Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.

Ülésnapok - 1927-288

98 Az országgyűlés képviselőházának értve» szó elé a következő szavak lennének iktatandók (olvassa): «a gyógyhelyekre és üdülőhelyekre vonatkozólag a népjóléti- és munkaügyi miniszterrel is». Ezt a módosítást a következőkben bátorkodom indokolni. Ez a szakasz intézkedik arról, hogy a rendezett tanácsú vagy törvényhatósági jogú városoknak, továbbá járási székhelyeknek gyógyhelyek- és üdülőhelyekre vonatkozólag mikor és milyen feltételek mellett adható meg a 20—25, esetleg 30 évi adómentesség. Az eredeti szöveg ezeknek az engedélyeknek a megadására a pénzügyminisztert és a belügyminisztert hatalmazza fel. Miután pedig a gyógyhelyekre és üdülőhelyekre vonatkozólag szükséges, hogy véleményét a népjóléti miniszter úr is nyilvánítsa, ennek következtében a gyógyhelyekre és üdülőhelyekre vonatkozólag a népjóléti miniszter úrnak s a pénzügyminiszter úrnak együttes intézkedése válna szükségessé. Tisztelettel kérem, méltóztassanak ezt az indítványomat elfogadni. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A pénzügyminiszter úr nem óhajt nyilatkozni. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 6. § eredeti szövege meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Az előadó úr a 2. bekezdéshez egy pótlást indítványozott. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e ezt a pótlást elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a pótlást elfogadta, ennélfogva a szakaszt ezzel a pótlással jelenteni ki elfogadottnak. Következik a 7. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Gríger Miklós jegyző (olvassa a 7—10. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a t. Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta s annak harmadszori olvasása iránt annakidején fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirendünk szerint következik a SzerbHorvát-Szlovén Királysággal kötött Kereskedelmi Szerződés kiegészítéseképpen 1928. évi november hó 19-én Belgrádban aláírt Pótjegyzőkönyv becikkelyezéserői szóló törvényjavaslat (írom. 709, 757) tárgyalása. Görgey István előadó urat illeti a szó. Görgey István előadó: T. Ház! Kereskedelempolitikai viszonyunkat a Szerb-HorvátSzlovén Királysággal az 1926. évi július hó 24-én megkötött Kereskedelmi Szerződésben szabályoztuk. Ezt a kereskedelmi szerződést a magyar Országgyűlés már letárgyalta és el is fogadta, a parallel törvényjavaslatnak Jugoszlávia részéről való letárgyalása azonban mindezideig nem történt meg, úgyhogy ez a megkötött szerződés a két állam között ennélfogva még nem volt életbeléptethető. Ennek a szerződésnek kiegészítő része az úgynevezett kisebb határszéli forgalom szabályozása tárgyában megkötött egyezmény is, amely az úgynevezett kettős birtokosoknak, akiknek az új határmegállapítás következtében mind a két állam területén vannak birtokaik, különös kedvezményeket biztosít, amelyeknek lényege az, hogy ezek összes mezőgazdasági terményeiket — ideértve a bort és az állattenyésztési termékeket is — vám- és illetékmentesen szállíthatják át az egyik állam területéről a másik állam területére. Ezt a kedvezményt átmeneti időre — még pedig az eredeti szerződésben ez az átmeneti idő 1928. évi december hó 3-ig volt fixirozvá — megadta az egyez288. ülése Í92Í) május 3-án, pénteken. meny azoknak a kettős birtokosoknak is, akiknek birtokát a határ nem metszi át, azonban birtokaik a határtól 15 kilométernyi körzeten belül feküsznek. Miután ez az átmenetig idő a múlt év végén lejárt, a magyar határszéli birtokosok érdekében pedig kívánatosnak mutatkozott, hogy ezt az átmeneti időt meghosszabbítsuk, a két állam delegátusai ezt a kérdést egy pót jegyzőkönyvben szabályozták, amelyben kimondatott, hogy a határszéli birtokosoknak ezt a kedvezményt nem fix terminusig, hanem a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal megkötött szerződés életbelépésétől számított 30 havi időtartamra biztosítja a két állam ennek ellenértékképpen pedig magyar részről biztosítottuk a horvátországi Ivanec kerületbeli jugoszláv állampolgároknak azt a jogot, hogy ők háziipari termékeikkel, főleg fa- és cserépáru háziipari termékeikkel a Dunántúl déli vármegyéiben házaló kereskedést folytathassanak. Ezek a jugoszláv állampolgárok a háború előtti időkben is kereskedtek háziipari cikkeikkel és így tulajdonképpen a háború előtti állapot visszaállítása történt ennek a jognak biztosításával. Megjegyezni bátorkodom, hogy ezek az engedélyek, amelyeket az illetékes szolgabírák állítanak ki, csak egy esztendőre adatnak ki és a házaló iparosok száma 100-ban van korlátozva. Ezt a megállapodást tartalmazza ez a pótjegyzőkönyv, amelyet a külügyi és közgazdasági bizottság változatlanul elfogadott. Kérem ennélfogva a t. Házat, méltóztassék ezt általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént ismertetett törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tár! gyalás alapjául elfogadni, igen, vagy^ nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét olvasni. Griger Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és az 1., 2., 3. §-okat, amelyeket a j Ház észrevétel nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta; annak harmadszori olvasása iránt legközelebb fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Következik a trianoni szerződés alá eso egyes belga követelések és igények rendezése tárgyában kötött magyar-belga egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (Írom. 660, 743) tárgyalása. Temesváry Imre előadó urat illeti a szó. Temesváry Imre előadó: T. Ház! Ismeretesek azok a rendívül súlyos intézkedések, amelyek a trianoni békeszerződés X. részének gazdasági rendelkezései következtében a háború I előtt és a háború lalatt lejárt külföldi pénztartozások, valamint javak, jogok és érdekekből kifolyólag &, magyar államra, valamint a ma! gyár állam polgáraira haramiának. A háború előtt és a háború alatt lejárt ilyen külföldi pénztartozásokért a trianoni szerződés III. címének 231. cikke értelmében szavatossággal tartozik az adós állama, még pedig mindenkor ! a szövetséges és társult hatalmak pénznemében j a háború kitörésekor érvénybein volt árfolyam \ szerint és ezeknek a tartozásoknak lebonyolítá| sát az erre a célra mindkét államban felállíI tandó clearing-hivatalok látják el. A IV. cím ' 232. cikke a szövetséges és társult hatalmak