Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.

Ülésnapok - 1927-290

Àz országgyűlés hépvisetöházának 290. ülése 1929 május 8-án, szerdán. 1?1 künk, ez nem teljesen mitőlünk függ. Függ ez azoktól a közigazgatási tényezőktől, szolgabíráktól, rendőrkapitányoktól, (Malasits Géza: Ezek a kultúra legfőbb őrei ma!) akik a szabad szellemi foglalkozásúak hangtalansága mellé a munkásság hangtalanságát is meg akarják teremteni és megszületnek a betiltó végzések, (Malasits Géza: Ady összes költeményei tilosak!) megszületnek a főszolgabírói végzések, amelyekben a főszolgabíró magát, mint a nmn-kásösszejö vetélek napirendjének megállapító ját tolja fel. A sok közül, engedje meg a t. Képviselőház, hogy csak egyet, mint típust felolvassak. (Jánossy Gábor: Ez talán csak kivétel! — Peyer Károly: Mind kivétel! —Propper Sándor: Azt sem tudja, mit akar mondani! — Malasits Géza: 25 kilós csomagokban mutathatjuk be ezeket a végzéseket! — Br. Podmaniczky Endre: Hazafiságból teszik a főszolgabírók! —Malasits Géza: Ha ez hazafiság, akkor nem kérek ebből a hazából! — Zaj.) A szociáldemokratapárt, mint politikai szervezet, a maga évi összejöveteleit, taggyűléseit megtartja. Ilyen évi összejövetelt akartak tartani pl. Sárvárott, ahol bejelentették a taggyűlést az ottani egyetlen megfelelő helyiségben, a Korona-szállóban. A tárgysorozatra felvették a vezetőség jelentését, a vezetőség megválasztását, a politikai és gazdasági helyzet ismertetését. — mint politikai párt, természetesen ezt kötelességünknek tartottuk — ezenkívül a társadalombiztosító intézeti választások megbeszélését. A véghatározat ezzel a bejelentéssel szemben a következő: nem engedi meg a főszolgabíró úr, hogy a Korona-szállóban tartsák meg^ az évi taggyűlést (Kabók Lajos: Ugyan miért?) azzal az indokolással — kin-*ezi a taggyűlést közgyűléssé, — hogy (olvassa): «Az évi közgyűlés tartása bármely ( egyesületnek — politikai párt és egyesület kö- ' zött tudvalevőleg különbség van — olyan belügye, amelyet másutt, mint saját helyiségében, megtartani nem lehet. (Malasits Géza: Ez a művelt Vasban történt, mi lehet Tiszántúlon! — Rothenstein Mór: Ezt magyar ész találta ki?) Már csak azért sem tartható meg idegen helyen, mert a közgyűlésen illetéktelen egyének; is megjelenhetnek és az évi közgyűlés nyilvános népgyűléssé válna». A végzés ezután a tárgysorozatot leredukálja és csak a vezetőség jelentését^ megválasztását és a társadalombiztosító intézeti választások technikájának elmagyarázását engedi meg, azonban a politikai és gazdasági kérdést kíikapcsolja. (Jánossy Gábor: Szóval megengedte a gyűlést! — Farkas István: Képzelje el: egységespárt politika nélkül! •— Propper Sándor: Ez az oktondi szolgálja a reviziót! — Tovább olvassa.) «A tárgysorozatot azért állapítottam meg, — mondja a rendelkező rész — mert a politikai és társadalmi helyzet ismertetése nem évi közgyűlés, hanem népgyűlés elé való olyan tárgy, amelyről beszélni a mai viszonyok között még népgyűlés keretében sem indokolt». (Derültség a szélsőbaloldalon.— Bródy Ernő: Ki ez?) A sárvári főszolgabíró. (Bródy Ernő: Ázsia! — Peyer Károly: Mi az, hogy Ázsia? — Malasits Géza: Hol vagyunk attól, ott több szabadság van! — Tovább olvassa.) «A politikai és társadalmi helyzet mai állapota mindenki előtt ismeretes, ezért ennek megvitatására szükség nincsen annál kevésbbé, mert a pártszervezet által képviselt társadalmi osztály helyzetének javítása érdekében a hatóságok úgy a múltban, mint a jelenben megtettek és megtesznek mindent (Malasits Gáza: Megnagyobbították a dutyit! — Rothenstein Mór: Mit szól ehhez Jánossy?) és ezzel az KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ- XX. érdekeltek helyzetének javítását megfelelő módon szolgálják. Az ilyen vita megengedése — szól tovább az indokolás — azért sem kívánatos és nem volna helyes, mert az ennek kterétében elmondandó beszéd — ez előzetes cenzúra — nem maradhat meg a társadalmi és politikai helyzet tudományos vizsgálatánál, hanem a legnagyobb előkészület és a kérdés tárgyilagos kezelése mellett is olyan gondolatokat vetne fel, amelyek a kedélyek felesleges izgatására, (Malasits Géza: 1848-ban beszéltek így! — Bródy Ernő: Középkor! Akkor már nem beszéltek így!) és az ellentétek szükségtelen .kiélezésére vezetnének. À társadalmi és politikai helyzet nehézségén egy ilyen beszéd nem segít, mert a hely és mód a teendők nyugodt megvitatására nem alkalmas — és most cukkerlit is kapunk — és legyen bár a szónoki szándék a legnemesebb, a felvetett témák a hallgatóságban nem a bajok orvoslását vagy keresését, hanem a nehéz helyzetben esetleg rögtöni és erőszakos beavatkozással való segítés óhaját ébresztenék fel.» (Bródy Ernő: Sok ideje van ennek az úrnak! — Peyer Károly: Ötpengős heti napszám van ott és száz munkás megy ki Belgiumba onnan! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, hogy legalább saját pártjukbeli szónokukra legyenek tekintettel. (Jánossy Gábor: Az a főbíró sokat segített a sárvári munkanélküliségen! — Bródy Ernő: De ne írjon vezércikket! — Jánossy Gábor: Jó, hát ne írjon! — Farkas István: Anynyira segített, hogy ki kell vándorolni a munkásoknak!) Kéthly Anna: Ezeknek a végzéseknek egész tömegét tudjuk produkálni s én csak egy felebbezésre adott választ — hogy necsak az elsőfokú végzés legyen itt — olvasok fel egészen röviden, amely az előzőleg bejelentett gyűlés végső elutasítását, alispáni elutasítását jelenti. (Propper Sándor: Rá kell rakni a revízió oltárára!) (Olvassa): «Ennek eredményéhez képest a főszolgabírói véghatározatot indokainál fogva helybenhagyom annál is inkább, mert a munkásviszonyok, különösen a jelenlegi téli időszakban, kedvezőtlenek és az ezen nehéz helyzetet békésen viselő munkásosztály hangulatát a népgyűlés könnyen felzavarhatná a nélkül, hogy a helyzeten javítani tudna, e mellett a téli időszakban uralkodó influenzajárvány közegészségügyi szempontból is kívánatossá teszi a nagyobbmérvű összejövetelek elkerülését.» (Malasits Géza: így félti az alispán a népet! Ez csábítja a megszállott területen levő magyarságot ide!) Elnök: Malasits képviselő urat kérem, ne szóljon állandóan közbe. (Propper Sándor: Ez érleli a revíziót!) Kéthly Anna: Amikor ezekhez a főszolgabírókhoz gyűlés dolgában megy a munkásság, a bejelentőt azzal fogadják egészen brüszk módon, hogy minek az maguknak? Es ez a szellem már eljutott egészen Budapestig az áthelyezettek révén, mert az áthelyezettek magukkal hozták azt a hangot, amely sehol Európában már nem divatos, csak éppen itt, a magyar faluban és azt hozták át most Budapestre is. Tegnap például a társadalombiztosító-választásokkal kapcsolatosan azt is szükségesnek tartotta megcsinálni az igen t. hatósági biztos úr, hogy jusson egy kis erőszak már Óbudának is! (Malasits Géza: Necsak mindig Karcagnak! — Jánossy Gábor: Jutott? — Farkas István: Jutott! — Kabók Lajos: Feloszlatták a gyűlést! — Peyer Károly: Nem szabad arról beszélni, hogy a me95