Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-300

188 "Az országgyűlés hépviséloházának tenni, és az erre vonatkozó intézkedést kiadni. Jól tudom, hogy a közlekedési rendészet a bel­ügyminisztérium hatáskörében van, azt oda helyezték, de viszont a kereskedelemügyi mi­nisztériumnak az útügy szempontjából „első­rangú érdeke, hogy szorgalmazza a lehető leg­nagyobb eréllyel, hogy a belügyminisztérium a közlekedési rendészeti kódexet haladéktalanul adja ki. Ez szerves egész volna; de ha már a kormány nem tudta mint szerves egészet meg­érlelni és életbeléptetni, akkor legalább részle­tekben jöjjenek ezek a rendelkezések, jöjjenek amíg csak nem késő; Szó volt még a kisvasutak kérdéséről. Itt megint sajnálattal kell konstatálnom, hogy volt olyan szónok, aki a kisvasutak építésének kér­dését szembeállította az^ automobilok számára szánt utak építésének kérdésével. Ez a két do­log megint nem áll egymással szemben. Van­nak vidékek, amelyek számára a kisvasutak el­engedhetetlenül szükségesek; ilyen például Ceg­léd környéke. Viszont vannak óban vidékek, mint például Bihar vármegye, ahol köszönjük, de nem kérünk semmiféle kisvasutak Van te­hát ilyen vidék és van olyan vidék. A kisvasút építése igenis indokolt lehet, lehet vitatkozni a felett, hogy talán nem olyan nagy mértékben, amint a pénzügyminiszter úr expozéjában 1300 kilométer úthossz gyanánt bejelentette, ellen­ben hogy kisvasúira szüksége van némely vi­déknek Magyarországon, ez kétségtelen. Ez nem áll ellentétben, nem szabad, hogy keresztezze, hogy elodázza, hogy akadályozza az utak épí­tését. Ez két egészen különálló dolog és mind­kettő megáll egymás mellett. Az arányt, a sor­rendet a központi főhatóság, a kereskedelem­ügyi minisztérium kell hogy megszabja. Az utak építése tekintetében a kereske­delmi miniszter^ úrhoz kérelmem van a fagy­kár sújtotta vidékek szempontjából. Már a nép­jóléti tárcáinál szóvá tettem, hogy a népjóléti miniszter úr legyen elkészülve arra, hogy a fagykár sújtotta vidékeken a lakosság a köz­terheket nem bírván.' közterheket nem fog befizetni és legyen elkészülve arra is. hogy semmiféle olyan kötelezettséget nem tud telje­síteni, amely pénzzel, anyagiakkal áll kapcso­latban. Figyelmeztetem a népjóléti miniszter urat. hogy tehát ne számítson például olyan vidékekről, mimt Bihar vármegye, arria^ hogy a közegészségügy tekintetében a községek a folyó évben teljesíteni tudják a maguk közkötele­zettségeit. Hasonlóképpen bátor vagyok figyelmez­tetni az igen t. kereskedelmi miniszter urat arra, hogy ott. ahol ő a szerepkör megosztását tervezi és a községektől vagy vármegyéktől vár bizonyos hozzájárulást, úgyhogy az egyik szerepkört ezek, a másik szerepkört pedis az állam végezné és vállalná, méltóztassék elké­szülve lenni arra, hogy a Tiszántúlnak fagy­le ársujtotta vidékein a községek és a várme­gyék a legközelebbi jövőben nem les'znek abban ia helyzetben, hogy a reájuk háramló terheket viseljék és a reájuk háramló közkötelezettsé­geket teljesítsék. De továbbmegyek. A fiagykársujtotta vidé­kek a legnagyobb mértékben a kereskedelem­ügyi miniszter úrtól várják megsegítésüket. A mi vidékünkön — mint ahogy itt egyízben szóvátettem —' bevett régi szokás, hogy az aratási szerződésnek egyik pontja _ úgy szól, hogy az aratás megkezdésének napján az arató a munkaadójától kenyérre félmétermázsa búzát kap. Ez a félmétermázsa búza a folyó évben elmarad. Ez lesz az első kenyérkrízís 300. ülése 1929 május 28-án, kedden. a mi vidékünkön, és itt, mert egyszerűen nincs mit aratni, az aratási szerződések nem érnek semmit, azok egyszerű papírlapok. Itt nem segít semmi egyéb, — megállapíthatta már a helyszínén a földmívelésügyi miniszter űr — mint a közmunkák haladéktalan meig­indítása. Minden nap újabb kár és minden nap vszélyt jelent ezeken a vidékeken. Itt nem le­het sokat tanácskozni. Ha a földmívelésügyi miniszter úr bejárta a vidékeket, a helyszínén meggyőződhetett arról, íhogy a Képviselőház­ban ebben a kérdésben elhangzott panaszok abszolúte nem túlzottak, egyikünk sem ragad­tatta el magát semmi tekintetben, hogy túlozta volna a tényleges veszélyt és a bajokat. A föld­mívelésügyi miniszter úr tehát jelentheti, hogy a közmunkákat azonnal meg kell indítani és nem holnap, hanem ma, egy napot sem lehet késni. Ennek kapcsán felhívom az igen t. keres­kedelemügyi miniszter lír figyelmét arra, hogy az útépítés terén, például az én szűkebb hazáim­ban. Bihar vármegyében elhatározott útépítések vannak programmban. Például Fúrta községből a délibb vidékre a háziási út benne van a ke­reskedelemügyi miniszter úr Programm iában, csak az építés időpontja volt, ha jól tudom, a jövő esztendőre tervbevéve. Hasonlóképpen benne van az állam útépítési programmban a Berettyóújfalu és Földes közti útszakasz meg­építése is, de ha jól tudom, ugyancsak a követ­kező évre van tervbevéve. Ugyancsak fel van véve Nagyléta környékén is az állami útépítési programmban egy útszakasz megépítése. Ha az igen t. kereskedelemügyi miniszter úr ezt a három útszakaszt azonnal építtetés alá veszi és a közmunkákat azonnal megindítja, nyom­ban egy vármegye lakosságáról gondoskodott ég kiküszöbölte egy vármegyénél azt a veszélyt, amelyet egy általános kenyértelenség jelent. T. Ház! Figyelmeztetnem kell a kormányt, hogy a mi vidékünfeön soha olyan elkeseredett kifaikadásakat nem lehetett hallani, mint most, (Éri Márton: A kormány az oka, hogy kifa­gyott 1 ?) pedig a mi vidékünk erős magvar nem­zeti érzésű vidék, a polgári társadalomnak megbízható oszlopa. Hozzánk akármiféle pesti agitátor, akármilyen színű nyakkendővel az ott szíves fogadtatást nem talál, de a mi vidé­künkön a fagykárok miatt olyan óriási az el­keseredés, hogy nálunk sohasem hallott sza­vakkal olyan elkeseredett kifa(kadásokat hall az emlber a nép körélben, amelyek mindenkit gondolkodóba kell. hogy ejtsenek, akinek csak valamely szerepe is van a magyar közéletben. ("Éri Márton: Ki az oka a fagykároknak? — esztergályos János: A politikai rendszerük! — Derültséff.) Nem tudom, hogy közbeszóló t. kép­viselőtársaim melyik szavamból vették ki azt. hogy én a fagykárokért a kormányt okolom? Tudomásom szerint még épeszű országgyűlési képviselő vagyok, ilyet tehát nem állíthatok. Ne méltóztassék tehát nyitott ajtókat döngetni és ilyen meggondolatlan közbeszólásokat tenni. (Mozaás a jobbóldalon.) Befejezem beszédemet és kérve kérem az igen t. kereskedelemügyi miniszter urat arra, amire a népjóléti miniszter urat is kértem tár­cájának tárgyalásánál, hogy a fagykársújtott vidékeikre méltóztassék különös tekintettel lenni és a közmunkákat haladéktalanul már a leg­közelebbi napokban megindítani. (Helyeslés a balközépen.) Elnök: Szólásra következük? Fitz Artur jegyző : Kontra Aladár! Kontra Aladár: T. Ház! öt és fél évtizede

Next

/
Thumbnails
Contents