Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.

Ülésnapok - 1927-286

4â Àz országgyűlés képviselőházánál összetéveszthető. Ezért tehát célszerű volna, ha e helyett félpengős — vagy 50-filléres — ezüstpénz kerülne a forgalomba, amely talán arra is alkalmas lehetne, hogy az eddigi egypengős szolgáltatmányokat 50 fillérrel elintézzük. Az 50-filléresek kibocsátásával az állam is nyerne, mert annak kigyártása csak 07 fillérrel kerülne többe, mint a 20 filléres, de két és félszer több értéket képviselne annál. Minthogy az aprópénz hiánya rendszerint a drágaságot fokozza, legyen szabad még, t. Ház, néhány szóval az igen t. pénzügyminiszter úr szíves figyelmét erre a körülményre is felhívni. A közönség köréből, különösen a kereskedelmi, üzleti és bankkörökből gyakran panaszolják az aprópénz hiányát, a minek kellemetlen hatásait a heti fizetéseknél érzik. A legfőbb állami számvevőszék kimutatása szerint az elmúlt gazdasági év végén a nikkelérmék közül forgalomban volt 14,921.474 darab 50-filléres, 25,829.690 darab 20-fíliéres, 30,225.553 darab 10-filléres. A bronzérmék közül közkézen forog mintegy 70 millió darab kétfilléres, és mintegy 30 millió darab egyfilléres. Ezek mellett igen szívesen látná közönségünk egy új típusnak — az olasz soldo, a francia sou mintájára — az ötfilléresnek bevezetését, amelynek kibocsátásával úgy az állam, mint a közönség is nyerne. Az áll«

m ugyanis egy darab ötfilléreset 1'3 fillérért állítana elő, míg az egyfilléres előállítási költsége 11 fillér. Az egy filléresre tehát ráfizet, ezzel szemben az ötfilléresnél 37 fillért nyerne. A közönség sok oly háztartási cikket, élelmiszert ötfillérért vehetne, amelyért ma hat fillért kell fizetni. Azonkívül felhasználható lenne mindazon összegek fizetésénél, amelyek 5, 7, 9 fillérrel végződnek. Az üzleti életben nagyon jól tudjuk, hogy megvan a hajlandóság a felfelé való kikerekítésre, éppen ezért a szegényebb néposztály érdekében különösen fontos volna ennek az újabb tipusú aprópénznek verése. Az utódállamok közül Csehország volt az, amelyik valutáját legelőször stabilizálta, még 1921-ben. Románia a folyó évben stabilizálta a leit 310 frankos zürichi árfolyamon. Látjuk tehát, hogy hazánk a stabilizálás tekintetében — főleg a pengő rendszerével — ezt a keleti nagy utódállamot is megolőzte. A pengő a mai nehéz gazdasági helyzetünknek egyik igen értékes fundamentuma, amelyre építeni lehet s amelyet éppen azért külföldön mindig előnyösen értékelnek, és amelyet nekünk is csak becsülnünk kell. Ez a törvényjavaslat is pengővalutarendszerünknek egyik további kiépítését jelenti, ennélfogva tisztelettel ajánlom elmondott észrevételeimet az igen t. pénzügyminiszter úrnak b. figyelmébe, A törvényjavaslatot általánosságban elfogadom. (Élénk helyeslés és éljenzés. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Szólásra következik ? Gubicza Ferencz jegyző : Petrovácz Gyula ! Petrovácz Gyula : Mélyen t. Képviselőház ! A javaslatot természetesen készséggel elfogadom, de úgy a magam részéről, mint a párt részéről, amelyhez tartozni szerencsém van, vagyok bátor a pénzügyminiszter úr figyelmét ugyanazokra a kérdésekre felhívni, amelyeket az előttem felszólalt t. képviselőtársam is felvetett. Az egyik az 50-filléreseknek a gyakorlatban való használhatatlansága, a másik az 5-filléres érméknek hiánya. Az egyik érme a közforgalomban előforduló rendkívül sok tévedés miatt, a másik pedig a közforgalomból való hiánya miatt rendkívül káros hatását érezteti a vásárló közönséggel, úgy, hogy közérdeket vélünk szolgálni akkor, amikor a miniszter úr figyelmét erről az 286. ülése 1929 május 1-én, szerdán. oldalról is felhívom arra, hogy az 50-filléres, érméknek olyan módosítását, amely a 20 filléresektől való lényeges különbséget jelent, méltóztassék elrendelni. A másik kívánságunk az, hogy méltóztassék az ötfilléresek veretesét elrendelni. Egy további kérdés, amelyről szólni vagyok bátor, az, hogy ezeknek az 5 és 2 pengős ezüst érméknek az a külső képe, amely a törvényjavaslatban megvan jelölve, meglehetősen dísztelen és meglehetősen sablonos. Nagyon szeretném, hogyha ezeket az 5 és 2 pengős érméket a magyar tradiciónak inkább megfelelően és művészi megjelenésük tekintetében nemcsak a magyar közönség, hanem más közönségek előtt is értékesebbé tennék. Nyiltan mondom, arra a gondolatra célzok, amelyet tudom, hogy felvetettek és amelyről tudom, hogy foglalkozott vele a minisztertanács is, hogy t. i. az érmék hátlapjára Patrona Hungáriáé képét állítsák vissza. Ez olyan tradicionális magyar pénzforma, amelynek nemcsak nálunk, de főképen a Balkánon kereslete van és amely numizmatikai szempontból is sokkal értékesebb lenne, mint egy ilyen sablonos külső, amilyent a törvényjavaslat előír. Tisztelettel kérem a pénzügyminiszter urat, méltóztassék megfontolás tárgyává tenni, vájjon a helyett, hogy új formákat keresünk és elvetjük a régi bevált és szép formákat, amelyek a nemzet tradícióinak megfelelnek, nem volna-e helyesebb visszatérni arra az útra, amely ezeket a régi nemes formákat pénzeinkben visszaállítja, vájjon a helyett, hogy kérdéses értékű pályázatok alapján állapítják meg a pénznek ezt a sablonos formáját, nem volna-e helyesebb, hogyha visszatérnénk a történelmi alapra, és nem volna-e helyesebb, hogyha a múlt magyar érmekészítő-művészetnek e két legtipikusabb példáját-utánoznánk ezekben a most kibocsátandó érmékben, amelyek — mondom — értéke volna nemcsak a magyar közönség, hanem a művészet szemppotjából is és különösen a minket környező államok szempontjából rendkivűl nagy hatása és jelentősége lenne. Egyébként a javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben készek vagyunk elfogadni. Elnök : Kíván valaki szólni ? Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A Ház a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét elolvasni. Petrovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és az 1., 2. §okat, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad. — Olvassa a 3. §-t. Petrnvácz Gyula : Szót kérek l) Elnök : A szó a képviselő urat megilleti. Petrovácz Gyula: T. Ház! Csak azt kívánom mély sajnálattal konstatálni, hogy ennek a pártnak tiszteletteljes kérésére a pénzügyminiszter úr nem tartotta szükségesnek a válaszadást. Kérném tehát ennél a szakasznál a kérdésre a válasz megadását. Elnök : Kíván-e valaki szólni ? Ha senki szólni nem kíván, a szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 4. §. Kérem annak felolvasását. Petrovics György jegyző (olvassa a 4~7. •okát, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a t. Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Harmadszori olvasása iránt megfelelő időben fogok a Háznak előterjesztést tenni. Megállapítom egyúttal, hogy a törvény-