Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.
Ülésnapok - 1927-299
138 Az országgyűlés képviselőházának néhai Szalay Péter államtitkárt, a m. kir. pos- , tának akkori nagyérdemű vezérigazgatóját választották meg Ezt a díszes pozíciót a lezajlott világháború feszült atmoszférája dacára sem vesztettük el, 1920-ban a madridi postakongresszuson ugyanis nekem volt szerencsém azt betölteni. Az 1924-ben Stockholmban ülésezett postakongresszus, amelyen csekélységem már mint doyen szerepelt, újabb bizonyítékát adta a magyar posta iránti nagy megbecsülésnek, amennyiben egy tizennégy államból álló úgynevezett tanulmányi bizottságba, amely bizottság hivatva volt a most ülésező londoni kongresszus nagy anyagát előkészíteni, az összes nagy és ponderábilis államok között a kisállamok közül egyedül Magyarországot választotta be. Ez valóban t. Ház legfényesebb bizonyítéka a mi kulturfölényünk nek és annak hivatalos elismerése az egész világ részéről. Mint már említettem, a londoni kongresszus most folytatja tanácskozásait, még pediglen most már 82 állam delegátusainak részvételével Meg vagyok győződve t. Ház, hogy a bejelentett és tárgyalásra kerülő közel 2000 javaslat közt bizonyára sok olyan fog akadni, amely hasznos újításokat tartalmaz és a nemzetközi postai relációkat mindinkább meg fogja könynyíteni. Sajnos arra, hogy a kongresszus a postát igénybevevő nagy közönség- részéről már régen várva-várt tarifaleszállítást is magával hozná, szerény nézetem szerint alig lesz kilátás. Pénzügyi és fiskális szempontokból, amelyek itt elsősorban mérvadók és amelyekre különösen és minden alkalommal a nagy államok szoktak hivatkozni, ennek a kérdésnek megoldását is ezúttal későbbi időre fogják elhalasztani. Ez a körülmény természetesen befolyással van a belföldi tarifák kialakulására is, de főleg a szomszédos országokkal szemben fennálló díjtételekre, amelyek, mint méltóztatnak tudni, a belföldieknél sokkal magasabban vannak megszabva; ez tagadhatatlanul szomszédaink ellenséges indulatának következménye. A magyar posta ezeknél a tárgyalásoknál főleg elszakított véreinkre való tekintettel a mellett kardoskodott, hogy a belföldi díjak állapíttasanak meg. Kedvező eredményt, sajnos, e részben nem lehetett elérni. T. Ház! Az előadottakkal voltam bátor rámutatni arra a különös és ránk nézve igen becses elismerésre, amelyben a művelt világ a magyar királyi postát mind a múltban részesítette, mind most részesíti. Postánk erre az elismerésre minden tekintetben rászolgált. A vesztett háború, a lezajlott forradalom, az oláh invázió rombolásait céltudatos, kitartó és megfeszített munkával rövid időn belül sikerült orvosolni, úgyhogy a magyar posta nemcsakhogy elérte fejlettségének békebeli nívóját, hanem a háború óta létesített legmodernebb berendezéseivel, a telefónautomatizálással, nemzetközi kábelek fektetésével és rádióintézményével szinte vezetőszerephez jutott. (Ügy van! a középen.) Itt nem hangsúlyozhatom eléggé azt a helyes és célravezető politikát, amelynek ezeket az eredményeket köszönhetjük, örömmel üdvözlöm a kereskedelemügyi miniszter úrnak azt a kiváló gondoskodását, amely megnyilvánult az ezidei postai előirányzatban is, és amely a további postai beruházások lehetőségéről fog a legmegfelelőbben gondoskodni. Nem mulaszthatom el azonban ebből az alkalomból, t. Ház, hogy törvényhozásunk egy bizonyos hiányosságára, illetőleg a régi időkből eredő egy mulasztásra rá ne mutassak. Még 299. ülése 1929 május 27-én, hétfon. a mai napig sincs ugyanis önálló postatörvényünk, amely a magyar posta jogalapjait körvonalazza, holott különálló postatörvénnyel találkozunk a művelt külföld minden államának legiszlaturájában. A távirdát és a telefont illetően a villamosberendezésekről szóló 1888. évi XXXI. te. intézkedik ugyan, ennek a törvénynek szellemét azonban a modern technika vívmányaival már régen túlszárnyalta, úgyhogy ez is revízióra és kiegészítésre szorul. A postát illetően azonban '•különösen visszás a helyzet, mert a mai postai jog alapjául még ma is az 1850-ben kiadott osztrák császári postapátenst kell tekinteni, amely egyes törvényeinkben bennfoglaltatik ugyan, illetőleg hivatkozás történik rá, a nélkül, azonban, hogy a magyar postai jog eddig önállóan kodifikáltatott volna. Nem kell külön hangsúlyoznom, hogy ez az állapot továbbra, tarthatatlan és ez a hazánk egyik legszomorúbb korszakából eredő jogforrás semmiképen sem méltó a mai helyzetünkhöz, de nem méltó ahhoz a kiváló hazafias szellemhez sem. amely a magyar postánál már a kiegyezés utáni időben érvényesült, Néni akarok hosszasabban foglalkozni azokkal az okokkal, amelyek érdemes elődeinket akkoriban arra késztették, hogy a kiegyezés ellenére az említett osztrák postapátenst meghagyták, csak arra akarok rámutatni, hogy ezen az állapoton most már sürgősen segíteni kell. Még aktivitásom alatt az én közreműködésemmel a magyar viszonyoknak teljesen megfelelő postatörvénytervezetet dolgozott ki a postavezórigazgatóság és a tárgyalások erre vonatkozólag az érdekelt szakminisztériumok törvényelőkészítő osztályaival meg is kezdődtek. Az ügy mai állását nem ismerem, az előadott indokokra való tekintettel azonban mély tisztelettel kérem az igen^ t. kereskedelemügyi miniszter urat, méltóztassék a kérdéssel foglalkozni és odahatni, hogy egy ilyen törvénytervezet mielőiblb a törvényhozás elé kerüljön. (Helyeslés a közéven.) Méltóztassék megengedni nekem, t. Ház, hogy még tovább is a postával foglalkozva, áttérjek néhány, a személyzetet érdeklő kérdés tárgyalására. (Halljuk! Halljuk! a középen.) Nagy megelégedéssel és köszönettel vettem tudomásul, hogy ezzel a kérdéssel, az igen t. előadó úr is szíves volt behatóan foglalkozni és ezekre rámutatni. Mindenekelőtt kénytelen vagyok, t. Ház, a kereskedelemügyi tárca múlt évi költségvetési vitája alkalmával elmondott beszédeimre hivatkozni és odahatni, hogy egy ilyen törvénytervelalkoztam a postai szolgálat különleges helyzetével és ennek kövekeztéb en avval a nehéz és terhes szolgálattal, amely teljesen különbözik minden más állami ágazatban folytatott irodai szolgálattól és rámutattam arra, hogy ezért a nehéz körülmények között teljesített szolgála : tért, amely idegeket ós egészséget ront, (Egy hang a középen: Mint a vasút!) a postaszemélyzetet bizonyos tekintetben kárpótolni ikell. Ezt régebben is elismerték és a posta személyzete tényleg .bizonyos úgynevezett postai pótlékot élvezett, amelyet azonban időközben -beszüntettek.Megállapításaimat az igen t. kereskedelemügyi miniszter úr szíves hozzájárulásával a t. Ház akkor honorálta is, amennyiben erre vonatkozólag benyújtott határozati javaslatomat egyhangúlag elfogadta. Határozati javaslatom így szól (olvassa): «Utasítsa a Képviselőház a kereskedelemügyi miniszter urat, hogy a postai alkalmazottak részére -különleges és terhes szolgálatuk elismeréseképpen egy nyugdíjba
