Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-304

384 Az országgyűlés képviselőházának repel vágó- és igásállat 210.245 darab a kivitelnél és a budapesti felhozatalnál 692.000 darab az elmúlt esztendőben. Kétségtelen dolog tehát, hogy például már az állattenyésztés szempontjából is eminens fontossággal bír Budapest piacának megszervezése, mert ennek a felvevőképessége háromszor annyi, mint az egész kivitel az állatállományból. Ugyanúgy vagyunk az egyes részletekkel, kivéve a gabonát és a lisztet, — amire majd rá fogok térni — mert ott 7 millió pengő áll szemben 2 millió pengővel. De a gyümölcsnél, a tojásnál, a baromfinál megint Budapest vezet, s a baromfinál majdnem eléri Budapest az országos kivitelt. De ha veszem a mezőgazdaságnak megforgatott pénzállományát, azt látom, hogy körülbelül 1100 millió pengő a pénzforgalom. Ebből a pénzforgalomból kimegy 504 millió a kivitel útján, Budapest útján 370 millió forog s a vidéki városok útján 226 millió. Így jön 1100 millió pengő figyelembe. Megállapítom tehát itt is Budapest székesfővárosnak azt a feltétlenül domináló szerepét, amely a mezőgazdasági pénzforgalomban jelentkezik. Budapest olyan tényező, amelyre nem lehet azt mondani, hogy nem bízunk, hanem kétségtelenül adódott az élet által. Budapest pénzforgalma és fogyasztása által az, hogy ez jön elsősorban figyelembe. (Farkasfalvi Farkas Géza: Természetes! — Kuna P. András: Kitiltják a termelőket a piacról! — Malasits Géza: Ne mondjon ilyet! — Zaj.) Hogy a kisgazdatársadalomnak nincs oka a bizalmatlanságra Budapest fővárosával szemben, erre nézve konkrét adatokat hozok fel. (Farkasfalvi Farkas Géza; Ez nem bizonyíték! Mi van a lengyel burgonyával 1 —Zaj. — Elnök csenget.) Tisztelt képviselőtársam más malomban őröl. (Farikasfalvi Farkas Géza: Ugyanabban a malomban őrölök! Budapest csak azt veszi a vidéktől, amit kénytelen venni! — Zaj. — Elnök csenget.) Ezek a megjegyzések nem vonatkoznak arra a témára, amelyet most tárgyalok. (Rothensteiii Mór: Eltévesztették az utcát! — Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztasanak csendben maradni. A közbeszóló képviselő urakat pedig kérem, ne méltóztassanak közbeszólásokkal folytonosan zavarni a szónokot. Wolf Károly: Egészen jelentéktelen kérdés az, amelyet a képviselő úr mint perdöntő dolgot hozott fel, hogy tudniillik a székesfővárosi élelmezési üzem állítólag külföldön burgonyát vásárolt. (Meskó Zoltán: Nem állítólag, de biztosan!) Ez olyan parciális jelenség, amelyet mi nem helyeslünk, de magában véve ebből nagy argumentumokat levonni akkor, amikor Budapest szerepét tárgyalom a kivitel szempontjából, (Ivády Béla: Objektíve!) kicsinyes dolog. Felhozom itt azt, hogy a vásárpénztár a pestkörnyéki gazdáknak a múlt esztendőben 300.000 pengőt adott kölcsön, hogy megfelelő vetőburgonyát szerezeznek be, s ezt a kölcsönt augusztusban fogják visszafizetni. Ezenfelül kiadott a vásárpénztár a pestkörnyéki gazdáknak 1'5 millió pengőt, hogy jól tejelő teheneket szerezzenek be^ a székesfőváros élelmezésének javítása érdekében. Azonfelül kiadott a vásárpénztár nyolcmillió pengőt marha- és sertéshizlalási célokra azzal a kikötéssel, hogy ezt a hizlalt marhát és sertést Budapestre szállítsák. (Egy hang jobbfelöl: Kamatmentesen adták a kölcsönt? — Zaj.) Itt mindjárt megállapítom, hogy teljesen kárbaveszettnek tartanám — majdnem ilyen pozitív formában mondhatom — azt a hizlalási kölcsönt, amelyet az állam adott ki és amelyet az altruista intézetek adtak 304. ülése 1929 június 5-én, szerdán. ki, — az egyik is 12 millió, a másik is 12 millió — mert ott nem volt kikötve az, hogy a hizlalt állatokat idehozzák Budapestre, és mert nincs is bebizonyítva, hogy ezt a kölcsönt tényleg hizlalás céljára fordították. (Forster Elek: Ügy van!) Megkapták a kölcsönt 5 százalékos kamat mellett, ezt azután betették a takarékpénztárba kamatoztatni és a hizlalás céljára nem fordították. (Szabó Sándor: Ez nem áll! — Zaj.) Ebben a kérdésben nem akarok általánosítani s azon kivételek^ előtt, amikor az ilyen kölcsönt effektive hizlalásra fordították, ezennel meghajlok, értesülésem szerint azonban — pedig szakkörökből kaptam azokat — nem lett ellenőrizve az, hogy a kölcsön effektive hizlalás céljaira fordíttatott. (Mayer János földmivelésügyi miniszter: De igen!) A kölcsön igenis nem lett hizlalás céljaira fordítva. (Szabó Sándor: Tessék megbélyegezni azokat, akik visszaélnek, ha vannak ilyenek! —Zaj.) A vásárpénztár hizlalási kölcsöne azonban ellenőrizve hizlalás céljára fordíttatott. Es itt ajánlom a t. földmívelésügyi miniszter úrnak azt, hogyha a jövőben ad hizlalási kölcsönöket, adja azokat a vásárpénztár útján, s biztosíthatjuk a földmívelésügyi miniszter urat, hogy ezek a hizlalási kölcsönök valóban hizlalásra lesznek fordítva. (Forster Elek: Az egész országra kiterjedőleg adják azt a kölcsöntl — Zaj.) A mélyen tisztelt kormány egyes tagjainál ez a szempont már kialakulóban van. (Folytonos zaj.) Elnök: Ismételten kérem a képviselő urakat, méltózitasisanak csendben maradni. Lesz módjuk és alkalmuk a t. képviselő uraknak a földmívelésügyi tárca költségvetésének tárgyalásánál még felszólalni, most azonban méltóztassanak nyugodtan maradni. (Bárdos Ferenc: Ez csak a jobboldalnak szól! — Mozgás jobb felöl.) Wolff Károly: Nagyon értem, ha bizonyos idegességet tapasztalok a t. túloldal részéről, mert én az élet mesgyéjén haladok, és az élet mesgyéjéről a gyakorlati eseteknek a pro- ós comtra-álLásfoglalás szempontjából való idehozatala kétségtelenül idegességet involválhat egyeseiknél. En azonban abból a teljesen önzetlen szempontból kezelem ezt a kérdést, hogy a hizlalási kölcsönök tisztán hizlalás céljaira fordít tassainak és ne használják ki a kölcsönt igénybevevők azt az 5 százalékos kedvezményes kamatozást és ne tegyék a pénzt a takarékpénztárba, hanem igenis fordítsák ezt a pénzt arra a célra, amelyre rendeltetett. (Helyeslés.) Azt hiszem, ezt valamennyiünknek helyeselni kell és ebben mindannyian egyetértünk. A székesfőváros hizlalási kölcsöne kizárólag erre a célra fordíttatott, figyelmébe ajánlom tehát a miniszter úrnak ezt az utat. Nem akarom ezzel azt mondani, mintha a vidéki gazdák nem részesülhetnének ilyen kölcsönben. En nem látok ebben semmi nehézséget, mert a vásárpénztár bármilyen vidék gazdáinak is ad hizlalási kölcsönt. (Élénk helyeslés.) Most, hogy a vásárpénztárnak nagyobb lesz a tőkeereje, méltóztassanak tudomásul venni, hogy a gazdák az ország bármely vidékéről hizlalási kölcsön tekintetében nyugodtan 'fordulhatnak a vásárpénztárhoz. De továbbmegyek. A székesfőváros most egy meszemenő nagy akció kezdetén van a sertésíhí'zlalás kérdésében, ugyanis megvette a nagytétényi telep részvényállományának felét. Azt akarjuk, hogy ez a hizlalási akció is országos jelentőségű legyen és a kivitel Budapestre koncentrálódjék, ami a már meglévő