Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.

Ülésnapok - 1927-285

24 Az országgyűlés képviselőházának i Elnök: Szólásra következik? i Szabó Zoltán jegyző: Petrovácz Gyula! < ! Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! Kiegé- i szítésül egyrészt annak, amit Wolff Károly t. I képviselőtársam ennél a szakasznál mondott, j másrészt megmagyarázásul annak a közbeszó- j lásomnak, amelyben a miniszter úrnak a 7 mil- j lió pengős feleslegre vonatkozó argumentumát • illojálisnak tartottam, vagyok bátor a követ- j kező egyetlen megjegyzést tenni: A miniszter úrnak tudnia kell, hogy ez a \ hétmillió pengő fel nem használt hitel a szé- j kesfőváros részéről azért nem használtatott fel, \ mert az előirányzat felhasználására vonatkozólag tett előterjesztéseket az illetékes felügyeleti hatóságok idejekorán nem hagyták jóvá. Pél dául a múlt évre tervezett három iskola építési költségei, amelyek kétmillió pengőt tettek ki, csak az idén március hónapban hagyattak jóvá a belügyminiszter úr által, s ennek következtében a székesfőváros nem volt abban a helyzetben, hogy ezt az összeget a múlt esztendőben felhasználhatta volna. Ezekből a tételekből állanak elő ezek. Amikor tehát a székesfőváros fel akar használni egyes hiteleket, és a felügyeleti hatóságok késedelmes elintézése folytán nem képes azokat felhasználni, úgyhogy a hiba, amely ezt az eredmiényt előidézte, nem a székesfővárosban, hanem a felügyeleti hatóságban van, akkor igenis a fővárossal szemben illojális módon felhasználtnak tartom ezt az argumentumot. Ezt voltam bátor közbeszólásom megmagyarázásakép tisztelettel megjegyezni. Elnök: Kíván-e még valaki szólni?

t (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván nyilatkozni? (Wekerle Sándor pénzügyminiszter: Nem!) Az előadó úr kíván szólani? (Örffy Imre előadó: Nem!) A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méítóztatik-e a 18. §-t elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a 18. §-t elfogadta. Következik a 19. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 19. §-t, amelyet a ház észrevétel nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta, és annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Következik az Országos Magyar Ipari Jelzálogintézet Részvénytársaság adó- és illetékkedvezményeiről szóló törvényjavaslat (írom. 737., 755) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Örffy Imre előadó: T. Ház! A földhitel lebonyolítására alakult altruiszfikus intezeteknek méig az 1928 : XX. tcikk igen tágkörű illetékmentességet adott, E törvénycikk beiktatása után fogadta el a Ház az 1928 : XXI. tcikkel az Ipari Jelzálogintézet Részvénytársaságra vonatkozó törvényt, amelyben ezek az illetékkedvezmények nincsenek meg. Tekintettel arra, hogy ez az Ipari Jelzálogintézet éppen olyan altruisztikus intézet, mint a ! földhitel lebonyolítására alakult és már kedvez- j ményezett szövetkezetek, teljesen indokolt, hogy ! ennek az intézetnek részére is megadjuk azokat a kedvezményeket, amelyeket az előbb nevezett intézetek kaptak. Ugyanez az indoka annak is, j hogy a törvényjavaslat a 2. §-ban visszamenő j hatást állapított meg. "85. ülése 1929 április 30-án, kedden. Minthogy a bizottság nem tartotta szükségesnek, hogy a törvényjavaslaton változtasson, tisztelettel kérem, méltóztassék azt úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Senki feliratkozva nincsen! Elnök: Kérdem, kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A pénzügyminiszter úr kíván szólani? (Wekerle Sándor pénügyminiszter: Nem! Az előadó úr kíván szólni? (örffy Imre előadó: Nem)! Minthogy szólásjoga többé senkinek nincsen, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban a részletes vita alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1. §-át. melyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad. — Olvassa a törvényjavaslat 2. §-át.) — Temesváry Imre! Temesváry Imre: T. Képviselőház! Tisztelettel kérem, méltóztassék az 1. § után a következő új 2. %-t beiktatni. (Olvassa): «(1.) Ha egyéni vagy társas cég pusztán azért, hogy ipari jelzálogkölcsönt kaphasson, részvénytársasággá alakul, vagy alakult át, a pénzügyminiszter az Országos Magyar Ipari Jelzálogintézet Részvénytársaság javaslatára a részvénykibocsátási illeték és a kapcsolatos ingatlan-vagyonátruházási illeték mérve tekintetében kedvezményt adhat. (2.) Ha az ilyen részvénytársaság az ipari jelzálogkölcsön visszafizetésnek befejezése után azonnal egyéni vagy társascéggé visszaalakul, a pénzügyminiszter az ingatlan-vagyonátruházási illetéket és az esetleges ingó-átruházási szerződési illetéket egészben vagy részben elengedheti, amennyiben a visszalakulással az előbbi cégtulajdoni állapot áll vissza. (3.) Az ületménykedyezmény vagy mentesség csupán a cégnek 1929. évi május hó 1. napján már megvolt vagyonára nézve adható meg. (4.) Á pénzügyminiszter részéről az ingatlanvagyonátruházási illeték alól adott kedvezmény vagy mentesség kiterjed a községi ingatlanvagyonátruházási illetékre, vagyis az 1920. évi XXXIV. te. 115-117. §-ára is.» Bátor vagyok ezt az indítványomat a következőkben megindokolni. (Halljuk! Halljuk!) Tudvalevő, hogy az Ipari Jelzálogintézetről szóló törvény szerint ipari jelzálogkölcsönhöz csak azok a vállalatok juthatnak, amelyek részvénytársasági formában működnek. Ennek következtében . igen méltánytalan az, hogy azok az egyéni cégek, avagy közkereseti társaságok, amelyekre nézve szintén állítható az a körülmény, hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok mellett szükségük van ilyen kölcsönre, nem juthatnak a kölcsönhöz azért, mert az ipari jelzálogról alkotott törvény csak a részvénytársaságoknak adja meg ezt a kedvezményt. Ennek következtében sok ilyen magánvállalat most kénytelen átalakulni részvénytársasággá, hogy ehhez a kölcsönhöz hozzájuthasson. Minthogy azonban tudjuk azt, hogy a részvénytársasággá való átalakulás annak a vállalatnak igen nagy költségébe kerül, tehát méltánytalan volna az,