Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.

Ülésnapok - 1927-286

Az országgyűlés képviselőházának 286. ülése 1929 május 1-en, szerdán. 41 tartott, amiben nagy része van az első Magyar Nemzeti Banknak. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja,el.) Az új pénznem stabilitása lényegesen biztosította az államháztartás egyensúlyát mindjárt már a pénzügyi rekonstrukció első évében. A magyar pengőrendszer tipikus reprezentása lett az arany standardnak, A Nemzeti Banknak alapszabályai gondoskodnak a kellő aranyról; a bankjegyforgalom és a födözet között s azonkívül biztosítékot tartalmaznak úgy a közvetlen, mint a közvetett infláció veszélyei ellen. Az infláció papirpénzei után a pengővel lassanként újból visszatért az emberekbe a pénz iránti bizalom és megbecsülés, és azt a konszolidációt, amelyet gazdasági és pénzügyi téren eddig mégis elérnünk sikerült, nem utolsó sorban stabil valutánknak, a pengőnek köszönhetjük. Sajnálattal állapíthatjuk meg mi is, hogy még messze vagyunk attól, hogy a magángazdaság fellendüléséről beszélhetnénk ; a termelésnek, az értékesítésnek, az exportnak bajai minket is igen érzékenyen érintenek. Ezt a kérdést szerény nézetem szerint nem is lehet pártszempontból bírálni, mert ennek okai és eredői nem kizárólag belföldi, hanem nemzetközi vonatkozásúak, éppen ezért tehát ennek a fontos kérdésnek a tárgyalásánál valamennyiünknek össze kell fognunk. Ez a javaslat különben nem alkalmas arra, hogy ezzel a komoly kérdéssel bővebben foglalkozhassunk ; azt hiszem, hogy rövidesen küszöbön álló költségvetési vita alkalmat fog nekünk adni, hogy ezt a fontos kérdést is részletesebben megvitassuk és idevonatkozó érveinket felsorakoztassuk. Visszatérve t. Ház a pengőre, ha annak múltját tekintjük, bízvást állíthatjuk, hogy a próbát kiállotta. Az összes indexek — a Statisztikai Hivatalnak, a Pester Lloydnak és a Szakszervezeti Tanácsnak indexszámai — mind ugyanerre az eredményre mutatnak. Természetesen ez nem jelentheti azt, hogy az áralakulásban ne lett volna eltérés. Az áralakulást a pénz és az árú oldalán jelentkező tényezők befolyásolják. A jelentkező áremelkedések azonban, ismétlem, nemzetközi jelenségek, és ez alól sajnos, hazánk sem vonhatja ki magát. Valutánk a külföldi értékelésben az aranypontok között mozog. A mindenkori magyar valutának az ország gazdasági struktúrájához híven az a természete, hogy ősszel a mezőgazdasági termelés értékesítésének időpontjában pénzünk értékesebb lesz, azaz a külföldi devizák nálunk ilyenkor esnek. Tavasszal éppen megfordítva áll a dolog, mert a mezőgazdasági termékek fogytával az ipari import is hasonlóan csökken, ilyenkor tehát a devizakurzusok nálunk a felső aranypontok felé közelednek. A folyó évben a rendes helyzettől annyiban eltérő alakulatot látunk, hogy őszi gabonakivitelünk jó termésünk ellenére, sajnos, nem sikerült, és így a rendes körülmények között fellépő devizabeáramlás elmaradt. Ehhez hozzájárult az is, hogy külföldi hitelünk is megszoríttatott. Amint tudjuk hazai zálogleveleinket nagybankjaink több mint féléve külföldön nem tudják plaszirozni, holott ez a mezőgazdaság hiteligényeinek, valamint az építkezés folytatásának elengedhetetlen alapfeltétele. Örömmel értesültünk különben arról, hogy az igen t. pénzügyminiszter úr intervenciójára ezen a téren rövidesen változás fog bekövetkezni, ami mindenesetre lényegesen hozzá fog járulni gazdasági helyzetünk javulásához. Az nem vitás, t. Ház, hogy a koronának 12.500-as alapon való átszámítása pengőre a gazdaságiéletben bizonyos drágulást vont maga uián. Nem egy dologért fizettünk egy pengőt, amit kisebb pénzegység esetén kisebb egységgel ki tudtunk volna egyenlíteni. Egyébkéntáltalános tapasztalat az, hogy a magas pénzegységű országok mindig drágábban élnek. így például nem egy árucikket, amelyért Hollandiában vagy Svájcban 10centet, illetőleg 10 centimot fizetünk, Franciaországban vagy Belgiumban olcsóbban kaphatunk meg. Az újabb fémpénzek verését csak helyeselni lehet, i Ház. A fémpénzek tagoltságának, megosztásának az a hivatása, hogy a forgalmat minél egyszerűbben és gyorsabban lehessen vele lebonyolítani és így hozzátehetjük, hogy valamely országban a pénzrendszer technikailag annál jobb, minél jobban vannak az egyes pénznemek egységei úgy kiválasztva, hogy azokkal a leggyakrabban előforduló árak egy darabban kiegyenlíthetők. A fémpénzrendszernek tehát olyannak kell lenni, hogy fokozatosan megállapított skálájával a forgalomban előforduló árak nagy részét képviselje. Kívánatos lenne a 10- és 2U-pengős bankjegyek mellett hasonló értékű aranypénzeknek is verése. Franciaországban, mint tudjuk, aranypénzt 100frankos, ezüstpénzt pedig 20-frankos értékben a közeljövőben már fognak verni. Az aranykészletnek azonban nemcsak hazánkban, hanem egész Európaszerte való aránytalan megoszlása, nagyon jól tudjuk, ezt a kérdést most időszerűvé nem teheti, éppen azért ezüstérmek verésével kell megelégednünk. A tervezett ötpengősök az ezüstanyagot tekintve minden bizonnyal meg fognak egyezni a régebbi ezüst ötkoronásokkal. Tapasztalatból tudjuk, hogy az ötkoronásokat a közönség a múltban nem szívesen tartotta m gánál, továbbadta, a köznép egy része pedig szívesen tezaurálta. Hogy a közönség a tervezett ötpengőst szívesen fogadja, igen kívánatosnak tartanám, ha az tetszetős formában, ízléses magyaros motívumokkal veretnék és nem lenne olyan nagy, mint a régi ötkoronás. Igen szerencéésnek tartom, hogy az igen t. pénzügyminiszter úr e tárgyban a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr közbejöttével a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács útján az öt- és kétpengős ezüstérmék külalakjának megállapítására nyilvános pályázatot hirdetett. A pénz nemzetközi elterjedésénél fogva különösen alkalmas arra, hogy az illető pénzverő országra felhívja a nagy világ figyelmét, ezért tehát minden nemzet nagy súlyt helyez arra, hogy fémpénzein, arany-, ezüst-, nikkel-és bronzérméin a művészi szempontokkal együtt a nemzet múltja, történelme is kifejezésre jusson. A háború után különösen tapasztaljuk ezt nemcsak a latin érmeunió államainál, hanem az utódállamoknál is. Az egyes országok bankjegyei, postabélyegei is mind erről tanúskodnak. Elismerés illeti a Magyar Nemzeti Bankot, hogy bankjegyei Ízlésesek, nehezen hamisíthatók, esztétikusak, történelmünket is kifejezik és amellett — amit bélyegeinknél már régóta sürgetünk — szép, jellegzetes magyar tájképek is és így a propaganda és az idegenforgalom szempontjából szintén előnyösek. A kétpengősöket a közönség az eddigi tapasztalatok után Ítélve, amelyeket az ezüst kétkoron ásókkal és a korábbi ezüstforintosokkal tett, bizonyára igen szívesen várja. Bár más oldalról is már többször említtetett, legyen szabad az igen t. pénzügyminiszter úr szíves figyelmét e helyen nekem is arra felhívni, hogy a jelenlegi 50 filléres nikkelpénzek helyett hasonló értékben ugyan, de a jelenlegitől lényegesen eltérő, más formájú pénzt veressen. A mai 50 filléres ugyanis a 20 filléressel igen könnyen