Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-303

Az országgyűlés képviselőházának különösképpen a rövidebbet húzná az a gyengébb állam, amely talán a helytelenül egész Európát behálózó legnagyobb kedvezményes elvvel szemben új elvet akarna inaugurálni. Lehetne arról vitatkozni, hogy a legnagyobb kedvezmény elvének egy olyan módosítására térjünk át, amelyre a világ vámpolitikai történetében van példa, amikor elvben statuáltatik, hogy a legnagyobb kedvezmény alapján áll az illető ország, amidőn a szerződést megköti, de ugyancsak abban a szerződésben kiköti, hogy adott alkalommal és gazdasági életének változása folyamán joga legyen neki szerződéses alapon bizonyos árukat a legnagyobb kedvezmény alól kivenni. De vájjon ez lényegében változtatást idézne-e elő és jelentékeny módon módosítaná, illetve helyesbítené-e gazdasági politikánkat? Ez olyan nyilt kérdés, amelyet csak a tapasztalás tudna igazolni vagy megcáfolni. Tény az, hogy ma már tapasztaljuk és halljuk, hogy Németország és Ausztria az egymással való közeledési tárgyalások folyamán a kedvezményezésnek és pedig a kivételes kedvezményezésnek elvét kívánná egymás közt érvényesíteni. Látjuk és halljuk, hogy Anglia anyaországának a gyarmatokkal szemben tanúsított preferenciális rendszeréhez hasonlóan szeretné íalán a dunai konföderáció gazdasági és vámpolitikai struktúráját is Benes megalkotni. Mindez egy igazságot hirdet, azt, hogy a legnagyobb kedvezmény elve már nem áll olyan szilárd bázison Európában, amint állott még néhány év előtt s talán mutatja és igazolja azt a bevezető szavaimban hirdetett tételt, hogy egyfelől Amerika hatalmas ipari ostroma, másfelől az egymást megérteni nem tudó európai állami ipari versenye közepette a gyenge országoknak nincs más menekvésük, mint közös erdekeinek mind mezőgazdasági, mind ipari téren való összefogása és ez összefogásból létesülő ig és^boldogabb gazdasági idők eljövetelének megvárása. Miután látom és tudom, hogy az igen t. kormány az ő politikájában ezidőszerint más utakat, mint amelyeket követ, nem követhet, s miután látom és tudom, hogy éber szemmel kíséri figyelemmel mindazokat a mozzanatokat is, amelyek esetleg egy kedvezőbb változásra alkalmat és módot adhatnak, a költségvetést elfogadom. (Elénk helyeslés és taps a jobb- és baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván még valaki szólni 1 (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A külügyminiszter úr kíván szólni. Walko Lajos külügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Haíljvík!) Méltóztassanak megengedni, hogy a vitában elhangzottakra a magam részéről is néhány megjegyzést tegyek. Híven a kormány által ismételve hangoztatott célkitűzéshez, ebben a most folyó költségvetési esztendőben is mindenképpen azon igyekeztünk, hogy viszonyunkat az egyes államokhoz minél békésebbé és minél barátságosabbá tegyük. (Helyeslés.) Azon igyekeztünk, hogy mind jogi, mind pénzügyi és gazdasági téren minél több állammal létesítsük azokat az egyezményeket, amely egyezmények létesítése a mi internacionális viszonylatainkban fontossággal bírhat. A jogi kérdéseket illetőleg, azt hiszem, közvetlenül a budgetvita befejezése után leszünk abban a helyzetben, hogy itt a Képviselőházban azokat megvitassuk. Én úgy gondolom, hogy együttesen lehetne megvitatni a jogi és politikai természetű egyezményeket; úgy gondolom, 303. ülése 1929 június 4-én, kedden. 351 hogy a Kellogg-paktumot, továbbá a hágai bíráskodásra vonatkozó törvényjavaslatot együttesen tárgyalhatnók, és közvetlenül azt követőleg térhetnénk át azokra az egyes választott bírósági szerződésekre, amelyeket a különböző államokkal kötöttünk. Ezek az egyezmények, ezek a szerződések tehát még a nyári szünet előtt letárgyalásra kerülnek. Ezenkívül most is folyamatban vannak egyes tárgyalásaink. Jelesül jogi téren most is folynak tárgyalásaink a balti államokkal, továbbá Spanyolországgal és a legutóbbi időben Bulgáriával az iránt, hogy velük is választott bírósági szerződéseket kössünk. Továbbá vannak más természetű jogi szerződéseink is tárgyalás alatt, így a bűntettesek kiadatási 'kérdéseit tárgyaljuk most Törökországgal, Olaszországgal és Spanyolországgal. Ezenkívül a polgári jogsegély kérdését tárgyaljuk Görögországgal. Ezeket a tárgyalásokat azonban nem hiszem, hogy le tudnók zárni a nyári szünet előtt, és így nem is hiszem, hogy ezek az egyezmények még a most folyó költségvetési évben a Képviselőház által való tárgyalásra érettekké válnának. A gazdasági kérdéseket illetőleg az elmúlt költségvetési év folyamán is ismételve hoztunk különböző egyezményeket a Képviselőház elé. En teljesen osztom Beck Lajos t. képviselőtársán vett vámtarifális kérdéseket szigorúan mérfelelő gazdasági megállapodásokra. (Halljuk! Halljuk!) Mi a magunk részéről mindenképpen igyekezünk a szakminiszter urakkal együttesen minden egyes ilyen esetben nemcsak a szorosan vett vámtarifális kérdéseket szigorúan mérlegelni és nézni azt, mi az, amit mi a saját érdekünkben elérni tartozunk, hanem ugyanolyan behatóan foglalkozunk a vasúti tarifális kérdésekkel, a tranzító és egyéb kérdésekkel is, amelyeket ő felszólalásában megemlíteni szíves volt. Most is van három megindult tárgyalásunk folyamatban. Az egyik — ez nyilvánvalóan a legnehezebb tárgyalásunk — a Németországgal való tárgyalás, ahol — azt hiszem — ősszel kerül a kérdés érdemleges megvitatására a sor; ezenkívül folyamatban van tárgyalásunk Görögországgal és Portugáliával is. Azt hiszem ezeket az utóbb említett tárgyalásokat még a nyár előtt sikerülni fog bevégezni. Mindezekkel a szerződésekkel fokozatosan kiépítjük internacionális helyzetünket, és természetesen ezeknek a szerződéseknek nemcsak jogi, gazdasági és pénzügyi jelentőségük van, hanem egyúttal megvan a politikai jelentőségük is és kihatással bírnak a mi politikai helyzetünkre is. Ami szomszédainkat illeti, a szomszédállamokkal — sajnos — még igen sok függő kérdésünk van, és a most folyó költségvetési esztendőben aránylag nem sok kérdésben tudtunk megegyezésre jutni. Sikerült egyes kérdéseket, így telekkönyvi kérdéseket, továbbá gyámpénztári kérdéseket, a határ által szelt vármegyék, községek vagyoni ügyeinek kérdését rendezni, de általában még most is igen sok a függő kérdésünk, és azt hiszem, ezeknek letárgyalása még huzamos időt fog igénybe venni. Ami egyik szomszédállammal kapcsolatosan itt a Képviselőházban a mai vita folyamán szóvá tett egyik kérdést illeti, azt tudniillik, hogy a mi leventeintézményünknél akár oktatói minőségben, akár leventeként résztvevő magyar honosokkal szemben Csehszlovákiában ismételve megtörtént az az eset, hogy ezek odaát letartóztattalak, mi ebben a kérdésben interveniáltunk, felvilágosításokat kértünk a csehszlovák kormánytól és amennyiben nem tudunk kielégítő választ kapni, abban az esetben bele leszünk kényszerítve abba, hogy mérlegelés tárgyává te-