Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.

Ülésnapok - 1927-286

4â Àz országgyűlés képviselőházánál összetéveszthető. Ezért tehát célszerű volna, ha e helyett félpengős — vagy 50-filléres — ezüst­pénz kerülne a forgalomba, amely talán arra is alkalmas lehetne, hogy az eddigi egypengős szol­gáltatmányokat 50 fillérrel elintézzük. Az 50-fillé­resek kibocsátásával az állam is nyerne, mert annak kigyártása csak 07 fillérrel kerülne többe, mint a 20 filléres, de két és félszer több értéket képviselne annál. Minthogy az aprópénz hiánya rendszerint a drágaságot fokozza, legyen szabad még, t. Ház, néhány szóval az igen t. pénzügyminiszter úr szíves figyelmét erre a körülményre is felhívni. A közönség köréből, különösen a kereskedelmi, üzleti és bankkörökből gyakran panaszolják az aprópénz hiányát, a minek kellemetlen hatásait a heti fizetéseknél érzik. A legfőbb állami szám­vevőszék kimutatása szerint az elmúlt gazdasági év végén a nikkelérmék közül forgalomban volt 14,921.474 darab 50-filléres, 25,829.690 darab 20-fíl­iéres, 30,225.553 darab 10-filléres. A bronzérmék közül közkézen forog mintegy 70 millió darab kétfilléres, és mintegy 30 millió darab egyfilléres. Ezek mellett igen szívesen látná közönségünk egy új típusnak — az olasz soldo, a francia sou mintájára — az ötfilléresnek bevezetését, amely­nek kibocsátásával úgy az állam, mint a közön­ség is nyerne. Az áll« m ugyanis egy darab öt­filléreset 1'3 fillérért állítana elő, míg az egyfil­léres előállítási költsége 11 fillér. Az egy filléresre tehát ráfizet, ezzel szemben az ötfilléresnél 37 fillért nyerne. A közönség sok oly háztartási cik­ket, élelmiszert ötfillérért vehetne, amelyért ma hat fillért kell fizetni. Azonkívül felhasználható lenne mindazon összegek fizetésénél, amelyek 5, 7, 9 fillérrel vég­ződnek. Az üzleti életben nagyon jól tudjuk, hogy megvan a hajlandóság a felfelé való kikerekítésre, éppen ezért a szegényebb néposztály érdekében különösen fontos volna ennek az újabb tipusú aprópénznek verése. Az utódállamok közül Csehország volt az, amelyik valutáját legelőször stabilizálta, még 1921-ben. Románia a folyó évben stabilizálta a leit 310 frankos zürichi árfolyamon. Látjuk tehát, hogy hazánk a stabilizálás tekintetében — főleg a pengő rendszerével — ezt a keleti nagy utód­államot is megolőzte. A pengő a mai nehéz gazdasági helyzetünknek egyik igen értékes fundamentuma, amelyre épí­teni lehet s amelyet éppen azért külföldön mindig előnyösen értékelnek, és amelyet nekünk is csak becsülnünk kell. Ez a törvényjavaslat is pengő­valutarendszerünknek egyik további kiépítését jelenti, ennélfogva tisztelettel ajánlom elmondott észrevételeimet az igen t. pénzügyminiszter úrnak b. figyelmébe, A törvényjavaslatot általánosságban elfoga­dom. (Élénk helyeslés és éljenzés. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Szólásra következik ? Gubicza Ferencz jegyző : Petrovácz Gyula ! Petrovácz Gyula : Mélyen t. Képviselőház ! A javaslatot természetesen készséggel elfogadom, de úgy a magam részéről, mint a párt részéről, amelyhez tartozni szerencsém van, vagyok bátor a pénzügyminiszter úr figyelmét ugyanazokra a kérdésekre felhívni, amelyeket az előttem fel­szólalt t. képviselőtársam is felvetett. Az egyik az 50-filléreseknek a gyakorlatban való használ­hatatlansága, a másik az 5-filléres érméknek hiánya. Az egyik érme a közforgalomban elő­forduló rendkívül sok tévedés miatt, a másik pedig a közforgalomból való hiánya miatt rend­kívül káros hatását érezteti a vásárló közön­séggel, úgy, hogy közérdeket vélünk szolgálni akkor, amikor a miniszter úr figyelmét erről az 286. ülése 1929 május 1-én, szerdán. oldalról is felhívom arra, hogy az 50-filléres, érméknek olyan módosítását, amely a 20 fillére­sektől való lényeges különbséget jelent, méltóz­tassék elrendelni. A másik kívánságunk az, hogy méltóztassék az ötfilléresek veretesét elrendelni. Egy további kérdés, amelyről szólni vagyok bátor, az, hogy ezeknek az 5 és 2 pengős ezüst érméknek az a külső képe, amely a törvényjavas­latban megvan jelölve, meglehetősen dísztelen és meglehetősen sablonos. Nagyon szeretném, hogyha ezeket az 5 és 2 pengős érméket a magyar tradiciónak inkább megfelelően és művészi meg­jelenésük tekintetében nemcsak a magyar közön­ség, hanem más közönségek előtt is értékesebbé tennék. Nyiltan mondom, arra a gondolatra cél­zok, amelyet tudom, hogy felvetettek és amely­ről tudom, hogy foglalkozott vele a miniszter­tanács is, hogy t. i. az érmék hátlapjára Patrona Hungáriáé képét állítsák vissza. Ez olyan tradi­cionális magyar pénzforma, amelynek nemcsak nálunk, de főképen a Balkánon kereslete van és amely numizmatikai szempontból is sokkal ér­tékesebb lenne, mint egy ilyen sablonos külső, amilyent a törvényjavaslat előír. Tisztelettel kérem a pénzügyminiszter urat, méltóztassék megfontolás tárgyává tenni, vájjon a helyett, hogy új formákat keresünk és elvetjük a régi bevált és szép formákat, amelyek a nemzet tradícióinak megfelelnek, nem volna-e helyesebb visszatérni arra az útra, amely ezeket a régi nemes formákat pénzeinkben visszaállítja, vájjon a helyett, hogy kérdéses értékű pályázatok alapján állapítják meg a pénznek ezt a sablonos formáját, nem volna-e helyesebb, hogyha visszatérnénk a történelmi alapra, és nem volna-e helyesebb, hogyha a múlt magyar érmekészítő-művészetnek e két legtipikusabb példáját-utánoznánk ezekben a most kibocsátandó érmékben, amelyek — mon­dom — értéke volna nemcsak a magyar közönség, hanem a művészet szemppotjából is és különösen a minket környező államok szempontjából rend­kivűl nagy hatása és jelentősége lenne. Egyéb­ként a javaslatot úgy általánosságban, mint rész­leteiben készek vagyunk elfogadni. Elnök : Kíván valaki szólni ? Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást be­fejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvény­javaslatot a pénzügyi bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául el­fogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A Ház a tör­vényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el­fogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat cí­mét elolvasni. Petrovics György jegyző (olvassa a törvény­javaslat címét és az 1., 2. §okat, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad. — Olvassa a 3. §-t. Petrnvácz Gyula : Szót kérek l) Elnök : A szó a képviselő urat megilleti. Petrovácz Gyula: T. Ház! Csak azt kívánom mély sajnálattal konstatálni, hogy ennek a párt­nak tiszteletteljes kérésére a pénzügyminiszter úr nem tartotta szükségesnek a válaszadást. Kérném tehát ennél a szakasznál a kérdésre a válasz meg­adását. Elnök : Kíván-e valaki szólni ? Ha senki szólni nem kíván, a szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 4. §. Kérem annak felolvasását. Petrovics György jegyző (olvassa a 4~7. •okát, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a t. Ház a törvényjavaslatot rész­leteiben is letárgyalta. Harmadszori olvasása iránt megfelelő időben fogok a Háznak előterjesztést tenni. Megállapítom egyúttal, hogy a törvény-

Next

/
Thumbnails
Contents