Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-304

386 Az országgyűlés képviselőházának nám, trágyázási térképeket készítenek, de az individuális minőséget a helyi laboratórium szabja meg. De megállapíthatja azt is, hogy milyen búzafa^ terem meg azon a vidéken, Bánkúti, vagv Szekács-féle, szóval megállapíthatja ez a laboratórium a búzafajt is, a talajt vizsgálja és a termény nemesítése szempontjából szükséges adatokat rendelkezésére bocsátja a gazdatársadalomnak. Kétségkívül a magyar búzával nekünk fel kell vennünk a versenyt újbóli versenyképességünk érdekében, mert hiszen minőség tekintetében a tiszavidéki búza most is felveszi a versenyt. A kelésben való hátrányt nagyon könnyen lehet lecsökkenteni bizonyos tudatos, tervszerű termeléssel, úgyhogy szerintem igenis, ha mi kellő tudatossággal fogjuk irányítani az ország termelését, akkor a magyar búza újból fel fogja vehetni a versenyt a külföldön, bár kijelentem, hogy a búzatermelés kizárólagosságának problémáját a mezőgazdaságnál nem tudom elfogadni. Nekünk gondoskodnunk kell más ágazatok műveléséről is (Úgy van! Ügy van!) és itt a mezőgazdasági kivitelnél értek mindent, elsősorban a gyümölcsöt sokkal nagyobb mértékben, mint eddig volt. Lehet paprikát vagy más mellékterményeként is termeszteni. Szerintem gondoskodni kellene arról, hogy necsak kizárólag a gabonára fektessük mezőgazdaságunk súlyát, hanem, hogy más mezőgazdasági terményben is vegyük fel a versenyt a külfölddel, mert a gabonában való kizárólagosság mellett azt hiszem, rendkívül nagy időre lesz szükség, hogy az amerikai versenynyel szembe tudjunk szállani. Már pedig nekünk hosszú időnk nincsen, mert a gazdatársadalom el van adósodva és nekünk a gazdatársadalmat fel kell emelnünk. Kétségkívül gondoskodnunk kell tehát más ágazatokról is. És itt nyílik meg a földmívelésügyi tárca intézőjének nagy perspektívája abból a szempontból, hogy olyan ágazatokat állítson be a műveilésbe, amelyek a kivitel szempontjából számba jöhetnek. Itt az előbb Szabóky Jenő képviselőtársam a paprikáról beszélt. Csodálatos adatokat kaptam a bolgárkertészetről, hogy milyen kicsiny a gabonából befolyó! bevétel átlaga a paprikáéhoz képest. Nem mondom, hogy ezt a végletekig tudjuk biztosítani, de kétségkívül nagyobb arányban kell beállítani a termelés problémájába. Sajnos, az időm letelt és így nem tudok továibb foglalkozni ezzel a rendkívül érdekes kérdéssel. Kétségkívül kötelességemnek tartottam ezen az időn belül konkrét adatokat tenni a Ház asztalára, amelyek szerintem a magyar mezőgazdasági krízis megoldásánál okvetlenül szerepet fognak játszani. (Helyeslés.) Méltóztassék a földmívelésügyi miniszter úrnak & mi készségünket újólag' tudomásul venni és ha minden erőt össze fog fogni megértéssel és testvéri szeretettel, akkor meg vagyok róla győződve, hogy a mi prohléímánk, a mezőgazdasági krízis problémája meg lesz oldva annál is inkább, mert azt meg

r kéli oldani a nemzet élniakarásának jegyében. A költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Maróthy László! Maróthy László: T. Képviselőház! A gyászos kimenetelű világháború és az azt követő szomorú események kétségtelenné tették előttünk, hogy egyedül a föld. a rög lehet az alap, amelyre építve és amelyből kiindulva kijut304. ülése 1929 június 5-én, szerdán. hatunk a mai rettenetes gazdasági helyzetből. így Van ez, mert ha a földet művelő lakosságnak a fölművelő népnek meg van a jóléte, akkor megszűnik az ipari munkanélküliséig, megszűnik általaiban' a munkanélküliség, kereskedelmünk és iparunk egyaránt fellendül. A mai helyzetben ugyanis azt látjuk, hogy kereskedelmünk ellanyhult és az ipar nem tudja a gazdaközönséget, az ország lakosságát a szükséges cikkekkel megfelelően ellátni. Ha azonban a költségvetést vesszük a kezünkbe, azt látjuk, hogy, sajnos, a földmívelésügyi tárca dotációja olyan csekély, (ŰUŰJ van! Ügy van! a jobboldalon.) hoigy azzal a kitűzött célt a legjobb akarat mellett sem- tudjuk elérni. Ez alkalommal főleg két kérdéssel óhajtok foglalkozni. Az egyik főkérdés az állattenyésztés, nevezetesen a szarvasmarhatenyésztés, a másik főkérdés pedig a még szabályozatlan, úgynevezett hajózhatatlan folyóvizek szabályozásának legfontosabb szükségessége. (Helyeslés a jobboldalon.) Amint említettem, a háború és a forradalmak erősen visszavetettek, bennünket gazdasági állapotunkban, különösen a szarvasmarhatenyésztés tekintetében, úgyhogy hosszú időn át tartó lankadatlan munkára lesz szükség. hogy e téren eredményt érhessünk el. Már pedíig ennek megvalósítása alapvető

1 fontossággal bír, hiszen köztudomású, hogy az állattenyésztés a mezőgazdaság egész üzemére, külkereskedelmi viszonyainkra, az egész gazdasági életre ráüti bélyegét. Célunk megvalósításának legelső' kelléke. hogy kellő számú megfelelő ten vészállatok ál'janak a gazdaközönség rendelkezésére. Céltudatos tenyésztő munkát csak úgy tudunk végezni, ha törzskönyvezett tenyészapaállatokat alkalmazunk. Köztudomású díolog azonban, hogy az ilyen törzskönyvezett bikák megvásárlása manaDság olyan sok pénzbe kerül, hogy a nagy költség miatt, amelyet ez az egyez községekre nézve ielent. — amelyeknek háztartási viszonyai amúgy is nagyon szomorú állapotban vannak —

] nagyon' nehezen, vagy egyáltalában nem tudják ezeket beszerezni. Szükségs tehát és erre kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy a gazdasági felügyelőségeknek juttatott 15%-os engedményt emelje fel legalább 30—40, vagy ha lehet, magasabb százalékra s így lehetővé tétessék, hogy a községek ió bikákat szerezhessenek be. De e mellett szükséges lenne még az is, hogy törzskönyvezett üszőket is adhassanak

1 a gazdasági felügyelőségek a községek részére vagy pedig Svájcból importált tenyészanyaggal lássuk el bővebbem a községeket. Gazdaközönségünkben megvan a hajlam és képesség a szarvasmarhatenyésztés nívójának emelésére csak az erre szükséges anyagiakkal nem redelkezik. ennek oka pedig a rossz értékesítési viszonyokban van. A gazdaközönség évek óta panaszkodik ebben a tekintetben és sajnos a bajok már olyan nagyok, hogy az orvoslást már nem lehet apró beavatkozásokkal véghezvinni és kisebb helyi intézkedésekkel elérni, hanem itt mélyreható, gyökeres intézkedések szükségesek. Állattenyésztésünk felkarolására nemcsak a belföldi fogyasztás kedvező ellátása miatt van szükség, hanem külkereskedelmi mérlegünk emelése szempontjából is. E nélkül nemcsak a földmívelésügyi miniszter úr által megkezdett nagyjelentőségű talajjavítási akció akad meg, mert a gazdaközönség szűkiben van a nélkülözhetet-