Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.

Ülésnapok - 1927-289

114 Az országgyűlés képviselőházának pengővel szemben az, 1929/1930. évi költségvetésben 509-2 millió pengő, tehát 19-2 millió pengővel nagyobb bevételi összeg van előirányozva. Ebből az emelkedésből 4-3 millió pengő a posta, távirda és távbeszélőre, 8-2 millió pengő az Allamvasútra, 3-7 millió pengő az állami vas-, acél- és gépgyárra, 2-2 millió pengő a Postatakarékpénztárra esik. A posta, távirda és távbeszélőnél mutatkozó emelkedés majdnem kizárólag a távbeszélőre esik, amely az, áramkörök és központok nagyobbarányú szaporításából, valamint az automata központ bekapcsolásából és a budapest—bécsi telefonkábel üzembehelyezéséből állott elő. (Kabók Lajos: Régen készen vannak!) Éppen annak következménye az. hogy ez a bevételi előirányzás megtehető volt, mert hiszen még a múlt esztendőben erre támaszkodva nem volt bevételi szaporodás előirányozva. De emelkedést mutatnak a rádió bevételei is, ami a lakihegyi leadóállomás, valamint az. új híradóállomás üzembehelyezése következtében állott elő. Ezzel szemben azonban a távirónál rendkívül nagy mértékű visszaesést látunk, ami azonban nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon előforduló jelenség s annak következménye, hogy a táviratokat rövidesen teljes egészükben ki fogja szorítani a telefonszolgálat. Az Államvasutak bevételeinek emelkedése a forgalom szaporodásából, vagyis a gazdasági élet erősödéséből állott elő. Az állami vas-, acél- és gépgyár bevételi többlete az örvendetesen megindult nagyobb foglalkoztatás eredménye. Ez a gyár tudvalevőleg már a békeidőben is rendkívül híres volt kitűnő mozdonyairól, (Szilágyi Lajos: Indiába is szállított!) valamint mezőgazdasági gépeiről, most legutóbb pedig örvendetesen kell tudomásul vennünk, hogy igen kiváló autóalvázakat készít, amelyekből valószínűleg szintén meg fog indulni az export. A Postatakarékpénztár bevételi előirányzatának kedvezőbb alakulását az az örvendetes körülmény idézi elő, hogy a takaréküzletágnál az előző évvel szemben igen jelentékeny többlet állt elő, ami lehetségessé fogja tenni, hogy a magángazdasági élet vérkeringésébe nagyobb összegeket bocsáthasson ki a Postatakarékpénztár. De a bevételeknek ehhez az emelkedéséhez hozzájárul még a nagymértékben fellendült csekkforgalom is. A Postatakarékpénztár különféle üzletáíraiban mutatkozó fejlődés most már lehetővé, — a szociális szempontok pedig — kötelezővé tették azt, hogy a zálogüzletnél a kamattételek bizonyos mértékben leszállíttassanak. Erre vonatkozólag bírjuk a pénzügyminiszter úrnak azt a kijelentését, amelyet expozéjában tett, hogy a zálogházak kamattételeit a közel jövőben 2"5—3%-kai le fogja szállítani, azonkívül eltörli azt a 8%-os jutalékot, amelyet eddig az elárverezet zálogtárgyakból a Postatakarékpénztár, illetőleg a zálogház kapott, valamint mérsékelni fogja az árverési csarnok igénybevételéért eddig megállapított bérösszeget is. Ami mármost az állami üzemek kiadásainak előirányzatát illeti, annak emelkedése természetszerű összefüggésben áll az üzem nagyobb mértékű foglalkoztatásával, és — amiként már az előbb voltam bátor említeni — ez ellensúlyozva van teljes egészében a bevételekkel. Az üzemi beruházások előirányzata az előző évivel szemben csak kisebb eltérést mutat, amennyiben a múlt évi 21 millió pengővel szemben ez az előirányzat az 1929/30. költségvetési évben 18*7 millió pengőt tesz ki. Ezzel szemben azonban a 289. ülése 1929 május 7-én, kedden. postánál szükséges nagyobb arányú beruházásokat egy ötévi programm szerint fogjak végrehajtani, és erre a célra — miként a békeidőben is már több ízben alkalmazva volt — a posta forgalmi pénzéből fognak bizonyos összegeket előlegezni, amelyeket azután évek során át fog a posta visszatéríteni. Bátor vagyok még megemlíteni, hogy a költségvetés pénzügyi bizottsági tárgyalása alkalmával a bizottság a következő indítványokat, illetőleg határozati javaslatokat fogadta el: Elfogadta Sándor Pál képviselő úrnak azt az indítványát, hogy (olvassa): «A kormány a következő évek költségvetéseinek összeállításánál a kiadásoknak apasztására törekedjék.» A földmívelésügyi tárca költségvetésének a bizottság elfogadta Hegedűs Kálmán képviselő úrnak következő határozati javaslatát (olvassa): «Utasítsa a Képviselőház a földmívelésügyi miniszter urat, hogy hívjon össze olyan miniszterközi értekezletet, amelyen a pénzügy-, belügy-, vallás- és közoktatásügyi, továbbá a népjóléti minisztérium kiküldött legkiválóbb szakértői tanácskoznának a mezőgazdasági és földmunkások sorsáról; e tanácskozás eredményéhez képest adjon ki a földmívelésügyi miniszter úr olyan rendelkezéseket, amelyek alkalmasak a munkások gazdasági, társadalmi., kulturális és erkölcsi érdekeinek hathatós előmozdítására.» Ugyancsak a földmívelésügyi tárca költségvetésének tárgyalása során elfogadta a bizottság Farkas Elemér képviselő úrnak azt az indítványát, hogy (olvassa): «A téli gazdasági tanfolyamok költségei a jövőben ne az év végi megtakarításokból, vagy a hasznos beruházások terhére fedeztessenek, hanem azok a következő költségvetési években a költségvetés keretébe vétessenek fel.» A vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetésének tárgyalásánál a bizottság Mándy Samu képviselő úr javaslatára ''• kimondotta, hogy (olvassa): «A vallási célok támogatása és egyházak javadalmazása» cím 2. rovatának 2. alrovatán előirányzott összegből az indokolás szerint a Budapest elővárosaiban ^mutatkozó templomszükség enyhítésére annuitásként felvett 25.000 pengő kizárólag protestáns templomok építésére használandó fel.» (Kabók Lajos: Nyomorenyhítésre nincs^ semmi?) De igen, igen t. kénviselőtársam, méltóztassék a költségvetést figyelemmel kísérni és arra is meg fogja találni a szükséges tételeket. (Kabók Lajos: Nem tapasztaljuk!) Elfogadta továbbá a bizottság Mándy Samu képviselő úrnak .. azt az indítványát, hogy (olvassa): «A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr hatalmaztassék fel, hogy az országos népiskolai építési alapból, különösen méltánylást érdemlő^ esetekben, legjobb belátása szerint, ne csak új építkezésekre, hanem a szorosabb értelemben vett tatarozás kizárásával, gyökeres helyreállításokra is adhasson segélyeket, illetve kölcsönöket.» A vallás- és közoktatásügyi tárca tárgyalása során elfogadta továbbá a bizottság az én következő indítványaimat (olvassa): «1. a «Művészeti célok támogatása» cím 2. rovatán művészeti célokra előirányzott 500.000 pengő keretében a Szépművészeti Múzeum képtárának és gyűjteményeinek kiegészítésére is nagyobb összeg fordítandó; 2. amennyiben az állam valamely külföldi hangverseny-turnét szubvencióban részesít, ez esetben annak programmját

% hozzájárulás céljából, előzetesen a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak be kell mutatni;