Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-300

Az országgyűlés képviselőházának 300. ülése 1929 május 28-án, kedden. 187 hogy részint ebből az. általános, országos szempontból, részint pedig tekintettel a keleti részek fagykársújtotta területeinek nagy szociális érdekeire, méltóztassék ezt a tervet a kereskedelemügyi minisztérium r irlattárából, elővenni, azt a megvalósulás -útjárta terelni és ezzel a keleti részeknek ezt a rendikívül fontos tényezőjét, ezt a vasutat és ezt a hidlat megvalósítani tenni, amit vár tőle ott 120 ezer ember, közgazdasági kérdéssé, áldássá. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik'? Pakots József jegyző: Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! A Képviselőház tegnapi ülésén az igen t. kereskedelemügyi miniszter úr, amikor válaszolt a felszólalások egy részére, azt a megjegyzést kockáztatta, hogy bizonyos kérdésekre azért nem válaszol, mert a képviselők, akik a kérdéseket megpendítették, valószínűen önmaguk sem kíváncsiak, hiszen nincsenek jelen. Én a kereskedelemügyi miniszter úrnak ezt a megjegyzését a magam részéről a legenergikusabban, legönérzetesebben és leghatározottabban viszszautasítom. (Zaj és mozgás a jobboldalon. — Éri Márton: Miért 1) Én, mint országgyűlési képviselő, nem fogadok el visszautasítás nélkül ilyen megbélyegző megállapítást egyetlenegy miniszter részéről sem. (Mérik, ellenmondások a jobboldalon. — Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter: Nem- megbélyegző!) Én a képviselői kötelesség teljesítése tekintetében magamat joggal tarthatnám példának is, ebből kifolyóan tehát, ha véletlenül nem vagyok jelen, ilyen megbélyegző nyilatkozatot utólag sem fogadhatok el. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter: Abszolúte nem megbélyegző! — Br. Podmaniczky Endre: Ez személyes kérdés!) Ha kíváncsiba t. miniszter úr, hogy miért nem voltam jelen, mindenesetre megnyugtathatom, hogy soha magánérdekből vagy magánügyeim elintézése miatt nem vagyok távol és ha a Képviselőház üléseitől távol vagyok, egyedül és kizárólag vagy az egészségi állapotom^ vagy közügy^ tart viszsza, (Erődi-Harrach Tihamér: Azt úgyis tudjuk mindnyájan egymásról, hogy magánügyeinkre nem érünk rá!) Arra kérném tehát a t. miniszter urat, hogyha reflektál arra, hogy a parlamenti tárgyalás nyugodt mederben folyjék le. ha reflektál arra, hogy személye iránt külön tisztelettel viseltessék minden egyes felszólaló, akkor viszont méltóztassék a felszólaló képviselőket is kellő tisztelettel kezelni. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter: A teljes tisztelet megvan! — Éri Márton: A legszolidabb miniszterek egyike! Érthetetlen!) Az a képviselő, aki csak szóvátesz valamit, holott önmaga sem kíváncsi arra, megítélésem szerint közönséges politikai szélhámos. Már pedig a t. miniszter úr szupponálta azt. hogy vannak ilyen országgyűlési képviselők. (Zaj jobbfelől. — Br. Podmaniczky Endre: Ez nem is a tárgyhoz tartozik! — Jánossv Gábor: Ez a szuppozició helytelen!) Elnök: Kérem a t. képviselő urat, méltóztassék a 6. címhez szólani. Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! A 6. cím körébe tartozó ügyek tekintetében szóvátettem az, útügyi törvényjavaslatot, szóyátettem a gépjárművek közúti adóját és szóvátettem a kövezetvámokat, hídvámokat és sorompókat. Őszinte sajnálatomra az igen t. miniszter úr ezekre a kérdésekre nem nyilatkozott. Még ha feltételezte is, hogy én egyénileg nem voltam kíváncsi, közölhetem a miniszter úrral, hogy az ország igenis kíváncsi, egész bizonyosan kíváncsi ezekben a kérdésekben a magyar kereskedelemügyi miniszter nyilatkozatára. Utóvégre nem közömbös kérdés az, hogy az útügyi törvényjavaslat mikor kerülhet a parlament elé, a parlamenti szünet előtt vagy után, a folyó évben vagy később és nem közömbös nekünk tudni azt, hogy milyen okok tartják vissza a kereskedelemügyi kormányt ennek a törvényjavaslatnak előterjesztésétől. Még segítséget is nyújthatunk az igen t. miniszter úrnak, esetleg pénzügyminiszter kollégájával szemben akkor, ha például az akadály a pénzügyminisztérium - részéről áll fenn. Nem közömbös az ország előtt, vájjon a kövezetvámok, a sorompóvámok és a hídvámok tekintetében a miniszter úr az elmúlt évben itt a nagy nyilvánosság előtt hangoztatott r álláspontján áll-e még ma is, igen vaq-y nem, és hajlandó-e a következtetéseket levonni, hajlandó-e mint közlekedésügyi miniszter odahatni, hogy a régmúlt időkből visszamaradt ezek a vámok eltöröltessenek. Nem közömbös^ különösen a gépjármüvek rohamos szaporodása folytán az, hogy vájjon a gépjárművek közúti célokra való megadóztatásánál változatlanul kívánja-e az igen t. kereskedelemügyi miniszter úr fenntartani az eddigi adóztatási módszert, vagyis az önsúly szerinti adóztatást, (Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter: Azt igen!) vasrv pedig elfogadja valamelyiket azok közül a propoziciók közül, amelyeket voltam bátor itt a nagy nyilvánosság előtt a miniszter úrnak feltárni. T. Képviselőház! Ennél a címnél szorgalmazom tehát a miniszterig nyilatkozatot és kérem azt az ország kívncsisá^ának kielégítése és nem a magam kíváncsiságának kielégítése céljából. Ennek kapcsán azonban meg kell jegyeznem, őszinte sajnálattal láttam a mostani vitánál is, az elmúlt évi vitánál is, hogv többen közülünk az útügyi kérdést úgy érintették, mintha szembenálló érdekek volnának abban & tekintetben, hogy vájjon az automobilok használatára szánt utak építése esetleg ellentétben állna a faluk, a szekerek használatára szánt utak építésével. Nem szabad ezt a kérdést semmi körülmények között így felfogni. Az útkérdést meg lehet és meg kell oldani úgy, hogy ebből ki ne alakuljon megint valamiféle gyűlölet, az automobil iránt, (Helyeslés a középen.) hogy ki ne alakuljon megint egy ellentét a város, az automobilon járó városi ember és a szekerén járó falusi ember között, (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Az igen t. miniszter úr kezében van mind a két forgalom irányítása, az igen t. miniszter úr vezetése alatt álló minisztériumnak kell bölcsen, okosan és ügyesen a sorrendet megállapítani az útépítés kérdésében. De a legnagyobb hiba az, hogy agrárszempontból kiinduló képviselők felszólalnak a faluból kivezető utak építése érdekében olyanformán, hogy felszólalásukból kicseng az automobilisták elleni érzés. (Zajos ellenmondások a jobboldalon. — Eri Márton: Ez az ország véleménye?) Mind a kétféle úttípusra szükség van és hangoztatom, hogy ezt csak a központból lehet egységesen megbírálni és megítélni és arra hivatott a legfőbb útügvi hatóság, a minisztérium, hogy ezt megoldja. De nem szabad még ezt a kérdést is oly módon kezelni, hogy szembeállíttassék egymással a város vagy a falu érdeke. T. Képviselőház! Ennek kapcsán teszem szóvá, hogyha már az útügyi törvényjavaslat nincs előttünk és belátható időn belül nem kerül a törvényhozás elé, akkor viszont a közlekedés rendjét illetőleg a lehető legsürgősebb volna a központ részéről a szabályozást meg-