Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.
Ülésnapok - 1927-289
Az országgyűlés képviselőházának 3. a vidék nagyobb városaiban a lehetőséghez képest évenként négy-öt darabra kiterjedő staggionék tartandók az Opera részéről.» Megjegyezni bátor vagyok t. Ház, hogy a két utóbbi indítványt én a bizottsági tárgyalások alkalmából magamévá tettem, ezek azonban tulajdonképpen Sándor Pál 1 képviselőtársam indítványai voltak. De minthogy ő a bizottság üléseiről eltávozott, azért voltam bátor azokat magamévá tenni. Végül a honvédelmi tárca költségvetésének tárgyalása során elfogadta a bizottság Farkas Elemér képviselő úrnak azt az indítványát, hogy (olvassa): «A bizottsági jelentésbe felvétessék azon óhaj, hogy a katonai lakbéreknél az 1911. évi katonai bérszabás állíttassák vissza.» Ezek az adatok, amelyekkel bátor voltam az állami költségvetést nagy vonásokban összefoglalva ismertetni, kétségtelenül meggyőzhetnek minket arról, hogy államháztartásunk egyensúlya szilárd alapokon nyugszik. De az előirányzások körültekintő, gondos elosztásából — amely az állami élet minden mozzanatát figyelemmel kísér és érint — ioggal és reménységgel következtethetünk arra, hogy úgy állami, mint magángazdasági életünk fokozatosan fejlődni fog. Kétségtelen, hogy az utóbbi evekben gazdasági életünk haladása sokkal lassúbb tempót vett fel, mint az előző években. Ezen megütköznünk azonban egyáltalában nem lehet,mert hiszen az a rohamos fejlődés és előrehaladás, amely az újjáépítés első éveiben megindult, amikor tudvalevően majdnem egy évtized alatt elmaradt beruházásokról,^ továbbá a háború pusztításainak helyreállításáról kellett gondoskodnunk, hosszú időn keresztül semmi esetre sem maradhatott^ fenn, hanem ezt fel kellett váltania a normális időknek megfelelő egészséges irányú lassú fejlődési folyamatnak, amely a gazdasági élet megerősödésére fog vezetni. Minthogy pedig az előttünk fekvő költségvetés úgy a bevételek, valamint a kiadások tekintetében szigorú gondossággal számol a polgárság teherbíró képességével és sok olyan új intézkedést tartalmaz, amelyek mind a^ gazdasági élet alátámasztását fogják eredményezni, ennek következtében tisztelettel kérem, méltóztassék azt általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) T. Ház! Az 1928/29. évi költségvetési évben megvalósítandó beruházásokról szóló 1928. évi XLII. tc.-nek 1. §-a felhatalmazta a kormányt, hogy a népszövetségi kölcsön maradványát, valamint az 1927/28. költségvetési év bevételi többleteit hasznos beruházásokra fordíthassa, valamint felhatalmazta arra is, hogy ezeknek a hasznos beruházásoknak keretében egyes intézményeknek kölcsönnyujtott Összegekből visszafolyó tőketörlesztéseket és kamatszolgáltatásokat szintén beruházásokra fordíthassa. Ugyanezen törvény 1. §-a a második bekezdésben felhatalmazást adott a kormánynak, hogy abban az esetben, hogyha a törvény mellékteiben felsorolt beruházások szükségletén felül még maradnak bizonyos összegek a kormány rendelkezésére, akkor ezeket a többletösszegeket szintén beruházásokra fordíthassa, de ezekről a beruházásokról az 1929/30. évi költségvetés előterjesztése kapcsán jelentést tartozik tenni a Képviselőháznak. A kormány az 1929/30. évi költségvetés beterjesztésével ennek a kötelezettségnek eleget tett és benyújtotta az erre vonatkozó jelentését, de egyben megjegyezte a pénzügyminiszter úr azt, hogyha ezeken az összegeken felül még fognak rendelkezésére maradni bizonyos összegek, azokat is beruházásokra óhajtja 289. ülése 1929 május 7-én, Jcedden. 115 fordítani és ezekről később fog az országgyűlésnek jelentést tenni. A kormány ezúttal 28,845.000 pengő felhasználásának Programmját*terjeszti be. Ebből az összegből a belügyi tárcánál a régi levéltári épület helyreállítására 126.000 pengőt, a kereskedelemügyi tárcánál: a budapesti vámmentes kikötő felszerelésének kiegészítésére, a közutak és a közúti-hidak építésére és fejlesztésére, valamint a pécsi fa- ée fémipari szakiskola építésére 2,458.000 pengőt, a földmívelésügyi tárcánál a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségénél alapítványi üzletrész jegyzésére 2 millió pengőt, a Gazdák Biztosító Szövetkezeténél szintén üzletrész jegyzésére 160.000 pengőt, a mezőgazdaság fejlesztésére, valamint a gazdasági munkásbiztosítás élőkészítő munkálataira összesen 16,195.000 pengőt, a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnál a tanyai iskolák további létesítésére, valamint a József-műegyetem tatarozására 2 millió pengőt kíván a kormány fordítani. Az egyes beruházásokhoz fűzött indokolások teljes tájékozást nyújtanak e beruházási összegek felhasználására vonatkozólag, ezúttal tehát csak annak megállapítására szorítkozom, hogy a bejelentett beruházások a hitelélet, valamint a forgalom és a közgazdaság érdekét szolgálják és e mellett tekintetbe veszik az ország kulturális és szociális fejlődését is. Ez a beruházási Programm tehát az államháztartás egyensúlyának helyreállítását és a közgazdasági élet fejlesztésének célját fogja szolgálni. Itt különösen, kiemelendőnek tartom azt a 12 millió pengős összeget, amelyet az állattenyésztés fejlesztésére hizlalási hitéig formájában bocsát az ország gazdaközönségének rendelkezésre a földmívelésügyi minisztérium. Ezenkívül az utakra adott 2 millió pengő egy hosszabb 1 időre tervezett útépítési programúinak egyik alkatrésze. Midőn még megjegyzem, hogy a most tárgyalt költségvetésben foglalt összegekkel együtt 150-1 millió pengő fordíttatik a költségvetésen kívüli beruházásokra, és ha ehhez hozzáveszem még azt, az 50-9 millió pengőt, mely a költségvetés keretén belül van beruházásokra előirányozva, akkor azt látom, hogy ebben a költségvetési évben tulajdonkép pen 201 millió pengő fordíttatik beruházásokra, ami mindenesetre Örvendetes jelenség, mert ez az összeg közmunkák révén átfolyik az ország gazdasági életének vérkeringésébe. Javallom tehát ennek következtében, hogy nemcsak ezt a jelentést méltóztassék tudomásul venni, hanem méltóztassék hozzájárulni, hogy a még esetleg fennmaradó összegek felhasználásáról a pénzügyminiszter úr később tegyen a t. Ház T nak jelentést. (Helyeslés.) Bátor vagyok bejelenteni, hogy az egyes tárcák költségvetéseit a következő képviselőtársaink fogják részleteiben ismertetni: a kisebb tárcákat Rubinek István, a külügyi tárcát Lakatos Gyula, a belügyi tárcát Platthy György, a kereskedelemügyi tárcát, valamint annak üzemeit Görgey István, a földmívelésügyi tárcát és annak üzemeit Marschall Ferenc, a népjóléti és munkaügyi tárcát Tari Béla, a vallás- és közoktatásügyi tárcát Oberhammer Antal, az igazságügyi tárcát és annak üzemeit, valamint az államadósságokat Temesváry Imre. (Élénk helyeslés jobbfclől és a középen.) Elnök: A közgazdasági miniszter úr kíván szólani. Bud János közgazdasági miniszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A miniszterelnök úr több felszólalásában úgy a Házban, mint a Házon kívül, a pénzügyminiszter úr pedig költség-