Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.

Ülésnapok - 1927-288

105 Az országgyűlés képviselőházának Következik az Albániával való kereskede­lempolitikai viszonyunk rendezéséről szóló kül­ügyminiszteri jelentés (írom. 711, 759) tárgya­lása. Görgey István előadó urat illeti a szó. Görgey István előadó: T. Képviselőház! A törvényhozás a kormánynak felhatalmazást ad évről-évre, hogy kereskedelempolitikai vi­szonyainkat a legnagyobb kedvezmény elvének kölcsönös szem előtt tartásával ideiglenes szer­ződésekkel szabályozhassuk. Az ilyen intézkedé­seit a kormány tartozik a Képviselőháznak be­jelenteni. A külügyminiszter úr — jelentése szerint — az 1927 : XV. tc-ben nyert felhatalmazás alapján Albániával múlt évi június hó 10-ikétől kezdődő hatállyal, kölcsönösen a legnagyobb kedvezmény alapján szabályozta kereskedelempolitikai vi­szonyunkat. Bár Albánia ezidőszerint külkereskedelmi forgalmunkban jelentékeny szerepet nem ját­szik, (Fábián Béla: Remélhetőleg majd lesz szerepe a jövőben! — Mozgás jobb felől.) azon­ban a mi kivitelünk szemnontjából, nevezetesen ipari kivitelünk szempontjából Albániában igenis, tere van a kiviteli lehetőségeknek. Ak­kor, amikor minden magyar ember azon gon­dolkozik, hogy külkereskedelmi passzivitásun­kat miképpen tudjuk eltüntetni, nekünk igenis, fel kell keresnünk azokat a piacokat is, ame­lyek talán exotikusaknak látszanak, amelyek azonban a magyar árunak piaci lehetőséget biz­tosítanak. (Helyeslés jobb felől.) Hogy ez nem csak egyszerű kijelentés, arra vonatkozólag felhozom ' a következőket. Albá­niával szemben egyáltalában semmilyen keres­kedelmi forgalmunk nem volt. Igaz, hogy a trieszti és fiumei kikötőkbe irányított árufor­galom egy része valószínűleg közvetett úton Albánia piacaira került, azonban amióta ke­reskedelempoliikai viszonyainkat szabályoz­tuk, azóta a múlt évben Albániába máris 165,000 pengő értékű iparcikket vittünk ki alig pár hónap alatt. (Felkiáltások a szélsőbalolda­lon: Mik voltak azok?) Különböző textilárú, ki­készített r bőr, különböző vasárú, igen nagy­mennyiségű sör, ami pangó söriparunkra igen kedvező kiviteli lehetőséget biztosít. Ezek alapján kérem, méltóztassék a külügy­miniszter úrnak ezt a jelentését tudomásul venni. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Kíván valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént ismertetett külügyminiszteri jelentést tudomá­sul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a kül­ügyminiszteri jelentést tudomásul veszi és azt hasonló eljárás céljából a Felsőházhoz teszi át. Következik a Litvániával való kereskede­lempolitikai viszonyunk rendezéséről szóló kül­ügyminiszteri jelentés (írom. .712, 760) tárgya­lása. Az előadó urat illeti a szó. Görgey István előadó: T. Képviselőház! A külügyminiszter úr e jelentésében bejelenti, hogy ugyancsak az 1927 : XV. tc-ben nyert fel­hatalmazás alapján Litvániával való kereske­delempolitikai viszonyunkat a kölcsönös legna­gyobb kedvezmény elvének kimondása mellett múlt évi október hó 23-ától kezdődőleg rendezte. Litvánia olyan kis ország, amely talán ed­dig nem játszott szerepet Magyarország kül­kereskedelmi forgalmában. Tényleg, ha a sta­kereskedelmi forgalmában. Tényleg, ha a sta­a múltban sem Magyarországból Litvániába, 288. ülése 1929 május '3-án, pénteken. sem Litvániából Magyarország felé egyáltalán nem volt semmi forgalom. Mégis azt kell ta­pasztalnunk, hogy e megállapodás hatása kö­vetkeztéiben a múlt évben máris 17(1000 pieingő értékű árut exportáltunk Litvániába, és 6000 pengő értékű áru jött be hozzánk Litvániából. Hozzánk bél és hólyajg jiött be, tehát nyers­anyag, amelyet a mi konzerviparunk feldolgoz, Litvániába pedig igen jelentékényen megin­dult a pamutszövet, tehát az olcsóbb szövetáru exportja, ezenkívül fényképészeti papirt ex­portálunk igen jelentékeny mértékben, to­vábbá vas-félgyártmányokat, gyajuszöveteket és egyéb iparcikkeket is. Ezek alapján kérem, méltóztassék a kül­ügyminiszter úr jelentését tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kíván valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kö­vetkezik «a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a külügy­miniszter, úr imént ismertetett jelentését tudo­másul venni, igen vagy. nem? (Igen!) A Ház a jelentést tudomásul veszi és azt hasonló el­járás céljából a Felsőiházhoz teszi át. Következik a Japánnal való kereskedelem­politikai viszonyunk rendezéséről szóló külügy­miniszteri jelentés (írom. 713, 761) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Görgey István előadó: T. Képviselőház! Az előhb említett két állam tényleg kis ország; Japánról, ahol nagy gazdasági fellendülés van, azt hiszem, ezt legrosszabb akarattal sem lehet állítani. Bár Japán földrajzilag kétségtelenül igen távol fekszik tőlünk, azonban Japán fej­lődő közgazdasági élete egyre nagyobb gazda­sági kapcsolatokat von maga után, az európai államok és Japán között. " Ez alapon örömmel kell üdvözölnünk a kül­" ügyminiszter úrnak azt a bejelentését, amely szerint az 1928 : XLV. te. alapján ez évi január hó 31-étől kezdődő hatállyal^ ugyancsak a köl­csönös legnagyobb kedvezmény elve mellett, Japánnal is rendezték kereskedelempolitikai viszonyunkat. (Helyeslés jobbfelől.) Japánból hozzánk tényleg nem jött semmi, kivéve speciális japán díszműárukat és legye­zőket összesen 25.000 pengő értékben, azonban Magyarországból Japánba igenis, elég jelenté­keny exportunk van már ma is, különböző ipar­cikkekben, különösen gyógyszerkészítmények­ben, gyógyszerkülönleeességekben, pipere­szappanárukban, vas-félgyármányokban. Ez év elején pedig direkt egy japán gazdasági ki­küldött volt itt, aki lovak iránt érdeklődött, mert magyar lovakat szándékoznak nagyobb mennyiségben Japánba exportálni. (Tetszés a jobboldalon ) Azt hiszem, ezek olyan szimptomák, ame­lyeknek láttára örömmel kell üdvözölnünk a kormányzatnak azon tényét, hogy Japánnal is rendezték kereskedelempolitikai viszonyunkat. Kérem tehát a t. Házat, méltóztassék ezt a je­lentést is tudomásul venni. (Helyeslés jobb­felől.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek 1 nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént ismertetett külügyminiszteri jelentést tudo­másul venni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a külügyminiszteri jelentést tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a külügyminiszteri jelentést tudó-

Next

/
Thumbnails
Contents