Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-299

Az országgyűlés képviselőházának 299. ülése 1929. évi május hó 27-én, hétfőn, Almásy László, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1929/30. évi állami költségvetés tárgyalása. A kereskedelemügyi tárca. Felszólaltak: Fejér Ottó, Szilágyi Lajos, Láng János, Esztergályos János, Tomcsányi Vilmos Pál, Bródy Ernő, Haller István, Fábián Béla, Kossalka János, Kun Béla, üsetty Béla, Kabók Lajos, Gáspárdy Elemér, Gyömörey Sándor, Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvónok hitelesítése. A kormány résééről jelen vannak : Herrmann Miksa, Wekerle Sándor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 8 perckor.) (Âz elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Petrovits György jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Fitz Arthur jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Pakots József jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak Peyer Károly képviselő úr levelét, melyben a «Nemzetközi Munkaügyi Konferencia» május hó 30-án kezdődő ^tanácskozásaira való tekintettel május hó 30-ától kezdődőleg egy havi szabadságidő engedélyezését kéri. Méltóztatnak a kért szabadságot megadni? (Igen!) A Ház a szabadságot megadja. Bemutatom Debrecen szabad királyi város közönségének feliratát a rendőrség államosítása kérdésében, továbbá Sooron vármegye közönségének feliratát a pécsi Erzsébet Tudományegyetem továbbfejlesztése tárgyában. A feliratokat a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottságnak adja ki. Napirend szerint következik az 1929/30. évi állami költségvetés (írom. 780) egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalása. Soron van a kereskedelemügyi tárca költségvetésének s vele kapcsolatban az állami üzemek költségvetése XX., XXI. és XXII, fejezetének folytatólagos általános vitája. Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Fejér Ottó! f Fejér Ottó: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassanak megengedni, hogy a kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalásánál, abból az alkalomból, hogy a folyó hó 10-én Londonban összeült IX. egyetemes postakongresszus az egész világ országainak postáit érdeklő tanácskozásait most folytatja, (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) a magyar királyi postával foglalkozzam, még pedig elsősorban annak nemzetközi vonatkozásaival. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztatnak tudni, hogy postai szempontKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXI. ból a világ összes országait egy közös nemzetközi intézmény az «Union Postale Universelle» foglalja ősze, amelyet néhány nagytudású lelkes szakférfiú kezdeményezésére 1874-ben a svájci Bernben alapítottak, kezdetben huszonnégy állam részvételével. Ezek az államok már akkor felismerték annak kiváló Jelentőségét és szükségességét, hogy az egyes nemzetek egymásközötti érintkezésében a hírszolgáltatás csak akkor felelhet meg a forgalom és a kereskedelem folyton növekvő igényeinek, ha az egyes országok postai intézményei közösen megállapított szabályok szerint működnek és tarifáiis szempontból is bizonyos közös bázisokon nyugvó díjtételekkel operálnak. Az ilyen módon 1875ben a berni postakongresszuson első ízben létrejött nemzetközi postaszerződést aláíró államok között Magyarország is mint önálló tárgyaló fél szerepelt. A magyar posta tudniillik a kiegyezéssel szintén felszabadult az osztrák befolyás alól, de, sajnos, önállósága kifelé az osztrák diplomácia fondorkodása következtében nem volt dokumentálható, tekintve hogy a szerződő országok névsorában Magyarország még akkor is Ausztria-Magyarország elnevezés alatt szerepelt. Hosszas tárgyalások folytak e miatt a magyar kormányok és a közös külügyminisztérium között. Ennek eredményeképpen már az 1885-iki lisszaboni kongresszus alkalmával sikerült a magyar posta önállóságát kifelé is érvényesíteni. Igaz ugyan, s ez az akkori állapotokra igen jellemző momentum, hogy 1906-ban az akkori külügyminiszter még egyszer megkísérelte a régi törvénytelen és a kiegyezés szellemével teljesen ellentétes állapotot visszahelyezni, azonban az akkori báró Fejérváry-kormány ezt a támadást a legnagyobb erélyességgel visszautasította és ezen időtől fogva ez a kérdés véglegesen lekerült a napirendről. Ebben az időben a magyar posta már európai nívóra tett szert és annak elsőrendű, modern berendezéseit, kifogástalan, megbízható működését az egész müveit világ elismerte. Ez az elismerés abban is nyilvánult meg, hogy a Rómában 1906-ban összeült nemzetközi postakongresszuson a kongresszus egyik legfontosabb bizottságnak alelnökévé a magyar delegátust, 21