos kaptafák szerint eljárni az ipari termelésnél, .a mezőgazdasági termelésnél azonban kaptafára racionalizálni nem lehet, (Ügy van! jobb felől.) mert hiszen mindenegyes egyed, minden birtokkategória más és más, minden birtok talajviszonyai mások és mások, minden gazda tőkeerőssége más és más, tehát mindegyiket különkülön, egyénileg kell elbírálni, hogy az ő birtoka a racionalizálási módszerrel hogyan volna jövedelmezővé tehető és a termelés terén hogyan és miképpen juthatna kedvezőbb hely zetbe. A növénytermelés terén minden tekintetben folyik kísérlet a talajminőség figyelembevételével minden termény tekintetében kísérletezések folynak, és azt hiszem, hogy ezzel az egészen új módszerrel el fogunk jutni oda, amit Friedrich István t. képviselőtársam is felvetett igen helyesen és okosan, hogy akkor azután meg tudjuk állapítani, hogy a talajviszonyoknak megfelelően a gazdálkodás. szerint mely terményeket 65