Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.

Ülésnapok - 1927-288

Az országgyűlés képviselőházának 2i találja a leghelyesebb irányt — magunkat angazsálni. De amire t. képviselőtársam előbb célzott, az olcsó szállításra és a jó árura (Fábián Béla: Olcsó termelési lehetőségre!), e tekintetben is kétségtelen, hogy ma még úgy a mezőgazdasági, mint az ipari termelés terén nehézségek vannak. Éppen azért én egy sikeres exportpolitika alapfeltételének tartom azt, hogy necsak a bejelentett programmot készítsük el, hanem termelési áganként revideáljuk — és azt hiszem, ez a munka a gazdasági minisztériumban folyamatban van (Bud János gazdaság miniszter: Ügy van!) — úgy a mezőgazdasági, mint ipari termelésünket, hogy gyakorlatilag és konkretizálva állapítsuk meg minden egves esetben, hogy hol, milyen hiba van, a termelés drágasága vagy a kvalitás hibái milyen tényezőktől erednek és hogyan eliminálhatók. Nyilvánvaló, hogy ez olyan széles mező és olyan számos, az államigazgatás keretébe vágó tényezőnek összhangzatos működésétől függ, hogy azt például egy iparpártolási politikának vagy egy verseny termelési politikának felállításával egyedül nem tudjuk helyesen, megoldani, ha abba például egy egészséges és okos szállítási politikát nem kapcsolunk bele, ha abba nem kapcsoljuk bele annak a nagy problémának helyes megoldását, hogy ezt az óriási Tstenáldást, amelyet élvezünk azáltal, hogy a Duna mentén élünk, kellőképpen kihasználjuk. De, t. Képviselőház, reánk ezen a téren, politikai, gazdaságpolitikai állásfoglalásunk terén még más feladat is vár. Annak megállapítása a kötelességünk, hogy a gazdasági izoláltságunkból való kilépésünknél melyik szövetség kínálkozik számunkra legalkalmasabbnak. Ennek megállapítása olyan politikai és nagy politikai kérdésekkel van Összefonódva, hogy ezt egyszerűen képviselői minőségünkben megállapítani nem tudjuk és kénytelenek vagyunk magunkat e tekintetben azokra bízni, akik minden vonatkozásban tisztán és világosan látnak. Egy bizonyos, az, hogy a gazdasági izoláltság politikája a jövőben nem fog tudni fennmaradni, és az is bizonyos, hogy nekünk meg kell tudnunk értetni minden tényezővel, amely nagy politikát és gazdasági politikát csinál Európának ezen a darabján, hogy a mi politikai barátságunknak alapfeltétele: gazdasági érvényesülésünk, (Ügy van! Ügy van! a .jobb- és a baloldalon.) hogy velünk politikailag barátságban, szövetségben is csak az a nemzet lehet, amely gazdasági értékeinket értékeli és ezeknek a gazdasági értékeinknek érvényesülésére módot és alkalmat nyújt. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) A javaslatot elfogadom. (Elénk helyeslés a jobb- és a baloldalon. — Taps a baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A gazdasági miniszter úr. óhajt nyilatkozni. Bud János közgazdasági miniszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A külügyminiszter úr távol van, és így én fogok válaszolni Beck Lajos t. képviselőtársam beszédére. Magát a szerződést, amely tárgyalás alatt áll, az előadó úr olyan világosan és annyira behatóan ismertette egész részletekbe menően, hogy azt hiszem, ezzel külön foglalkoznom nem kell. Viszont Beck Lajos igen t. képviselőtársam, mint tőle megszoktuk, annyira belehatolt nemcsak ebbe a problémába, hanem messzemenő világgazdasági problémákba, amelyek napirenden vannak, s amelyek bizonyos megvilágítást kí. ülése 1929 május 3-án, pénteken. IO5 vannak, hogy megértem azt a kíváncsiságot is. amellyel ezekre a kérdésekre mindjárt választ vár az igen t. Ház. Azonban tekintettel arra, hogy egypár nan múlva, vagyis kedden, amikor a költségvetést tárgyalni kezdjük, a kormány részéről elkészített gazdasági programmot előterjeszteni kívánom, mégpedig teljes részleteiben, teljesen konkrét alapon, hogy meglássa a közvélemény, hogy itt igenis, nem telt hiábavalóan az idő, itt komoly munka folyt, (Helyeslés a jobboldalon.) és igenis, a kormány el van határozva, meg fogja mutatni, (Éljenzés a jobboldalon.) hogy bármilyen nehéz a gazdasági helyzet, ebből a gazdasági helyzetből ki fogja hozni az országot és meg fogja mutatni, hogy a jövő kilátásai elég kedvezőek, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) — ezen beszédem keretében fogok foglalkozni mindazokkal a problémákkal, amelyeket igen t. képviselőtársam most felvetett. Most csak egy kérdésre térek ki. A képviselőtársam foglalkozott az olasz barátsággal is és ezzel kapcsolatban kiterjeszkedett bizonyos gazdaságpolitikai szempontokra is. En azt hiszem, hogy nincs komoly tényező ebben az országban, aki ne szeretettel gondolna arra a viszonyra, arra a barátságra, amely köztünk és e közt a nagyhatalom közt fennáll. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ennek szebb megnyilvánulását várni nem lehet, mint az, hogy Olaszország egyik legragyogóbb tehetségű és legfontosabb pozícióban álló államférfia itt van. (Éljenzés a jobboldalon és a középen.) En csak rövid ideje tértem vissza Olaszországból, ahol a kormányt képviseltem a milánói kiállításon. Mondhatom, hogy az a melegség, amellyel ott bennünket fogadtak, s amelyet tapasztaltam ott a hivatalos tényezők részéről, csak azt mutatja, hogy azok az évszázados kapcsolatok, amelyek e két ország között fennállottak, (Zaj a jobboldalon. — Halljuk! a jobboldalon.) nem avultak el, ezek felújultak és jobban meg fognak erősödni, mint valaha. (Éljenzés a jobboldalon.) T. Ház! De egy másik oldalról is nézzük a kérdést. Nekem alkalmam volt ott a kormányzatnak egyik legnagyobb tényezőjével megbeszéléseket folytatni, nevezetesen a közgazdasági miniszter úrral, s mondhatom, annyi jóakaratot tapastzaltam, hogy meg vagyok győződve, hogyha mi megkeressük a módokat, mindazokat a hiányokat, amelyeket ma az igen t. képviselőtársam felvetett, — mert hiszen pusztán a kereskedelmi szerződésektől mindent várni nem lehet — ezek el fognak tűnni. Hiszen mindkét ország azt akarja, hogy a gazdasági érintkezés is minél mélyebb legyen a két állam között (Éljenzés a jobboldalon.) En ebben a reményben, de ebben a biztos tudatban is kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a i Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—3. §-ait, amelyet a Ház észrevétel nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a t. Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt később fogok előterjesztést tenni.