Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-275

82 Az országgyűlés hepviselöházánah ket kinyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre tűzni méltóztassék. Elnök: A beadott jelentéseket a Ház kinyomatja, szétosztatja, s azoknak napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. T. Ház! Visszatérve a 4. § tárgyalására, mindenekelőtt bejelentem, hogy miután az előadó úr szóval előterjesztett indítványát írásban nem nyújtotta be, ennélfogva az tárgytalan. (Derültség és felkiáltások a szélsőbáloldalon: Dezavuáíták az előadót?) Ki van feliratkozva a szakaszhoz? Perlaki György jegyző: Buday Dezső! Buday Dezső: T. Képviselőház! (Zaj a szélsőbaloldalon.) A 4. §-t illetőleg az volt az elgondolás, hogy egyrészről a tisztviselők bizonyos kvantitását juttassuk be a törvényhatósági bizottságba, másrészről pedig magának a törvényhatóságnak nívóját is emeljük magában a törvényhatóság összetételében; ez a gondolat kifejezésre talál akkor, amikor a törvényjavaslat érdekképviseleteket, szakképviseletet és vallásfelekezeti képviseletet kontemplálj Ebben a 4. §-ban éppen ez a kérdés nyer elintézést. Szerintem azonban nem az alapelgondolásnak megfelelően vétetett ez itt be. Az alapelgondolás az volt, hogy a szakképviselet által, hogy úgy mondjam: a nívója emeltessék a törvényhatósági bizottságnak, s az eredeti javaslat az én megítélésem szerint sokkal helyesebben kontemplálta ezt, mert ott nem vallásfelekezetek képviselőiről volt szó, hanem lelkészi képviseletről. En nem is tudom, miként történt, hogy ez megváltozott és hogy a jelenleg előttünk lévő javaslatban már nem lelkészi képviseletről van szó, hanem a vallásfelekezetek képviseletéről. En ezt így nem tartom megfelelőnek, nem pedig azért, mert ha a hierarchikus egyházakat az autonómikus egyházakkal hasonlítom össze, akkor bár a hierarchikus egyházaknál — a katholikus egyháznál — megtörténhetik, hogy lelkészi képviselettel fognak résztvenni a törvénvhatósági bizottságban, hiszen legfelsőbb intézkedésre a hierarchikus egyházban az egész dolgot így el lehet intézni, viszont az autonómikus egyházaknál megtörténhetik, hogy egyetlen lelkészi képviselő sem kerül be, a református vagy evangélikus egyházak — nem tudom hogyan néz ki a dolog a zsidó egyházaknál — beküldenek valamilyen más képviselőt. Az eredeti elgondolás nem az volt, hogy valaki, aki az egyházközség tagja, ezen a réven kerüljön be, hanem az volt az eredeti elgondolás, hogy az illető egyházközség a lelkészek által nyerjen képviseletet. En az eredeti elgondolás mellett szólalok fel és magam részéről tisztelettel kérem, hogy ezt a szakaszt ilyen módon méltóztassék interpretálni és magyarázni, hogy ez a vallásfelekezeti képviselet jelenti a lelkészi képviseletet. A 4. § 2. bekezdése intézkedik a képviseletről a következőképpen (olvassa): «A vallásfelekezetek képviselőinek száma híveik számarányához igazodik.» Ebben a szakaszban imperative bennfoglaltatik, hogy a hívok számarányához képest kell a vallásfelekezetek képviseletét elintézni. Ezzel szemben nagyon kirivó ellentéteket látok. A javaslathoz mellékelve volt annak idején a 4. 4-hoz tartozó kimutatás. Ennek a kimutatásnak értelmében és adatai szerint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye lelkészi képviselete 77.400 hivő után jár. Az utána következő vármegye Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, amelynek lelkészi képviselete 25.800 hivő után jár. Az első tekintetre ez olyan kirívó ellentét, amelyet szó nélkül hagyni nem 5. ülése 1929 április 11-én, csütörtoícÖn. lehet. Ez nem felel meg a 4. § 2. bekezdésében foglalt ama rendelkezésnek, hogy a felekezetek arányos képviseletet nyerjenek az egyes törvényhatóságokban. Nagyon érdekes, hogy egészen a 25-ik törvényhatóságig, — a legutolsó helyen, vanAbaujTorna vármegye — fokonként csökkenő számadatokat tartalmaz a kimutatás és a hívők száma lemegy 19.200-ig. Vagyis Pest vármegye kivételével a többi 24 vármegyénél teljesen logikus és helyes megállapítást találok, amidőn az arányos képviselet 25.000-től 19.000-ig ezekhez a számokhoz képest állapíttatik meg a tabellában és csak Pest vármegye ugrik ki a tabellából. Első tekintetre is képtelennek látszik ez, amikor Pest vármegyének 1,160.000 lakosa van és mégis éppen úgy 15 lelkészi képviseletet kan, mint például Szabolcs és Ung vármegye, amelynek lakosainak száma csak 338.000. Ez teljesen indokolatlan. A magam részéről voltam bátor előterjeszteni egy javaslatot, amelynek értelmében a tabella többi adatai megmaradnának, és csupán az első tételnél, Pest vármegyénél, a lelkészi képviseletek száma nem 15-ben, hanem 30-ban állapíttatnék meg, amivel az a nagy aránytalanság, amely a 25,800 és a 77.400 lélekszám között van, mérsékelteinek. Az egész kérdés elintézésénél elvi álláspontra kell helyezkedni. Ha a törvényjavaslat azt mondja, hogy a lélekszám arányában kell kontingentálni a képviseletek számát, akkor azt tényleg ilyen módon kell kiszabni. Es amikor a kiszámítás alapjául a legnagyobb közös osztót méltóztattak venni, mert hiszen a kimutatásnál a legnagyobb közös osztót vették figyelembe, akkor ez a tabella — sajnálom, de kénytelen vagyok kijelenteni — nem megfelelő, valahol elhibázták az osztást, mert ha helyesen végezték volna a közös osztóval való osztásokat, akkor a lelkészi képviseletek száma az egész országban 15-tel emelkednék és az eltolódás az egyes vallásfelekezetek tekintetében a következőképpen állana. Tudniillik az eredeti javaslat szerint a katholikus hivők képviselete 155 tagban volt meffállapítva, a mostani kalkulus szerint pediff felemlekednék 170-re. A görögkatholikusok képviselete 8-ban volt megállapítva, s ez meg is maradna. A reformátusok száma 55-ben volt megállapítva, ez az igazságos kiszámítás szerint 60-ra emelkednék. Az evangélikusoknál megmaradna 17, a görög-keletieknél 1, a zsidóság megállapított 10 lélekszáma, miután az arányos osztással való művelet 5-öt eredményezne, 5-ben volna kontemplálandó. Ilyen módon a 246 lelkészi képviselet felemelkednék 265-re. Tisztelettel kérem, hogy a konzekvensen és helyesen elvégzett számadási műveletnek megfelelően az arányos osztó alkalmazásával az általam beterjesztett táblázat szerint méltóztassanak megállapítani nem a vallásfelekezeteknek, hanem a lelkészi képviseleteknek számát. Tisztelettel kérem, hogy javaslatomat elfogadni méltóztassék. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Hegymegi Kiss Pál ! Hegymegi Kiss Pál : T. Képviselőház! Ennek a törvényjavaslatnak sorsa és jövője az iménti szavazással a 3. §-nál eldőlt. (Mozgás. — Halljuk! Halljuk!) Ebből a szavazásból kétségtelenül következik, hogy a választott elemnek súlya aránytalanul csekélyebb lesz az érdekeltségi és virilis elemmel szemben. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nagyon sajnálom, hogy sem Magyarország miniszterelnöke, aki éppen képviselőtársam is egy nagy magyar vá-