Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.

Ülésnapok - 1927-288

Àz országgyűlés képviselőházának 288. ülése 1929 május 3-án, pénteken. állampolgárai részéről a jogok, javak és érdekek tekintetében -a, magyar állam ellen érvényesíthető kártérítési igényekről intézkedik, még pedig olymóídón, hogy ennek értelmében az illető szövetséges és társult hatalmaknak jogukban áll a területükön lévő magyar javakat lefoglalni, likvidálni és az azok értékesítéséből befolyó összegekből elsősorban ezek a pénztartozások egyenlítendők ki, a fennmaradó összeg pedig Magyarország jóvátételi tartozására számolandó el. A 231. cikkben foglalt úgynevezett clearing-eljárás azonban csak akkor nyer alkalmazást, ha erre való igényét az illető állam ia trianoni szerződés életbeléptetésétől számított egy hónap alatt bejelentette Magyarországnak. Ilyen bejelentéssel élt a brit birodalom, Franciaország, Görögország; és Belgium. Ha a trianoni, szerződésnek ezek a szigorú intézkedései a kártérítési igényre vonatkozóan szó szerint hajtattak volna végre, ebből a magyar államkincstárt, valamint a magyar magángazdaságot igen érzékeny károsodás érhette voLna. Ennek a nehéz helyzetneic bizonyos mértékig ellensúlyozására törekedett a magyar kormány és már a trianoni szerződés életbelépte után tárgyalásokat kezdett az illető entente-hatalniakkal és küiön-külö.'i próbált megegyezni velük, hogy e külön egyezkedések útján elviselhetővé tegyük f ezeket a magyar államot és polgárai gazdasági életét egyébként igen súlyosan érintő rendelkezéseket. Ilyen módon jött azután létre az 1921. évi december 20-án Londonban kelt és az 1922. évi XVI. tc.-be iktatott brit—magyar egyezmény, azután az 1921. évi január 31-én Párizsban kelt és az 1922: XXVIII. tc.-be iktatott franciamagyar egyezmény és az 1923. évi december 21-én Párizsban kelt és az 1924 : VIII. tc.-be iktatott francia—magyíar szerződés. Görögországgal nem kötöttünk külön egyezményt, amenynyiben ott csekélyebb érdekeltségünk volt és ennek következtében ott teljes egészében fennáll ma is a trianoni szerződés szigorú intézkedése. A belga kormánnyal hasonló alapon megindultak a tárgyalások még 1923. évben és egy szövegben annakidején már meg is állapodtunk, de akkor Belgiumban, valamint Magyarországon a pénzügyi helyzetben lényeges eltolódások állottak elő és ennek következtében az egyezmény aláírásra nem került. Majd 1926 elején újólag megindultak a tárgyalások és 1926. évi szeptember hó 30-án Brüsszelben megköttetett a most tárgyalás alá kerülő egyezmény. Ennek az egyezménynek törvénybeiktatásra való előterjesztése azért késett ilyen hosszú ideig, mert akkor, amikor az Olaszországgal és Franciaországgal az államadóssági hátralékok tekintetében megállapodásokat létesítettünk, ki volt kötve a legnagyobb kedvezmény elve, tudniillik az, hogyha később valamely állammal az államadóssági '• címletekre nézve az olasz és a francia egyezménynél bizonyos mértékben előnyösebb vagy attól eltérő megállapodások létesülnének, ezek a megállapodások mindenesetre Franciaországra és Olaszországra nézve is érvényesek lesznek, ha azok a franciánál és az olasznál bizonyos tekintetekben előnyösebbek lennének. Mivel pedig a most tárgyalás alá kerülő belga egyezményben a magyar államadóssági címletek hátralékainak rendezése tekintetében is történtek megállapodások, még pedig más alapon, mint az olasz és a francia relációban, ennek következtében ezt az egyezményt mielőtt a magyar országgyűlés elé ratifikálásra beterjesztette volna a magyar kormány, kötelességének tekintette úgy a francia, mint az olasz címlettulajdonosok érdekképviseletének bemutatni a végből, hogy tőlük azt a kijelentést megnyerjük, vájjon ez iaz egyezmény nincs-e ellentétben a részükre biztosított legnagyobb kedvezmény elvével. Ez volt az oka annak, hogy az egyezmény előterjesztésével várnunk kellett, mert hiszen csak most a legutóbbi időben érkezett meg a francia és olasz címlettulajdonosoknak, illetőleg azok érdekképviseletének említett nyilatkozata. E törvényben foglalt egyezmény értelmében a magyar államnak és a magyar állampolgároknak Belgiummal és a belga állampolgárokkal szemben fennálló azok a tartozásai, amelyek a trianoni szerződés X. része 3—7. címének rendelkezéseiből erednek, a következőképpen nyernek kiegyenlítést: Az 1. cikk kimondja, hogy a két állam clearing-hivatalai^ azonnal megkezdik működésüket és hirdetmény útján felhívják az állampolgárokat, hogy hat hónapi záros határidő alatt jelentsék be igényeiket és jelentsék be azokat t a követeléseiket, amelyek a trianoni szerződés 231. cikke értelmében ezen eljárás alá tartoznak. A 2. cikk szerint a követelések a clearinghivatal közbelépése nélkül is magánegyesség útján rendezhetők lesznek. A 3. cikk felsorolja az egyezmény hatálya alá tartozó azokat a magyar államadósságokat, amelyek hátralékai ez egyezmény értelmében rendezendők lesznek. A4, cikk szerint az összes belga követelések és igények a magyar állam által kibocsátandó 1928. évi január 1-től 6% -kai kamatozó kötvényekkel nyernek kielégítést; a kötvények 1933-tól számított 15 év alatt fognak törlesztetni. Az 5. cikk intézkedik a kisebb belga követelések kiegyenlítéséről és a zárlat alól feloldott magyar javak rendelkezésrebocsátásáról . A 6. cikk a belga tartozások megfizetésének módozatait foglalja magában. Ennek értelmében a belga tartozások 1936. évtől kezdődőleg 20 év alatt törlesztendők, 1929. január elsejétől kezdődő 5%-os kamatozással. E kamat- és törlesztési részletek a magyar állam által az előbb már említett 4. cikk szerint kibocsátandó 6%-os állami kötvények pénzszolgálatára r fordíttatnak s ennek következtében a magyar állam csak az így nem fedezett különbözetekről tartozik gondoskodni. A 7. cikk a két clearing-hivatalnak egymással való érintkezéséről szól. A 8. cikk kimondja, hogy az 1919. szeptember 7-ike után létrejött ügyletekre és szerződésekre vonatkozólag már nem ez az egyezmény érvényes, hanem ezekre vonatkozólag a fennálló magánjogi szabályok lesznek iránvadók. A 9. cikk az elévülési záros és perindítási határidők joghatályáról intézkedik. A 10. cikk megállapítja, hogy a trianoni szerződésnek ások a pontjai, amelyeket e szerződés nem érint, továbbra is Hatályban fognak maradni. A 11. cikk a ratifikálásról szól. Ezenkívül az egyezmény tartalmaz két függeléket, amely a kibocsátandó 6%-os, valamint 5%-os kötvényeknek egymillió belga frankra vonatkozó táblázatait foglalja magában, mely a tőketörlesztésre és kamiatszolgáltatásra adja meg az irányelvet. Ezek szerint rendezendő belga tartozások körülbelül tizenötmillió belga frank magánadósságra és körülbelül húszmillió belga frankot kitevő állami tartozásra, összesen te-