Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-301

2&8 Az országgyűlés képviselőházának amelyek a bajokat lényegesen enyhíteni fogják. (Ügy van! jobbról.) A közjegyzők kérdésében lényeges változásról nem számolhatok be az elmúlt esztendőben. Itt bizonyos stabilizáció állott be; a megcsonkítottságunk és a menekült közjegyzők elhelyezése folytán beállott rendkívüli viszonyok szünőfélben vannak. Az a politika, amelyet az igazságügyminiszter úr e tekintetben folytat, illetőleg kezdeményezni fog s amelyet bizonyára ismertet majd, azt hiszem, az egész vonalon megnyugtató lesz. A célzat elsősorban az öreg közjegyzőhelyettesek elhelyezése. A királyi vádhatóságokat illetőleg komolyabb létszámredukciót ugyan nem jelenthetek, de a bíróságinál mégis lényegesebbet, aminek oka az, hogy a kriminalitás örvendetes módon, ha nemis nagy mértékben, csökkenő tendenciát mutat, aminek konzekvenciáit az igazságügyi kormányzat rögtön levonta a státusviszonyokban. Itt egyetlen egy tétel van a bűnügyig eljárási költségek tétele. Erről a tételről szokásomtól eltérően kissé meg kell emlékeznem, bár intenziven érzem, hogy ez a kérdés meglehetősen kényes. A bűnügyi eljárási költségek a bíróságok előtt történő bűnügyi eljárások kapcsán felmerült költségekből származnak s közel egy millió pengőt tesznek ki. A jogász közvéleményben az a nézet alakult ki, hogy itt vannak bizonyos perek, amelyeket nem akarok talán reklámpereknek nevezni, de amelyek kétségtelenül heteken, hónapokon, évszakokon keresztül húzódnak és olyan óriási apparátussal folynak, hogy meggondolandónak kell tartanunk azt, miféle módon lehetne ezek elhúzódását megakadályozni. Jogi eszközöket én magam sem tudok proponálni, miképpen lehetne elejét venni ezeknek a pöröknek s miképpen lehetné ezek túltengésének súlyos pénzügyi hatásait valahogy eliminálni. De nálam sokkal illetékesebb személynek, a Kúria elnökének újévi beszédében olvastuk... (Györiki Imre: Az ügyészek csinálják tiltott közlés címén ezeket a reklámpereket!) Elnök: Csendet kérek! Őrffy Imre: Nem tudom, lehet-e ezzel az ügyészséget joggal vádolni. Vannak hangok, amelyek a védelemire fogják. A felelősség kérdésének megállapítása mindenesetren nagyon kényes, mert végeredményben a pervezetés a bíróságnál van. Hogy azonban befejezzem ezt a témát, a Kúria elnöke újévi beszédében maga mutatott rá arra, hogy bizonyos bűnügyi perek hallatlanul hosszára nyúlásának nemcsak igazságszolgáltatási, és nemcsak súlyos pénzügyi következményei vannak, hanem az semmiképpen sem védhető dolog. Én, aki a költségvetést ismertetem, tehát a pénzügyi szempontokat is figyelembe kell vennem, rámutatok arra, hogy bár az igazságügyiminiszter úr kényesen vigyázván arra, hogy bele ne nyúljon egy olyan kérdésbe, amely tisztán bírói pervezetés és bírói hatalom kérdése, eddigi nem tehetett semmit sem, a probléma azonban itt van és kívánatos lenne valami megoldás ebben a tekintetben is. örvendetes, hogy a büntetések végrehajtásának az igazságügyi gazdasági ellátási címeinek kiadási tételei, állandó csökkenő tendenciát mutatnak. Ennek oka egyrészt az, hogy az igazságügyminisztérium nagyszerűen gazdálkodik, és meg- tudja találni számadását saját birtokkezelésében s így a gazdaságosság és takarékosság elvét az egész vonalon meg tudja valósítani. így azután mindkét címnél 301. ülése 1929 május 29-en, szerdán, apadásokkal állunk szemben és pedig státus apadásokkal is és költségbeliekkel is. Az igazságügyi gazdasági ellátásnál a 310.000 pengős apadás az előző évivel szemben azonban ne vezessen túlhamari következtetésekre. Azokat az összegeket, amelyek birtokvételek céljaira voltak beállítva, a minisztérium az idő szerint beállította. Ez a 310.000 pengő olyan tétel, amely a tárca összkiadásainak tételeit jelentékenyen csökkenti. Egy tétel van, amelyet talán a viszonyokba be nem avatott jogászok aggályosnak láthatnak, ez a fiatalkorúak bűnözése elleni védekezés címénél van, mivel itt egy elég tekintélyes, 320.000 pengős kiadáscsökkenés állapítható meg. Az igazságügyi tárca költségvetésének indokolása ezzel a kérdéssel foglalkozik és én ezt ismétlem és egy kissé kibővítem. A javító-intézetek feladatuknak csak akkor felelhetnek meg igazán, ha kellő személyzeti státusuk van. Ezeket a fiatalkorúakat, fiúkat és leányokat egyaránt, ha nem tudjuk kisebb csoportokba úgy Összeállítani, hogy legfeljebb húsznak van egy felügyelője, akkor problematikussá válik minden intézeti nevelés. Mihelyt nagyobb egységek verődnek össze, ez meggondolandó s meggondolás tárgyává is tétetett, a konzekvencia is levonatott, hogy nem jobb-e, ha a fiatalkorút kihelyezzük. Általában kisérlet történt ebben az irányban és a népjóléti tárcánál is egészségügyi szempontból. Miután nem lehetett találni költségvetési fedezetet az intézeti tanítói és felügyelői állások tekintetében, a miniszter úr egyrészt ebből az okból, hogy az intézetek nívóját ne rontsa túlságos nagy létszámmal, másrészt annálfogva, hogy a népjóléti miniszter úr elvállalta azoknak a kiadásoknak tekintélyes^ részét saját intézeteknél való elhelyezés^ formájában, olyan helyzet támad, amely jelentékeny kiadáscsökkenést eredményez, ismétlem 320.000 pengőt. U;j cím, mint már érintettem a jogügyi igazgatóság. Ez a szép és nagy történelmi múlttal bíró hivatal most már az igazságügyi tárcának a keretébe tartozik. Természeténél fogva talán ide is tartozandó lett volna eddig is és tisztán történelmi okok azok, amelyek előidézték, hogy a pénzügyminisztériumhoz tartozott. Ennek a szép intézménynek közelebbi rendeltetéséről nem akarok ezúttal szólani, csak megjegyzem, hogy az intézmény stabilis állapotban van, nagy változás nincs nála és a költségvetés tételei sem mutatnak különösebb változást. Utolsó cím a nyugdíjtétel. Ez egyike, mint voltam bátor beszédem elején említeni, a legfájóbb sebeknek. Voltam bátor rámutatni, hogy most az egész állami költségvetés nyugdíjterhe is lényegesen, sokszorosan súlyosabb, mint relatív számokban, de százalékosan is kifejezve volt a békebeli nyugdíjteher. A békeidőkben nem szerepeltek a nyugdíjak, úgyhogy azok teljes öszszegét ki lehetne ma számítani. A békebeli költségvetéseknek a nyugdíj tételei ugyanis csak 2%-ot mutatnak, ezzel szemben a mostani nyugdíjtétel tehát nem reális szembeállítás. De kétségtelen, hogy a 15%-os nyugdíj teher sokszorosa a békebelinek. Még inkább sokszorosa az igazságügyi tárcánál a 26 '5% nyugdíjteher, amely bátran nevezhető rendkívül súlyosnak és terhesnek. Itt is megvan azonban az a reménységünk, hogy ez a nyugdíjteher idővel nemcsak, hogy kiegyensúlyozódik és nem fog sem abszolút számokban, sem százalékokban emelkedő tendenciát mutatni» hanem csökkenni fog, úgyhogy az igazságügyi tárcának módja lesz a