Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-274

'Az országgyűlés képviselőházának 2 választ a részletekre vonatkozólag és nem is érzek hivatottságot magamban arra, hogy azokra válaszoljak, miután azok magánvállalatokra vonatkozó adatokat tartalmaznak, és csak annyiban válaszolhatok, amennyiben a felhozott adatok elvi kérdéseket érintenek, olyan kérdéseket, amelyekkel az államnak is foglalkoznia kell. A kormány eddig sem volt tétlen ezen ,a téren, hiszen a t. képviselőtársam maga rámutatott arra, hogy még 1926-ban egy nem miniszterelnöki, hanem minisztertanácsi határozat folytán utasíttatott az igazságügyminiszter, hogy a külföldi törvényhozások erre vonatkozó adata gyűjtessék össze és amint az Összegyűlt, megfelelő törvényjavaslatot dolgozzon ki. Annak, hogy ennek az utasításnak elég tétetett az első részében, magam vagyok tanuja, Annak pedig, hogy a második részében az utasításnak elég még nem tétetett, azon kívül, hogy állami életünkben a pénzügyi rekonstrukció révén annyira el voltunk foglalva más kérdésekkel, hogy nem juthatott ennek a kartelkérdésnek tárgyalására idő, még más oka is volt, az, hogy ez olyan komplikált matéria, amely még a külföldön nincs kellő mértékben tisztázva. Hiszen t. képviselőtársam is rámutatott arra, hogy nemzetközi jogászkörök foglalkoznak ennek a kérdésnek tanulmányozásával és csak ezután fog ebben a tekintetben többé-kevésbbé tiszta kép kialakulni, hogy az előrehaladt nyugati államokban miképen fognak a kartelekkel szemben eljárni. Én tehát a magam részéről nem óhajtok a részletekkel foglalkozni, de az elvi kérdésekről igenis kívánok egy pár szót mondani. Ami a részleteket illeti, t. képviselőtársamtól azt kérem, legyen szives azt az anyagot és azokat az adatokat, amelyeket itt csak részben sorolt fel, mert azoknak további felsorolására ideje nem volt a beszédidő korlátozása folytán, rendelkezésemre bocsátani. Hiszen mindenesetre érdeklik a kormányt azok az ügyek, amelyeket itt szóvátett és legyen meggyőződve t. képviselőtársam, hogy ha olyan adatokat szolgáltat részünkre, amelyek a fennálló törvények keretén belül üldözhetők, amelyek a fennálló törvényekbe ütközők, ebben az esetben természetesen a megtorlás nem maradhat el. (Helyeslés jobbfelől.) A baj azonban, t. képviselőtársam — és ezt meg kell nyíltan mondanom a t. Háznak — az, hogy a fennálló törvények keretén belül olyan megegyezés... (Rothenstein Mór: Mindent megengednek ezek ezen a téren !) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Bethlen István miniszterelnök : Kérem t. képviselőtársamat, legyen figyelemmel arra, hogy Magyarország ebben a tekintetben nem alkot kivételt, mert a kartelitörvényt tudtommal csakis Németországban alkották meg. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Norvégiában! Amerikában!) Igen, Norvégiában is, de az államok kilenctizedrészében nincs meg (Zaj. — Elnök csenget), pedig az állami érdekeket azoknál is éppen olyan figyelemmel kísérik, mint nálunk, az ipari érdekek pedig ezekben az államokban még nagyobb súllyal esnek latba a közgazdasági életben, mint nálunk, úgyhogy ennek folytán ezeknek a jelenségeknek nemcsak figyelemmel kísérése, hanem törvényes szabályozás alá vétele is mindenesetre fontosabb és nagyobb érdekük volna, mint nekünk. Ami már most a kérdés elvi részét illeti» ebben a tekintetben azt kérem a mélyen t. Háztól, méltóztassék ezt a kérdést teljesen sine ira et studio, tisztán objektív alapon kezelni, mert itt igen nagy közgazdasági érdekek forognak kockán, amelyek két oldalról, egyfelől a fogyasztók és a mezőgazdaság részéről, másfelől pedig az ipar részéről veendők figyelembe és amely matériába L ülése 1929 április 10-én, szerdán. 65 könnyelmű kézzel és rossz-vagy jóindulattal belenyúlni nem szabad, amelyet tisztán csak objektív alapon lehet és kell tárgyalni és kezelni. (Gaal Gaston : Nem is kívánunk mást !) Az egész világ tudja, a képviselőház összes tagjai tudják, hogy kartellek vannak, léteznek nemcsak nálunk, léteznek a külföldön és kell is a mai gazdasági fejlődés rendjén, hogy létezzenek. A mai kapitalisztikus gazdasági rend a maga részéről koncentrációra, tőke- és ipari koncentrációra törekszik és a kartellek ennek a tőke- és ipari koncentrációnak előkészítő eszközei, sőt merem állítani, nem is legrosszabb eszközei, mert az a folyamat, amely a teljes tőkekoncentrációt eredményezi, sokkal nagyobb mértékben teremt monopóliumot, mint egy egyszerű kartellszerződés. De még más közgazdasági funkciója is van a kartellnek : a termelésnek, az ipari termelésnek megorganizálása és a púiénak megorganizálása is. Én azt hiszem, hogy aki átnézi a magyar közgazdaságtudomány irodalmát, be fogja látni, hogy ezen a téren is a kartelleknek bizonyos hivatottságuk, közgazdasági jelentőségük van, közgazdasági érdemeik vannak. (Pey

er Károly : A cementkartellnek !) Én most nem cementkartellről beszélek, és most általában teoretikus fejtegetést tartok a kartellekről és nem a cementkartellről. (Zaj. — Elnök csenget.) A kartellnek tehát vannak bizonyos hivatottságai, és éppen t. képviselőtársaim nem tagadhatják ezt, akik a maguk részéről a, szabadverseny álláspontjával szemben állanak (Ügy van! Ügy van! jobbfelől), akik a maguk részéről a termelés és a piac megorganizálásának álláspontján vannak (ügy van ! Ügy van! jobbfelől), természetesen más eszközökkel (Pey

er Károly : Más módon !), mint ahogyan ezt a kapitalisztikus gazdasági rendben rendben teszik. (Ügy van ! Ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Én azt hiszem, hogy igenis teljesen igaza volt Sándor Pál t. képviselőtársamnak, amikor rámutatott arra, hogy a szociáldemokrata párt és a kartellek között egy bizonyos megegyezés nagyon könnyen lehető (Peyer Károly : Soha !), sokkal könnyebben, mint a polgári elemek körében. (Sándor Pál : Úgy van ! — Peyer Károly : A kormánnyal is lehet ! A kormány tagjai ülnek benn az igazgatóságokban ! — Zaj és felkiáltások jobb felöl : Aki haragszik, annak nincs igaza ! — Elnök csenget. — Peyer Károly : Mi nem ülünk az igazgatóságban ! Ez burkolt gyanúsítás csak ! — Elnök csenget — Rassay Károly : A munkabér érdekek összehozzák őket! — Peyer Károly: Ugyan ! SOVo-o* békebeli munkabéreket fizetnek ! Kiuzsorázás ! Zaj- — Elnök csenget. — Halljuk ! Halljuk !) Egy másik, illetőleg harmadik ok (Peyer Károly : Mellékvágány ! — Simon András : Fővágány !), amiért a kartellek minden országban kifejlődnek, természetesen elsősorban ipari téren : a vámvédelmi rendszer. (Peyer Károly : Üssük közösen !) Mert hiszen ahol vámvédelmi rendszer áll fenn az ipar javára, az ipar a maga részéről a vámvédelmi rendszert kihasználni kívánja. Ez természetes törekvése is és kongruens is — amenynyiben csak ezt teszi — a törvényhozás akaratával, amely a vám védelmi rendszert megállapította. Az a kartell, amely ezenkívül más célokat is követ és amely esetleg más közgazdasági érdekekkel kerül ellentétbe és jogosulatlan térre lép, az én felfogásom szerint is feltétlenül állandó ellenőrzés alá kell, hogy kerüljön. (Helyeslés jobbfelől.) Ha tehát t. képviselőtársam azt kérdi tőlem, hogy a kormány azon az állásponton van-e, hogy a kartellek szabad gazdálkodását, fejlődését és megalakítását tovább tűrjük-e ebben az országban, igen vagy nem, úgy én a magam részéről csak azt felelhetem, hogy egy bizonyos ellenőrzés beveze-