Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.

Ülésnapok - 1927-286

38 Az országgyűlés képviselőházánál akár a miniszter úr utódának kormányzata alatt jogosulatlan igényeket ne tegyen lehetővé, hogy akkor a miniszter úr miért nem fogadja el indítványomat, hogy ezt az egyáltalában nem sürgős javaslatot, ezt az egyáltalában — hangsúlyozom — nem sürgős javaslatot, legalább ebben a szakaszában, ebben a rendelkezésében, amely itt a megszállt területeken elvett ingatlan vételárából vagy kártérítéséből eredő új vásárlásokra vonatkozólag az illetékeket le akarja engedtetni, küldjük vissza a bizottsághoz, vagy ejtse el a miniszter úr és egy új, szabályos, megfelelő, precíz szöveget nyújtson be. Elnök : Szólásra következik ? Szabó Zoltán jegyző : Csik József ! Csik József : T. Képviselőház ! Azt hiszem, a mélyen t. pénzügyminiszter úr nem veszi rossz néven, hogy kritikát gyakoroltam a benyújtott törvényjavaslat felett, mert én képviselői minőségemet nem úgy magyarázom, mint valami Fejbólintó János, hanem már pártállásomból kifolyólag is őszinte és szabad kritikát gyakorolok minden törvényjavaslat felett, amely a plénum elé kerül. (Friedrich István : Hála Istennek ! - Meskó Zoltán : Nagyon helyes !) Ezt megtették a régi Magyarországon is. A pénzügyminiszter úr emlékezhetik arra, hogy Széli Kálmánnak és Wekerle Sándornak minisztersége alatt sokszor a saját pártjuknak emberei nagyon erős kritikát gyakoroltak velük szemben, de nekik eszük ágában sem volt ezt rossz néven venni. De nemcsak nálunk, hanem külföldön is általános uzus ez a parlamenti életben. Hiszen Angliában annak idején Disraeli éppen a saját miniszterelnöke ellen foglalt nagyon sokszor állást. A kritika sokszor más szempontból vet fényt az illető javaslatra s nagyobb perspektívát nyújt a miniszternek és ezen perspektíva alapján sokkal inkább közmegnyugvásra tudja a törvényjavaslatot képviselni, mint kellő kritika nélkül. Én meg vagyok győződve, hogy amikor kritikát gyakorolok valamely törvényjavaslat felett, esze ágába se jut senkinek, hogy azt személyes élből tenném, hanem csak az ügy iránti tisztességes és becsületes jószándékból. (Helyeslés.) T. Ház ! A t. pénzügyminiszter úr volt szíves velünk szemben megvédelmezni a kisbirtokosok és a vitézi telkesek vagyonátruházási illetékének elengedéséről szóló törvényjavaslat jogosultságát. Én nagyon örültem annak az ékesszólásnak, ahogyan pártfogásába vette a kisbirtokosokat és a vitézi telkeseket, azonban erre vonatkozólag az a felfogásom, hogy csak egyetlenegy ember beszélt ezeknek védelmében nálam ékesszólóbban a mai napon, — bocsánatot kérek Rassay Károly igen t. képviselőtársamtól, ha talán magára venné — t. i. a pénzügyminiszter úr. Egész beszédem tendenciája az volt, hogy ezeket az embereket védelmembe helyezzem s dicsértem a pénzügyminiszter urat azért, hogy a kisemberekre gondolt. Hiszen argumentumot hoztam fel arra nézve, hogy milyen helyes és célszerű volt ezen emberek illetékének az elengedése. A magam részéről nagyon csodálom, hogy éppen velük szemben iparkodott ezt a pénzügyminiszter úr megvédelmezni. De a pénzügyminiszter úr volt szíves említeni azt is, hogy igenis nem érti azt az eljárásunkat, hogy amikor annyi kategória volt, amely segítségre szorul, talán lenne kategória olyan is, amely jobban megérdemelte volna a támogatást. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék figyelembe venni, hogy a címhez méltóztatik szólni. (Friedrich István: Nem lehet itt, ebben a Házban beszélni!) Kérem képviselő urak. én eléggé méltányosan alkalmazom a házszabályokat, (Friedrich István: Ezt elismerem!), de mindenesetre felhívom a figyelmét a t. képviselő úrnak, hogy 586". ülése 1929 május 1-én, szerdán. a címhez méltóztassék szólni- Kérem, tessék folytatni beszédét! (Friedrich István : Miniszter és ellenzék! Más párt nincs hetek óta! — Meskó Zoltán: Ugyan kérem, ne méltóztassék ilyet mondani!) Csendet kérek, képviselő urak. (Friedrich István: Az egész párt csak a miniszter! — Simon András: Szerintünk elég, ha egy ember beszél egyszerre!) Kérem képviselő urak, a közbeszólások akadályozzák a szónokot. (Jánossy Gábor: Itt nem lehet beszélni? Hiszen mindenki beszél ! Az a baj! — Derültség.) Csik József: A t. miniszter úr nehezményezte, hogy kifogásoljuk ezek segítését, a helyett, hogy követeinők a segítség szükségességét egyéb kategóriákban is, amelyek jobban megérdemelnék a segítést, mint az a kategória, amely itt e törvényjavaslat folytán segítséget fog kapni. T. Ház ! A pénzügyminiszter úr azt is említette, hogy hiszen bírói ítél ke? és folytán jutottak pl. középbirtokhoz azok a tulajdonosok, s hogy merjük mi kritika tárgyává tenni a bíróság ítéletét. A t. pénzügyminiszter úr ezt méltóztatott nehezményezni. (Zaj. ~ Szilágyi Lajos : A Felsőházban gróf Hadik János beszélt erről ! Adatai nagyon érdekesek ! — Friedrich István : Külön regényt lehetne erről írni ! — Simon András : Egyezzünk meg abban, hogy Csik József a szónok ! — Derültség.) Elnök : Kérem, képviselő urak, a szónoknak nincs sok ideié, méltóztassanak tehát megengedni, hogy azt felhasználhassa. Csik József : T. Ház ! Iparkodom röviden beszélni és lehetőleg a címhez tartom magam. Mi a bíróság ítélete iránt mindenesetre a legnagyobb tisztelettel viseltetünk ; ha azonban a kritikát kárhoztatja nálam a t. pénzügyminiszter úr, akkor méltóztassék kárhoztatni azt az egységes párt egyes tagjainál is, mert hiszen azok között az egységes párti képviselők között, akik a múlt nemzetgyűlésben bent voltak, talán egy sincs, aki ne tette volna erős kritika tárgyává a földrendezés során felmerült egyes momentumokat, amelyek folytán bírósági ítéletek is történtek. (Meskó Zoltán : Sajnos, ez így van !) Ha ezt tőlem rossz néven veszi a t. pénzügyminiszter úr, akkor méltóztassék rossz néven venni az egységes párt illető tagjai részéről is. (Meskó Zoltán : A képviselő úr szintén kormánytámogató ! Vagy nem! — Derültség.) A pénzügyminiszter úr azt a kérdést volt szíves hozzám intézni, hogy vájjon mit szólok az egyházak illetékének elengedéséhez 1 (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! A közbeszóló képviselő urakkal szemben szigorúbban fogok fellépni ! Méltóztassék türelemmel és nyugodtan meghallgatni a szónokot és lehetővé tenni számára, hogy beszédét folytathassa ! Csik József : A pénzügyminiszter úr tehát az egyházak illetékének elegendésére vonatkozólag volt szíves hozzám kérdést intézni. Nekem az elvi álláspontom a földreformtörvény végrehajtásával kapcsolatosan, amint nem egy képviselőházi beszédem bizonyítja, a múlt nemzetgyűlésben mindig az volt, hogy a középbirtok juttatása ellen fogr laltain állást, mert elvileg helytelenítettem azt a módszert, amely bárkinek középbirtokot juttat. Ma is ez a felfogásom, mert ha azt a 20.000 holdat, amelyet középbirtok gyanánt osztottak ki. amint a pénzügyminiszter úr volt szíves mondani, — kisemberek kezére juttatták volna, akkor 500Ü kisember 4—4 holdat kaphatott volna és akkor nem lenne olyan nagy nyomor és munkanélküliség a mezőgazdasági munkások között, amilyen most van. (Zaj és felkiáltások jobbfelöt : Hogy lehet ezt mondani ?) Éppen Hegedűs Kálmán t. képviselőtársam a napokban tartott egy szakszerű előadást a mezőgazdasági munkanélküliségről és kimutatta,